A világ másik felén egészen más léptékben mérik a gyülekezethez tartozás útjait: van, aki órákat, mások több ezer kilométert tesznek meg azért, hogy magyarul imádkozhassanak, hallgathassák az Igét, és újra megélhessék a közösség otthonosságát. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Melbourne-ben és Sydney-ben szolgált az ausztráliai magyar reformátusok között, ahol nemcsak a távolságok nagyságával, hanem a hűség, az emlékezet és az összetartozás erejével is szembesült. Hazatérése után arról beszélgettünk vele, milyen sorsok, találkozások és lelki felismerések formálták az útját, és miért lett számára különösen hangsúlyos üzenetté: keresni kell az embereket, mert minden református fontos.