Ma Hegymegi Kiss Áronra emlékezünk, a hazai korszerű oktatás egyik megalapozójára, a magyar reformpedagógia következetes harcosára.
A későbbi tiszántúli református püspök, idősebb Kiss Áron és munkácsi Joó Julianna második fiúgyermekeként a szatmári Porcsalma községben született 1845. június 21-én, ahol édesapja lelkipásztorként szolgált 1843 és 1892 között. Tanulmányait előbb Szatmárnémetiben, majd Sárospatakon végezte; utóbbi esztendők alatt már házi tanítóskodott több jeles családnál. Teológiát, jogot, neveléstant és –történetet hallgatott, valamivel később Kolozsvárt az elsők között doktorált filozófiai-bölcseleti stúdiumokból.
A kiegyezést követő időszak legendás kultuszminiszterei közül elsőként Eötvös József és Trefort Ágost egyengették szakmai útját: 1870-ben a korszak legfiatalabb intézeti igazgatójául nevezték ki a nagykőrösi Református Képző élére! Öt évvel később a Budai Paedagógiumba rendes tanára lett, ahol később mint igazgató is ténykedik, s onnan is vonul nyugdíjba. A hazai korszerű oktatás egyik megalapozója, a valódi magyar (nyelvű, szabású, értékelvű és minőség-központú) reformpedagógia következetes harcosa. A sokszínű, de szisztematikusan építkező megújuló oktatási rendszer elkötelezettje; református hite és elvei ebben kellő iránytűvel szolgálnak.
A játék és a játszás több száz éves magyar hagyományainak egészséges nevelési hatását ismeri fel az 1870-es évek második felében; megszólítva a történelmi Magyarország 48 vármegyéjének több száz lelkészét, tanítóját, vidéki értelmiségét s 1891-ben megjelenhet a máig emblematikus mű: a Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. Tankönyv-szerző és pedagógiai kutató, közösségszervező munkája mellett vagy annak kiteljesítése során egyik alapítója a Nagypénteki Református Társaságnak, amely 1900-ban megépítette a Kamaraerdőn az Erzsébet Otthont, amely elesett, árva és sanyarú körülmények között lévő, különféle felekezetű családok gyermekeinek adott kenyérkereső foglalkozást, életre való műveltséget, életpályát. Dr. Kiss Áron, ki harmadik példaképének, Török Pál püspöknek leányát vette el s éltek gyermekeikkel odaadó szeretetben, 1908. október 15-én hunyt el.
A kiegyezést követő időszak legendás kultuszminiszterei közül elsőként Eötvös József és Trefort Ágost egyengették szakmai útját: 1870-ben a korszak legfiatalabb intézeti igazgatójául nevezték ki a nagykőrösi Református Képző élére! Öt évvel később a Budai Paedagógiumba rendes tanára lett, ahol később mint igazgató is ténykedik, s onnan is vonul nyugdíjba. A hazai korszerű oktatás egyik megalapozója, a valódi magyar (nyelvű, szabású, értékelvű és minőség-központú) reformpedagógia következetes harcosa. A sokszínű, de szisztematikusan építkező megújuló oktatási rendszer elkötelezettje; református hite és elvei ebben kellő iránytűvel szolgálnak.
A játék és a játszás több száz éves magyar hagyományainak egészséges nevelési hatását ismeri fel az 1870-es évek második felében; megszólítva a történelmi Magyarország 48 vármegyéjének több száz lelkészét, tanítóját, vidéki értelmiségét s 1891-ben megjelenhet a máig emblematikus mű: a Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. Tankönyv-szerző és pedagógiai kutató, közösségszervező munkája mellett vagy annak kiteljesítése során egyik alapítója a Nagypénteki Református Társaságnak, amely 1900-ban megépítette a Kamaraerdőn az Erzsébet Otthont, amely elesett, árva és sanyarú körülmények között lévő, különféle felekezetű családok gyermekeinek adott kenyérkereső foglalkozást, életre való műveltséget, életpályát. Dr. Kiss Áron, ki harmadik példaképének, Török Pál püspöknek leányát vette el s éltek gyermekeikkel odaadó szeretetben, 1908. október 15-én hunyt el.
Nevét 1910-től a Budai Hegyvidéken (XII. kerület) utca is őrzi; emlékét pedig 1987-től országos játék egyesület, 1995-től pedig a Gálbory-család villájának falán tisztelői emléktáblát helyeztek el. E napon minden évben összegyűl itt Dr. Kiss Áron Tisztelőinek Köre, hogy főhajtással, koszorúkkal és a ma nemzedék értékeinek közkinccsé tételével adózzon a jeles előd, „a tanítók tanítója" előtt. Nevét viseli szülőfalujának általános iskolája, amely előkertjében 1995-től áll Sebestyén Sándor nyíregyházi szobrászművész bronz alkotása (képünkön).
dr. Kriston Vízi József