Történeteink

Ha a keresztyén embernek a vallása mibenlétét kell elmagyaráznia valaki olyannak, aki nem rendelkezik előzetes ismeretekkel (ma már ez nem is olyan elképzelhetetlen), szinte elég a húsvéti történetet, a passiót és a feltámadást összefoglalnia, hiszen az események (az emberi testet öltött Isten halála és feltámadása) és azok magyarázata (Isten könyörülete az általa szeretett emberi világ irányába és értünk hozott áldozata) hitünk fő igazságait foglalják keretbe. Talán egyre szélesebb körben ismert igazság: az ember történetekben gondolkodó lény. Történetek soraként meséljük el életünket – saját magunk számára is, személyes ünnepeink (születésnap, jubileumok, ballagás és diplomaosztó) kisebb egységekbe foglalják a nagy történet „fejezeteit”. Váradi Ferenc gondolatai.

2025. május 8.

Keresztyén etikai döntéshozatal

A keresztyén ember (is) újra és újra etikai döntéshelyzetbe kerül. Lehet-e ezekben a helyzetekben a Szentírás szava perdöntő? A válasz egyértelműen igen, bár nem mindenki ért ezzel egyet. Tény, hogy az Újszövetségben – maga Jézus is (Mt 19,4–6) – kézenfekvő módon érveltek az Ószövetséggel etikai kérdésekben, és ez történt az egyház későbbi évszázadaiban is, kiterjesztve a hivatkozást az egész Szentírásra. Ahol a Bibliát teljes egészében Isten kijelentésének tartják, ma is vitán felül áll, hogy mind a regula fidei, mind a regula morum, azaz hit- és erkölcsi kérdésekben egyaránt az a perdöntő, ami „írva van”.

2024. szeptember 4.

Kilencvenéves a Barmeni Teológiai Nyilatkozat

A Barmeni Teológiai Nyilatkozat a XX. század egyik legfontosabb útmutató és tanító irata lett Karl Barth fogalmazásában, amelyet 1934. május 31-én a németországi Wuppertal városában fogadott el a Német Hitvalló Egyház Zsinata. Hitvallókként a Szentírás tanításaihoz igyekeztek igazodni, és nem a népi, faji és diktatórikus elképzelésekhez, amelyek torzították az egyház tanítását. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.

2024. július 6.