28 találat a „” kifejezésre

„Azért lettem színész, hogy szolgáljak”

Nehéz és küzdelmes, ugyanakkor hittel teli életutat tudhat magáénak Meister Éva erdélyi származású színművész, rendező. Monodrámáival évek óta a Kárpát-medencét járja, hogy előadásaival értéket közvetítsen. A művésznővel arról beszélgettünk, milyen volt magyar színésznek lenni Ceaușescu Romániájában, mit jelent a hit egy erdélyi magyarnak, és hogyan találta meg eredeti küldetését megtartva, helyét, szerepét a rendszerváltás utáni Magyarországon.

2025. február 15.

„Itthon vagyok”

– Valaha Marosvásárhelyen szerettem volna lelkész lenni. Mivel ott születtem és nőttem fel, úgy éreztem, ott a helyem, de az Úr bezárt ajtókat, ám helyettük kinyitott több másikat. Így vehetek részt a közegyházi szolgálatban esperesként, zsinati tagként. Elfogadtam ezt az Isten vezetéseként, ő ezt valamiért így látta jónak. Igyekszem minden napomat vele kezdeni vagy vele zárni, kérve őt, mutassa meg, mire szeretne ma használni – vallja Batizán Attila lelkipásztor, akit tavaly ősszel választottak meg a Küküllői Református Egyházmegye esperesének.

2025. január 29.

I. Rákóczi György, a református egyház patrónusa

Az Erdélyi Fejedelemség története kapcsán talán legtöbbször Bethlen Gábor uralkodása, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, esetleg Báthory István és az ő megszerzett lengyel királyi címe jut eszünkbe először mint neves uralkodói az országnak. Mellettük kevesebb szó esik a Rákóczi családban másodikként a fejedelmi székig jutó Györgyről, aki tizennyolc éves országlása alatt sokat tett a református egyház megerősítéséért. Írásunkban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodásának egy-egy epizódját járjuk körül.

2025. január 21.

Új püspököt választott az Erdélyi Református Egyházkerület

Az Erdélyi Református Egyházkerület december 12-én tartotta tisztújító közgyűlését Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Megválasztották az új püspököt és más vezető tisztségviselőket, akik a következő hat évben irányítják majd az egyházkerület munkáját. Az új püspök beiktatását 2025. február 1-jén déli 12 órakor tartják a kolozsvári Farkas utcai református templomban.

2024. december 12.

Krisztus a szórványhelyzetűeké is

Ha csak egy magyar reformátusról lemondunk, az olyan, mintha az egészről mondanánk le – nyilatkozza Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a magyar szórvány napja alkalmából.

2024. november 15.

Építkezni generációkon át

Az ember a világegyetem szerves része, és saját világát csak a természet tiszteletével tarthatja fenn – ez a szemlélet vezette egész életében Kós Károlyt. Az erdélyi építész, író életműve rendkívül gazdag, amelyet a Kós 140 című kiállításon ismerhetünk meg. Besétálhatunk egykori otthonába, a Varjúvárba, és megismerhetjük hatását napjaink építészetére is.

2024. augusztus 5.

A nemzeti összetartozás napja alkalmából az Erdélyi Gyülekezetben jártunk

„Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga” – mondta egykor Illyés Gyula, és sokan a mai napig így tartják. Például a kőbányai Erdélyi Gyülekezet, amelyet több mint harminc éve alapítottak szülőföldjüket elhagyni kényszerült erdélyi magyarok. Németh Géza református lelkészről, aki megszervezte ezt a közösséget, rendszeresen megemlékeznek. Trianon 104. évfordulójának alkalmából konferenciával egybekötött kötetlen közösségi alkalmat tartottak, amelyhez mi is csatlakoztunk.

2024. június 4.

„A bölcsesség kezdete” – Első alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei Protestáns Teológushallgatók Konferenciáját

Erkölcsileg védhető volt-e Bonhoeffer részéről Hitler megölésének terve? Mennyiben beszélhetünk református templomi képhasználatról? A lelkipásztorok hogyan vonhatnak be másokat is a szolgálatba, mielőtt kiégnének? Mit kezdhetünk a negatív istenképek hosszú távú hatásaival? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről is szó volt a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet diákpresbitériuma által szeptember 22–24. között megrendezett konferencián. Az eseményen három evangélikus és kilenc református teológushallgató adott elő.

2023. szeptember 25.

A hitre téréstől a fővesztésig

A három részre szakadt Magyarország sanyarú állapotát a reformáció nyomán kialakuló felekezeti viszálykodások tovább rontották: nem csak a politikai elit csoportjai acsarkodtak egymásra vallási érdektől és meggyőződéstől hajtva, számos család is megosztottá vált. Erdély későbbi főgenerálisának, a református hitre tért Haller Gábornak (1614–1663) hányatott életútja kiváló példa arra, hogy a keresztyének közti ellenségeskedés mind az ország sorsára, mind a személyesre nézve milyen tragikus következményekkel járhat.

2023. augusztus 30.
Következő oldal >