A Himnusz örökségének őrzője

Nemzeti imádságunk, a Himnusz szerzőjének élete örökre meghatározta Csorba Sándor irodalomtörténész pályáját. Nem készült Kölcsey-kutatónak, de Isten kijelölte elrendelt útját, amelyen azóta is hűségesen jár. Egy kollégája tartott volna előadást Kölcsey Ferencről a gimnáziumban, ám az illetőt sürgősen helyettesíteni kellett. Az igazgató a nemrég kinevezett fiatal tanárra testálta a feladatot. A többi történelem. Olyan lelkesedéssel, szakmai érdeklődéssel fordult a középiskola névadója, a magyar irodalom kimagasló alakja felé, hogy eleve elrendeltetett a kutatói életút. A magyar kultúra napja, január 22. – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát – alkalmából beszélgettem az idén márciusban kilencvenegyedik évét betöltő, professor emeritus címmel is elismert, nagy tekintélyű tanárral, kandidátussal, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjával.

2025. február 20.

„Isten idehelyezett bennünket, szeret, támogat – ezt a gyerekek is érzik”

A gyermekhangon énekelt Himnusz felemelő élmény – állítja Ember Sándor, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola igazgatója. Intézményükben nagy hangsúlyt fektetnek a pedagógusok arra, hogy szóban is ki tudják fejezni magukat a diákok – erre szónok névadójuk szellemisége is kötelezi őket. Hogyan tudják megőrizni az olyan hagyományos értékeket, mint a szépírás, a közös éneklés vagy a verstanulás? – erről kérdeztem Ember Sándort a magyar kultúra napja alkalmából.

2025. január 22.

Nemzeti egységet teremtő imádság

Érdemes a nagyközönség számára is tudatosítani, hogy egy olyan versnek a születéséhez kapcsolódik a magyar kultúra napja, amely költemény a magyar protestantizmusnak, a magyar reformációnak, a magyar kálvinizmusnak is diadalünnepe – állítja Kulin Ferenc író, irodalomtörténész, Kölcsey-kutató. Szerinte Kölcsey műve nélkül a reformkor politikai sikerei nem következhettek volna be.

2024. január 22.

A Himnusz előtt is voltak himnuszaink

A középkortól kezdve a magyarságnak mindig voltak nemzeti fohászai, még ha nem is olyan egységes, az egész nép által elfogadott és szeretett imádságok is voltak ezek, mint Kölcsey Ferenc verse. Az első, a Jóisten segítségét kérő, a nemzet felemelkedését áhító magyar nyelvű himnusz az evangélikus hagyományokban keresendő, majd hamarosan megszületett ennek protestáns, valamivel később pedig katolikus megfelelője is. Egészen Kölcsey versének megzenésítéséig csak a felekezetekhez köthető imákat énekelte a nép. Megzenésítése után, rövid idő elteltével az emberek magukénak érezték a művet.

2024. január 22.

„Akiknek a Himnusz szólt” kerekasztal-beszélgetés

Akiknek a Himnusz szólt címmel szervez beszélgetést január 23-án 17 órától a magyar kultúra napja alkalmából a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség. A beszélgetés résztvevői: Kozák Luca magyar gátfutó, olimpikon, Osváth Richárd vívó, paralimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok, valamint Tisza Tibor válogatott magyar labdarúgó.

2024. január 18.

Kölcsey Hymnusa – közép-európai tükörben

Ha a himnusz szót halljuk, először legtöbbünknek saját nemzeti jelképünk jelenik meg a tudatában, Kölcsey Ferenc kétszáz évvel ezelőtt papírra vetett költeménye. Rövid áttekintésünknek az a célja, hogy bemutassuk a mi himnuszunk közép-európai kontextusát: mi az, ami tartalmában, formájában hasonló bennük Kölcsey költeményéhez, és miben különböznek tőle tágabb szomszédságunk nemzeti jelképei.

2023. március 4.

Isten áldása nem ráadás

„Kölcsey Ferenc tudta, hogy az Isten áldása nem ráadás, nem kiegészítés, nem toldalék és nem díszítő-dekorációs elem. Isten áldása nélkül ugyanis minden hiábavalóság!” – írja Fekete Károly püspök a Reformátusok Lapjában.

2023. január 30.

Nemzeti himnuszunk és a református hagyomány

A Debreceni Református Kollégium Múzeumában kiállítás nyílt, amely Kölcsey Ferenc és nemzeti imádságunk debreceni kapcsolatait mutatja be. Az egész évben látogatható kiállítás forgatókönyvének néhány gondolatát felidézve az alábbiakban Kölcsey versének születésnapjára emlékezünk, amely néhány évtizede a magyar kultúra napja is.

2023. január 27.

A Hymnust és szerzőjét ünnepelték a Debreceni Református Kollégiumban

Domborművének megkoszorúzásával és a Kollégiumi Kántus énekével kezdődött a Kölcsey és a Debreceni Református Kollégium című, a Hymnus születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett ünnepség a cívisvárosban, ami a kollégium múzeumában folytatódott, ahol Csorba Dávid és Győri János nyitotta meg a Kölcsey debreceni diákévei című kiállítást.

2023. január 26.

Irodalmi emlékév Debrecenben

Jelentős eseménnyel, az országos Petőfi 200 emlékév egyik programjával kezdődött Debrecenben a 2023-as esztendő. A város viszont nemcsak Petőfit, hanem a kétszázötven évvel ezelőtt született költő, Csokonai Vitéz Mihály előtt is tiszteleg. Ráadásul nemzeti imádságunk, Kölcsey Ferenc Himnusza szintén idén kétszáz éves. A közös emlékezésben oroszlánrészt vállalnak a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei, valamint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem.

2023. január 26.