4 találat a „” kifejezésre

Kultúráról beszélni felelősség

Imre Mihály nemcsak irodalomtudós és Szenci Molnár Albert-kutató, hanem nemzedékek tanára, akinek szó szerint fejében van az irodalom: máig kívülről tudja például Jónás könyvének tetemes részét. A katedrán eltöltött hosszú életművét jól leírja, hogy résztvevője volt a négyszázadik és a négyszázötvenedik Szenci-emlékévnek is, fél évszázad különbséggel, és ma is aktívan foglalkozik a témával. A debreceni egyetemi oktató volt az egyik díjazott, aki átvehette a Károli Gáspár-díjat október 31-én, a reformáció napján.

2024. október 31.

Szenci Molnár Albert és a hívő asszonyok

Egy háromnapos, népes, az egyházi és világi tudományosságnak egyaránt tetsző debreceni Szenci Molnár-konferencia egyik előadójaként, amelyben ritka szép, megható perceket adott a 42. zsoltár első, majd két nappal később második versszakának közös eléneklése, jómagam Szenci Molnár Albert Imádságos könyvecskéjéről beszéltem. Ez a kiadvány a zürichi Joannes Frisius Christliches Betbüchleinjének (Zürich, 1600) magyarra fordított szövege. Igaz, 1621-ben jelent meg, de mondanivalója mindmáig üzenetértékű, különösen a keresztyén nők számára.

2024. szeptember 30.

A négyszázötven éve született Szenci Molnár Albertre emlékeztek Debrecenben

A Debreceni Egyetem és a Debreceni Református Kollégium adott otthont 2024. szeptember 5–7. között a Reneszánsz-Barokk Kutatócsoport 55. vándorkonferenciájának. A szakmai tanácskozás központi témája Szenci Molnár Albert (1574–1634) író és fordító, zsoltárköltő, bibliakiadó, református lelkész és humanista tudós máig ható munkássága volt.

2024. szeptember 10.