Nem követelmény a megszólalás, és ez felszabadító érzés. Amikor együtt vagyunk, eltölt a szeretet – osztja meg velünk imaközösségi élményeit Acsainé Földes Ibolya. A monori gyülekezet szolgálattevője arra kéri az Urat, vele kezdje egyházunk megújítását. Az Élő gyülekezeteiben élő egyház elnevezésű országos református imalánc nyomában jártunk.
„Kikonfirmál.” A szó a református gyülekezetekben jól ismert jelenségre utal. Az egyháztagjelölt megtanulja a kátét, az ünnepi istentiszteleten elszavalja a válaszokat, ahogy illik. Átveszi a gyülekezet ajándékát, a Bibliát, öltönye/kosztümje zsebébe csúsztatja a nagyiék/keresztszülők borítékját, elfogyasztja a családi ebédet. Hányszor megy templomba az esküvője előtt? Mikor nyitja ki a kapott Szentírást először? Kinyitja egyáltalán? Az elöregedő gyülekezetük helyzetét csüggedten figyelő lelkészek között ismert vicc is eszünkbe juthat: hogyan szabaduljunk meg a toronyba befészkelő galamboktól és denevérektől? Konfirmáljuk le őket, utána színüket se látjuk többé.
Nem véletlenül találták ki a nyári szabadságot, amely a diákoknak hosszú, a dolgozóknak rövid – legalábbis annak tűnik, mert jobban is el lehetne osztani –, ám ahol esik az eső vagy tombol a kánikula, ott sokszor semmilyen. Pedig az életmód-tanácsadók szokták javallani, hogy majdnem mindegy, mivel töltjük, csak ne gondoljunk a feladatokra. Pihenni kell a testnek, az agynak és a léleknek is, utóbbi pihenésének egyik formája a belső csönd. Vitéz Ferenc írása a Reformátusok Lapjából.
Nagymamámnál szól a rádió. Mindig. Azt mondja, ha rádiózik, nem érzi annyira magányosnak magát, közben végzi a napi teendőit. Nálunk is gyakran szól egy-egy műsor, bár leginkább telefonról. A szabadidőnkben kapunk időt, hogy együtt legyünk a saját gondolatainkkal, szeretteinkkel vagy Istennel, de a világ adta kikapcsolódási lehetőségek eltérítenek ezektől. Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.
Megrendítő megélni azt, amikor egy-egy nehezebb időszak után Isten kegyelméből termőre fordulnak a dolgok. Az emberi élet kontextusában ezt a folyamatot szoktuk megtérésként emlegetni. Ezért hatalmas mérföldkő a jászberényi gyülekezet életében, hogy hálát adhattak a templom megújulásáért, amely jelképe a közösség formálódásának is. Lassú és sok munkát igénylő folyamat eredményeként visszatért az egység, a fény, a gondos figyelem érzete kívül és belül. Így épül tégláról téglára templom, lélekről lélekre pedig Isten országa.
Különböző elméletek léteznek arra, mi is tartja meg ezt a világot. Keleten terjedt el az a kép, hogy a világnak négy tartóoszlopa van, amelyeket hasonlítottak már egy elefánt négy lábához, vagy több elefánt együtteséhez. A görög mitológiában az izmos Atlasz tartja a világot. Ha viszont átevezünk hazai vizeinkre, mit találunk? Mi mit tartunk az életünk négy tartóoszlopának?
Jézus maga is a barátainak nevezi tanítványait. Ő mindig kész meghallgatni, de valójában számos ember is van körülöttünk, akik barátaink lehetnének. Szabó-Keresztes Ági egyik legerősebb élménye a gyülekezetben, hogy olyan emberekkel is jól érzi magát, akiknek biztosan nem kereste volna a társaságát megtérése előtt. Krisztus olyan kimeríthetetlen téma, amelyben meggyökerezhet a kapcsolatuk. A Móri Református Egyházközség tagja mellett további hölgyeket kértünk arra, osszanak meg egy-egy történetet a nők, illetve a nő és férfi közötti barátságról – ők nem a saját nevükön szerepelnek. Amint az a gyengébb nemnél megszokott: tapasztalataik helyenként merőben ellentétesek.
Fennállása első istentisztelet-közvetítésére készül a tiszáninneni Mezőkeresztes református gyülekezete, amelyet másfél éve Tokár Sándor lelkipásztor vezet. Az eltelt idő elegendő volt arra, hogy kiderüljön számára: összetartó, tettre kész és – ahogy fogalmaz – nemes lelkű közösség választotta meg őt pásztorává. A Kossuth rádió július 21-én, vasárnap délelőtt tíz órától sugározza az alkalmat.
Ha Balaton, akkor Füred! – tartják sokan, ha a magyar tengerről kérdezik a véleményüket. Meg is indokolják: ez a Balaton fővárosa, kulturális központ, tradicionális gyógyhely, vitorlásparadicsom. Nem utolsósorban pedig itt található a Siloám Református Missziói Otthon, amely négy év szünet után újra várja a testi és lelki feltöltődésre vágyó vendégeit: gyülekezeteket, ifjúsági csoportokat, családokat – a reformátusokat kedvezménnyel.
