25 találat a „” kifejezésre

„Minden gyerek tud verset írni”

A magyar költészet napja kinek egy átlagos munkanapot, kinek József Attila születésnapját, kinek pedig olyan ünnepet jelent, amely újabb lehetőség arra, hogy a költészet az életünk részévé váljon. Akárcsak Sas Éva számára, aki a körösladányi Kőrösi János Református Általános Iskola újraindulása óta annak első intézményvezetője, magyartanár, a Református Pedagógiai Intézet szaktanácsadója. Vele beszélgettünk a verstanítás kihívásairól, lehetőségeiről és a kreatív írás szépségéről.

2025. április 11.

Halottak napja Bécsben

Kányádi Sándor először 1967-ben járt Nyugaton – halottak napján Bécsben, az Ágoston-rendiek templomában hallgatta meg Mozart Requiemjét.

2024. november 1.

Kultúráról beszélni felelősség

Imre Mihály nemcsak irodalomtudós és Szenci Molnár Albert-kutató, hanem nemzedékek tanára, akinek szó szerint fejében van az irodalom: máig kívülről tudja például Jónás könyvének tetemes részét. A katedrán eltöltött hosszú életművét jól leírja, hogy résztvevője volt a négyszázadik és a négyszázötvenedik Szenci-emlékévnek is, fél évszázad különbséggel, és ma is aktívan foglalkozik a témával. A debreceni egyetemi oktató volt az egyik díjazott, aki átvehette a Károli Gáspár-díjat október 31-én, a reformáció napján.

2024. október 31.

A pápai „képzelődő társaságtól” a Parnasszusig

A Múzeumi Majálisnak köszönhetem ennek a nem mindennapian változatos és érdekes kötetnek a megismerését, közelebbről a Pannonia Reformata Múzeum sátrának. Ezt az intézményt méltán illeti meg az „ékszerdoboz Pápa város szívében” címke, hiszen sok felnőtt és gyermek látogatott már el az itteni kiállításokra (nemcsak a múzeumba, hanem egyebek mellett a könyvtárba is, ahol a 2023-as Petőfi-tárlat mindmáig nagyon népszerű!) és rendezvényekre. Hol rendhagyó órákon és gyülekezeti látogatásokon, hol a közeli Balatonról az esőnapokon Pápa szépségeihez menekülő családi kirándulásokon.

2024. szeptember 5.

Szerelem és istenszeretet

Balassi Bálint elcsábulhatott volna valamely nyugat-európai királyi udvarba, ám neki az volt fontos, hogy bebizonyítsa, magyarul is lehet igényesen verselni – állapítja meg Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész nagy reneszánsz poétánkról, aki szerelmi vívódásai mellett hitbeli tusakodásait is gyönyörű költeményekben tárta fel, illetve megteremtette irodalmunkban a vitézi idillt.

2024. június 1.

Puritánok és katicák

Petrőczi Éva József Attila-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész és publicista, lapunk legrégebbi munkatársa életművét november 14-én Károli Gáspár-díjjal jutalmazták. Ez alkalomból beszélgettünk a családi örökségéről, az angol nyelv és kultúra iránti szeretetről, amely egy alkalommal az életét is megmentette, illetve arról, miért a puritánok kutatásának szentelte tudományos munkásságát.

2023. november 14.

Igent mondani az életre

Varázslat, Zsolnay-tányérral – ezzel a címmel jelent meg Petrőczi Éva legújabb, huszadik verseskötete, amelyben több mint egy év történéseit járhatjuk végig a költővel: az egyházi ünnepet, az ukrajnai háború borzalmát és a mindennapok apró pillanatait. T. Németh László írása a Reformátusok Lapjából.

2023. október 19.

A költő mint „homo religiosus”

„A »homo religiosus« alkotó fölismerni és megérteni szeretne (a Krisztus-történet eseményében, a megváltásban látva meg a teremtett szépet), versében pedig az a megismerési folyamat tükröződik, ahogy a teremtés ismeretéből istenismeret lesz” – írja Vitéz Ferenc, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének vezetője a Reformátusok Lapjában.

2023. július 27.

Költészet és hitvilág – Művészet és vallás III.

Összeegyeztethető-e a lelkészi hivatás és a költőiség? Netalán bűn lenne az alkotás? Vagy lehet, hogy a művészet éppen a Biblia parafrázisa? Mi a közös egy imában és egy verseben? Jelentős magyar költők vallásos művészetfelfogását gyűjtöttük csokorba cikksorozatunk harmadik részében.

2023. április 11.
Következő oldal >