Mit tanulnak lelkészeink?

Ebben a hónapban a legtöbb helyen lezárul a felvételi jelentkezés az egyetemekre, és így kiderül az is, hogy kik terveznek a közeljövőben egyházunk hitéleti képzéseiben részt venni. A teológus–lelkész szakirányon a diploma megszerzéséig hat teljes évet tanulnak a hallgatók, ami más egyetemekhez képest soknak számít. Talán jogosan vetődhet fel a kérdés: mit tanulhatnak ott ennyi ideig? Az alábbiakban pár olyan tárgyat szeretnék bemutatni, amelyek nélkülözhetetlen elméleti alapjai a gyakorlati lelkészéletnek, illetve érdekes kérdésekre kaphatunk választ általuk.

Nyelvek

Talán ez az a terület, amelyről a legkevésbé gondolnánk, hogy érdemes vele a teológiai tanulmányok keretei között foglalkozni. Pedig a lelkészek számára alapvető a bibliai nyelvek ismerete. Ezeket – a hébert az Ószövetség, a görögöt az Újszövetség miatt – több féléven keresztül tanítják a teológiákon.

Héber nyelv Fotó: Unsplash

Fotó: Unsplash

A legtöbb ma ismert nyelvtől eltérnek, és bár vannak hasonlóságok, sok energiát kell fektetni abba, hogy a későbbiekben használni lehessen az így megszerzett tudást. Egy nyelv megtanulásával megismerkedünk beszélőinek gondolkodásával is. Ez pedig nagyon fontos a keresztyének számára, hiszen Isten úgy döntött, arra választ ki bizonyos nyelveket, hogy örök üzenetét azokon keresztül mondja el. A Biblia lefordításának gondolata nagy előrelépés volt, hiszen így még többen hallhatták világszerte az evangéliumot, azonban az eredeti szövegekben olyan többlet rejtőzik, amelyet a fordítások nem feltétlenül adnak vissza, ezért annak kibontása a lelkészek feladata. Például a szeretet szónak több formája is van a görög nyelvben: az egyiket Isten szeretetének kifejezésére használja a Biblia, illetve arra a szent szeretetre, amely a Krisztus-test tagjai között van. Erről a szeretetről szól Pál apostol korinthusiakhoz írt első levelének tizenharmadik része.

Exegézis

Az exegézis a bibliai nyelvek ismeretére épülő tudományág, amely igyekszik a szöveg eredeti jelentését feltárni. A bibliai kor kulturális közege nyilvánvalóan más, mint a mienk. Ha Jézus ma élne, nem biztos, hogy a magvető példázatát mondaná el, vagy hogy leprásokat gyógyítana. Az üzenete bizonyára ugyanaz lenne a mondanivalójának, de a képek és események azóta változtak és számunkra idegenek lehetnek. Az exegézis a történelmi és nyelvi tudományok segítségül hívásával feltárja az Igének nehezebben érthető részeit is, vagy felhívja olyan dolgokra a figyelmet, amelyek nem egyértelműek a XXI. század olvasóinak.

Magok , kezdet, élet Fotó: Unsplash

Fotó: Unsplash

Vegyük például az evangélium szót. Ezt a kifejezést a keresztyének eredetileg a környezetük szóhasználatából vették át: akkor használták, amikor hírül vitték egy területen, hogy az országnak új királya van. A jó hír, örömhír tehát ez: Jézus Krisztus a világ új királya.

Bár fontos a nyelvtudás, sok olyan kommentár íródott, amelyek segítséget adhatnak a Biblia jobb megértéséhez, és nem követelik meg a régi nyelvek ismeretét.

Az Ó- és Újszövetség alapjai

Az Újszövetségi bevezetés és az Ószövetségi bevezetés című tárgyakat a hitéleti képzésben résztvevők közül mindenki – tehát nem csak a lelkészek – el szokta végezni, és a legtöbben nagyon szeretik. A bevezetéstudomány a teológiában összefoglalóan azzal foglalkozik, hogy mit tudhatunk a bibliai könyvek keletkezéséről: vagyis hogy ki a szerzője, kinek írta, hol és mikor keletkezhetett vagy mi volt megírásának célja. Ez azért fontos, mert a tágabb kontextus segít értelmezni a kisebb részeket. Ezen tantárgyak segítségével ismerkednek meg a hallgatók azzal is, hogy miként állt össze az a Biblia, amelyet ma a kezünkben foghatunk. Időről időre elhangzik az a vád, hogy a keresztyén egyház a maga kénye-kedve szerint válogatta össze a Biblia könyveit, ráadásul úgy, hogy azok szövegeit jelentős mértékben átírta. Ennek kifejtése egy teljes cikket megérne, azonban az biztos, ezeknek a vádaknak nem sok valóságtartalmuk van. A korabeli dokumentumokkal ismerkedve, illetve a korai egyház működését látva megismerhetik az érdeklődők, hogy pontosan miként állt össze az a Szentírás, amely sokak számára ma is mindennapi lelki táplálék, és amelyet hitünk szerint Isten Lelke ihletett.