Amikor Kálvin János, a svájci reformáció legismertebb alakja 1564-ben meghalt, utódja Théodore de Béze (Béza Tódor) lett a református egyházban. A kálvinista író negyven éven át oktatott teológiaprofesszorként a Genfi Akadémián. Teológiai értekezések című munkájában felekezete hittudományának összefüggő magyarázatát fektette le.
Amint elhangzott az interjúalany neve a közösségben, a jelenlévők egy emberként kezdték keresni az interneten Tominec Mihály arcképét. Az ítélkezés azonnal hangot kapott: „Pornófüggő?!” Még diskuráltunk kicsit, majd egy férfi megszólalt közöttünk: „Ő meri vállalni…” Fején találta a szöget! Titkos bűn a pornográfia, édes szörpbe kevert méreggel kínálja áldozatát. Egy kedves cserkésztestvéremmel készül ez a beszélgetés, mindig is nagyra becsültem. Az első meghökkenés után, amelyet a bizonyságtétele keltett, azt hiszem, ez nem változott.
Mi teszi annyira vonzóvá a pornográfiát sok férfi és nő számára? Miért tűnik úgy, hogy egy meztelen test valósággal hipnotizálja az emberi agyat, és gazdája képtelen másfelé nézni? Tényleg megéri kockáztatni a feleségével való kapcsolatát a férjnek egy tíz másodperces videóklipért?
A hívő ember identitása a tortához hasonlít: minden szeletét ugyanaz a zamat járja át – állítja Vincze Árpád lelkipásztor, a Kecskeméti Református Gimnázium intézményi lelkésze, mentálhigiénés szakember az önazonosságról szóló interjúnkban. Szerinte a fiatalok
identitáskeresése azért is nehéz, mert általános normabizonytalanság közepette történik.
Szabó Zoltán a népi írók és szociográfusok csoportjának egyik legkiválóbb, országos hírű tagja volt már, amikor 1939 tavaszán Pethő Sándor alapító-főszerkesztő hívására a Magyar Nemzet belső munkatársa, publicistája lett. Svájci minta alapján – amelynek fő célja az volt, hogy a lakosságot védetté tegye a nagynémet befolyással és a nemzetiszocialista (náci) ideológiával szemben – ő kezdeményezte és szerkesztette a Szellemi Honvédelem rovatot.
Henrietta 1651 kora tavaszán szerény kelengyével, de népes kísérettel, félénken, de várakozó szívvel indult el Sárospatak felé. A szép, már kék nyári ég alatt elhangzó ottani esküvés előtt, tavasz derekán a türingiai Crossenben tartottak jelképes, a felekezeti szövetséget megerősítő távesküvőt.
Jobb keresztyének vagyunk, ha szolid körülmények között élünk? Ez a kérés talán kimondatlanul ott bujkál Jézus tanítványaiban. De mit kezdjünk vele? Fogarasi Gábor szerint az otthon nem csupán fizikai, de lelki tér is, és ezzel a két aspektussal egyaránt foglalkoznia kell a keresztyéneknek. A budapest-újpalotai gyülekezet vezető lelkipásztorától egy református alapelvet is megtanulunk, de előtte néhány lakberendezési ötlettel gazdagodunk Sallak Andrea enteriőrtervező jóvoltából.
Hiánypótló könyvet írt a fizikoteologizmusról és XVIII. századi magyar művelőiről – akik szinte kizárólag református keresztyének voltak – Imre Mihály irodalomtörténész, a régi magyar irodalom kutatója. A kötet méltán tart számot azok érdeklődésére, akiket a hit, egyházunk korábbi évszázadai, a természet és a természettudományok vagy éppen a régi magyar nyelv szépségei foglalkoztatnak.
Isten erkölcsi törvényeket adott nekünk, ezek határozzák meg, mit kell vagy nem kell tennünk, mi a helyes és mi a helytelen. Mindezek mércéje Isten természete. Ha viszont ő nincs, akkor ebből az következik, hogy a végső „erkölcsi értékekre” vonatkozó állításaink összessége csupán emberi kitalálás, és, mint ilyen, relatív. Ezt – tehát azt, hogy Isten személye, természete az etikánk alapja – különösen manapság, a modern társadalmakban muszáj hangsúlyozni, hiszen sokan úgy vélik, senki sem tudhatja, mi az abszolút helyes és helytelen.
A Barmeni Teológiai Nyilatkozat a XX. század egyik legfontosabb útmutató és tanító irata lett Karl Barth fogalmazásában, amelyet 1934. május 31-én a németországi Wuppertal városában fogadott el a Német Hitvalló Egyház Zsinata. Hitvallókként a Szentírás tanításaihoz igyekeztek igazodni, és nem a népi, faji és diktatórikus elképzelésekhez, amelyek torzították az egyház tanítását. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
A fizikai út egy belső lelki utat segíthet bejárni azoknak, akik részt vesznek a Zarándokúton Istennel, önmagunkkal elnevezésű lelki alkalmon. A háromnapos elvonulást a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata elősorban hitoktatóinak szervezi. A részletekről Lenkeyné Teleki Mária lelkipásztort, az oktatási szolgálat hittanoktatási osztályának vezetőjét kérdeztük.