Gátak között nehezen árad a lélek

„Végül kiárad ránk a lélek” – hirdeti a lassan végéhez közeledő teremtés hete idei igei jelmondata, amelyet Ézsaiás könyvéből választottak. De kiáradhat-e a lélek, ha gátak közé próbáljuk terelni? Ha emberi bölcsességgel próbáljuk megmondani, merre kellene haladnia, folynia, mit kellene megváltoztatnia? Ahogy tettük azt folyóinkkal, felszíni vizeinkkel is. Publicisztika a teremtés hetére arról, hogy a keresztyén ember számára a teremtésvédelem, a teremtett világ szeretete nem csak környezetvédelmi feladat, hanem hitvallás is.

2025. október 5.

Viseljetek gondot a nyájra!

Mindenki adottságai, képességei, kegyelmi ajándékai szerint szolgáljon a gyülekezet közösségének felhatalmazása alapján! Makrai Tibor orvos, a Mátészalka-Kertvárosi Református Egyházközség főgondnokának gondolatai presbiterek vasárnapjára.

2025. június 15.

Töredékes kép

Annyi mindent kaptunk teremtő Urunktól, amin keresztül megcsillanhat, felragyoghat az ő csodálatos lénye, áttetszhet „arca” – mindazokon át, amik istenképűségünk részletei. Képesek vagyunk alkotni, gondozni, érezni, adni és legfőképpen szeretni. Anyának lenni ilyen ajándék! Sokan egyenesen azt állítják, leginkább az anyai szeretet hasonlít vagy emlékeztet Isten szeretetére.

2025. május 25.

Énekeljünk?

Éneklünk minden istentiszteleten. Cantate vasárnapon talán kicsit többet. Mostanában jelent meg a hírekben, milyen lelkesen fogadták konzultáción vagy konferencián, amikor kezdésül éneklést választott az előadó vagy levezető. No, azért nem egy egész dicséretet, hanem csupán a 42. zsoltár első versét. Ha ennyi is elég, kell-e nekünk nyolcszáznál is több ének, ilyen vastag énekeskönyv?!

2025. május 18.

A kereszt

Sokféle kép él bennünk Jézusról. Vannak, akik kisbabaként látják őt a jászolban. Vannak, akik nagy tanítóként, áldott orvosként, pásztorként, lánglelkű szónokként tekintenek rá. Ezek a megjelenései is tanulságosak lehetnek. De van a Messiásnak olyan képe, amely felülmúlja ezeket. Sehol sem látjuk őt olyan tisztán, mint a kereszten. Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének gondolatai a Reformátusok Lapjából.

2025. április 18.

Semmi sem az, aminek látszik

A nagyheti események titka, hogy ahol emberek királyt várnak és látnak, ott az áldozat ül a szamár hátán; ahol halálraítélten gúnyolódnak, ott Isten Fia győzelme történik; ahol a keresztre feszítésben értelmét látszik veszteni a Názáreti élete, ott újra megszületik a mi életünk gazdagsága; ahol történelem zajlik, az valójában teológia, a szó eredeti értelmében: Isten-történés. Balog Zoltán püspök virágvasárnapi gondolatai a Reformátusok Lapjából.

2025. április 13.

Böjti szelek

A húsvétra készülünk. Az értem és érted meghalt Úr, Jézus kereszthalálára és feltámadásának ünnepére. Az ő vére tisztít meg, a Szentlélek végzi a tavaszi nagytakarítást szívben, lélekben. Talán ezért olyan erősek a böjti szelek. Jött is a következő kérdés: Honnan jön a szél? Benke András lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.

2025. április 8.

Kapcsolatunk Istennel és egymással

Gyakran találkozunk ezzel a kifejezéssel: „A hitem magánügy. Az csak rám tartozik” – holott egyáltalán nem így van, mert a hitünk vagy a hitetlenségünk másokat is érint. Ahogyan hatással van ránk a világ és a környezetünk, úgy mi is a körülöttünk élőkre. Ebből kiindulva keresztyén életünk két alapkérdése, tudniillik hogy milyen a kapcsolatom Istennel, illetve hogy milyen kapcsolatban vagyok az emberekkel, vallom, nagyon is összefügg.

2025. március 25.

Jézus Krisztus az alap

A vágyott felfrissülés csak akkor következik be, ha nem az egyház szervezete, az egyházi élet kerete változik, hanem mi magunk újulunk meg naponként, és elkötelezzük magunkat az Isten szerinti életre. Az evangélium egyértelműen és félreérthetetlenül tárja elénk: a változást magunkban kell elkezdenünk. Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök gondolatai a Reformátusok Lapjából.

2025. március 2.

Érte is halt

Egy téli vasárnap este távolsági buszon utaztam, a mellettem lévő helyekre egy harmincas éveiben járó, láthatólag nehéz életű pár ült le. A férfi koszos volt, kellemetlen szagú, gusztustalan hangokat hallatott, és szinte járni sem tudott, annyira magánkívül volt. Bosszantott, miért engedik fel a járműre, ha egyszer nincs az utazáshoz megfelelő állapotban, zavarja a többi, rendesen viselkedő embert. Aztán elszégyelltem magam, s azon gondolkodtam, hogyan lehetne segíteni rajta.

2025. március 1.