A rések befalazói

A második világháború az emberiség történetének legborzasztóbb katonai konfliktusa volt, amely a legóvatosabb becslések szerint is több mint ötven millió ember életét követelte. A harcok nyolcvan évvel ezelőtt értek véget, fájó szívvel emlékezünk meg erről a tragédiáról 2025-ben.

2025. február 14.

„Gályarab őseink története benne van az identitásunkban”

A gályarabok története a református egyház egyik legtragikusabb, ugyanakkor legmeghatározóbb időszakát idézi fel. A hitükért szenvedő, életüket áldozó prédikátorok emléke nem csupán a múltra emlékeztet, hanem a ma emberének is erőt adhat, hogy megőrizze hitét a legnehezebb időkben is. A Kardos Péter nyugalmazott lelkipásztorral készített interjúban arra kerestük a választ, miért fontos számunkra a gályarabok emlékezete, és hogyan őrizzük meg történetüket az utókor számára.

2025. január 23.

Egy szellemi honvéd emlékezete

Negyven éve halt meg Szabó Zoltán, egy méltatlanul elfeledett újságíró, író, szociográfus. Teljesen véletlenül találkoztam az írásaival. Régebben egy leárazáson akadt a kezembe egy sorozat több kötete, amelyeket egyben markoltam fel. Később láttam csak, hogy köztük van a Szerelmes földrajz című könyv, egy akkor számomra még ismeretlen szerzőtől. „Magyarországot Európa hegy- és vízrajzi térképén könnyű megtalálni. Könnyebben leli meg ezen az ember, mint a földrész politikai térképén” – olvastam az első mondatot, amivel közös történetünk kezdődött.

2024. augusztus 19.

Diószegi Sámuel, a tiszántúli botanikus-lelkész

Botanikus, tanító, tankönyvíró és református lelkész, sőt, egy időben esperes és egyházkerületi jegyző is volt Diószegi Sámuel, aki Fazekas Mihállyal megálmodta a debreceni füvészkertet, és nevéhez köthető a magyar botanikát legalább egy évszázadon át meghatározó füvészkönyv összeállítása.

2024. január 5.

Szász Póla hazatér

„Vezess, Jézusunk, s véled indulunk” – énekeljük sokszor istentiszteleten, esküvőn. Az új énekeskönyvből már azt is tudjuk, hogy Vargha Gyuláné fordította, de hogy ki is volt ő, arról sokunknak fogalmunk sincs. Ezen igyekszik változtatni a Szabadszállási Református Egyházközség és egyik lelkészük, Pálinkásné Balogi Beáta, aki zászlajára tűzte, hogy Vargha Gyuláné Szász Pólát visszaadja szülővárosának és a gyülekezetnek.

2023. december 3.

Magyarország helye az argentinok szívében

A II. világháború végén emigráló magyarok jelentős része Argentínában telepedett le, majd később, az 1956-os forradalom után is sokan menekültek a dél-amerikai államba. A diaszpórába kivándorlókról mégis keveset tudunk. Benedek-Micsinay Máriával, az Argentínai Magyar Református Egyház főgondnokával idéztük fel, hogyan élték meg és ünneplik máig Argentínában az ’56-os forradalmat és szabadságharcot.

2023. november 1.