Jókai Mór szívből szerette szülővárosát, amelynek lakói, történetei és helyszínei mind megihlették munkásságát. „Nincs nekem olyan szép templom a kerek világon, mint a komáromi kálvinista templom. Az a tornya velem együtt nőtt fel. Együtt láttuk egymást kamaszodni” – olvashatjuk az idén kétszáz éve született írónk egyik elbeszélésében. Majdnem festő lett, rajongott a kertészkedésért és a finom ételekért, élénk társadalmi életet élt. Büszke volt komáromi református gyökereire. Jókai Mórra emlékezünk.