„Az Úristent is a reformátusoknál ismertük meg, így aztán nem is kérdés, hogy minden feladatunkat az egyházban éljük meg. A tehetséggondozó székhelyünk is egyházi intézmény, aki hozzánk jön, az tudja, hogy Isten nélkül nincs sem zene, sem tánc, hiszen amire Isten nem adja áldását az életünkben, az nem is tud működni. Ő az, aki mutatja az utat, amelyen mi örömmel haladunk.” Ismerjék meg Kovácsékat, a BorzsaVári népi zenekart és tehetséggondozó szervezetüket!
A Ráday Könyvár régikönyv-kiállítása néhány darabjának bemutatójaként vettem kézbe e jeles bibliotéka egyik ritka becsű kincsét a múzeumok éjszakáján. Természetesen nem először, s talán nem is utoljára. Nem a kora teszi igazán értékessé John Bunyan: A zarándok útja első kötetének 1867-ben Pesten, Hornyánszky és Trager nyomdájában megjelent, gördülékeny (még a lírai részekben is tökéletes) magyar fordítását és szép magyarságú előszavát, hanem a mű sok akkori fiatal lélekre gyakorolt hatása.
Ezen a hol időjárási-természeti, hol történelmi „forró helyzetekkel” és szélviharokkal kínzó nyáron még inkább rászorulunk a hit mellett a zene gyógyító, megnyugtató erejére, mint békésebb időkben. Petrőczi Éva gondolatai a zenéről az Ószövetségtől a zenesztéta Pintér Tiboron keresztül egészen a fiatalon elhunyt angol énekesnő Kathleen Ferrier-ig.