Keresztyénként szelídnek kell lenni, mint a galambok, alázatosan tűrni a szenvedést, ha megütnek, oda kell tartani a másik orcánkat is, még gondolatban sem vétkezhetünk, és persze közben mindenkor örülnünk kell, és mindenért hálát kell adnunk. Nem nehéz, ugye? Keveseknek ilyen a személyisége. Gondoljunk csak a prófétákra, akik közül többen heves természetűek voltak, de Isten sokszor éppen ezáltal tudta felhasználni őket egy-egy feladatra. És valószínűleg úgy nem tudták volna megtenni, amit az Úr kér tőlük, ha angyali mosollyal az arcukon igyekeztek volna elkerülni minden konfliktust. Isten felhasználta a személyiségjegyeiket az ő szava hirdetésére.