Nemrég beszélgettem egy szolgatársammal, akiből szokatlan őszinteséggel szakadt ki, hogy szeretett egyházunkban néha még nyomokban sem tapasztalja a testvéri szeretetet és az elfogadást, viszont érzi a maró gúnyt, és elszenvedi az éles kritikát. Miért tesszük ezt egymással mi, keresztyének, akiknek jó példával kellene járniuk egymás és a világ előtt? – szegezte nekem a kérdést. Hella Ferenc írása a Reformátusok Lapjából.
Akadnak olyan vélemények, amelyek szerint a lelkész nem vezető, de Hella Ferenc határozottan az ellenkezőjét állítja: a lelkész vezetett vezető, olyan szolgáló, aki a hit talaján áll. A Somogyi Egyházmegye esperese szerint a lelkipásztorok nem spórolhatják meg a tanulást, és olyan készségeket is ki kell fejleszteniük magukban, mint a nagy cégek igazgatóinak, menedzsereinek.
A lelkészek is elfáradhatnak, számukra és a gyülekezetük számára is fontos, hogy elvonulhassanak pihenni, hogy utána frissebben szolgálhassanak. Nyáron a Somogyi Egyházmegye erre egy-egy hetet biztosított a lelkészeknek. Erről kérdeztünk három lelkészt, Hella Ferenc esperest és Tóth Jánost, aki sokat foglalkozik lelkészek lelkigondozásával.