Jom kippur. Az engesztelés napja. Csodálatos nap ez, keresztyén szemmel is. Nekünk sem árt feltenni a kérdést az adventtől adventig tartó egyházi év ünneptelennek nevezett félévének közepén: mégis, milyen állapotban óhajtunk megállni a kegyelmes Isten színe előtt? Hodossy-Takács Előd írása a Reformátusok Lapjából.
Templomban bújócskázik a gyerekekkel, csak hogy otthonosabbá tegye Isten hajlékát a hittanosok számára. Hajdúné Tóth Lívia lelkész, hitoktató szerint nem kell félni a kalandos tanítástól, a legjobb fegyelmezési módszer az érdekes előadás.
A Károlin nem hagyható figyelmen kívül az az értékkatalógus, amely az embert emberré teszi, így a szakmai-technikai tudás megtanításán túl figyelmet fordítunk az erkölcsi szempontokra, arra, hogy hallgatóink és oktatóink a jog végső célját, a társadalmi igazságosság szolgálatát is figyelembe vegyék tevékenységük során – mondja Tóth J. Zoltán tanszékvezető, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának új dékánja.
Mi segít a lelkipásztornak kitartani? A felmérések szerint az őszinte kapcsolat a lelkésztársakkal a hosszú, kiegyensúlyozott szolgálat létfontosságú eleme. Éppen ezért helyezte középpontjába a közösség megélését a Somogyi Református Egyházmegye kétnapos lelkésztalálkozója Balatonszárszón. A rendezvénynek a szervezők célját remekül kifejező Minap címet adták. Hella Ferenc nagykanizsai lelkipásztor, az egyházmegye esperese szeretné megóvni lelkészeit a bezárkózástól, az elszigetelődéstől, nehogy úgy érezzék, egyedül élnek egy magányos szigeten.
Viszonylag későn talált rám az irodalom, gyerekkoromban minden jobban érdekelt, mint egy-egy nehézkes olvasmány. A magyarórák nagy részét igyekeztem alvással tölteni, a gimnázium által szervezett kötelező színházi előadásokról is rendszerint kiszökdöstünk a szünetekben. Az egyik ilyen színdarab alkalmával azonban nagyot fordult velem a világ, váratlanul olyan művészeti katarzist éltem meg, amely teljesen lenyűgözött. Hámori Márton írása a Reformátusok Lapjából vallomásokról, irodalomról és Márairól.
Másfél évtizedet töltött Tasi Géza Szabó Magda közvetlen közelében ügyeinek intézőjeként, első számú bizalmasaként. A Kossuth-díjas írónő Kerepesen az ő házában élte utolsó három évét, és miután az Abigél, a Régimódi történet, Az ajtó, a Für Elise világhíres szerzője megtért Teremtőjéhez, ő lett a szellemi hagyaték egyik gondozója.
„A Debreceni Református Kollégium belső homlokzatán olvasható »Orando et laborando« ősi jelmondat végén nincs semmilyen írásjel” – hívta fel a figyelmet Vitéz Ferenc a Reformátusok Lapjába írt cikkében, és kalandra hív az írásjelek világában. De azt is megtudhatják, hogy a fenti jelmondat végére a szerző pontot, felkiáltójelet vagy kérdőjelet tenne-e.
A protestantizmus első évszázadaiban jó néhány „privát”, személyességet fokozott mértékben rejtő izgalmas zsoltárátirat született Európában. Petrőczi Éva írásában két brit és egy magyar történelmi alak ilyen – figyelemre méltó – költői kísérletét villantja fel.
Lázár Csaba színművész negyed évszázada járja az országot irodalmi estjeivel, köztük olyanokkal is, amelyek evangéliumközelbe vonzhatják a kultúra iránt érdeklődőket. Szerinte az előadó-művészet rétegműfajjá zsugorodott, holott klasszikusaink versei tiszta gondolatokat ébresztenek, gyönyörködtetnek és gyógyítanak.
„A teológus feladata, hogy a szüntelen változó világban Isten Igéjére figyeljen, és az így nyert ismereteket továbbadja” – írja Vladár Gábor, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának elnöke a Reformátusok Lapjában.
Mit és mikor dolgozik az iskolalelkész, ha a tanár tanít, a diák tanul? Erre is kerestük a választ Szabó Elődné Melindával. A Tatai Református Gimnázium lelkésze szerint amit Isten egyszer elkezd a növendékek szívében, azt végig is viszi. Szeptembertől iskolamissziós referensi pozícióban fogja koordinálni az egyházi iskolai hitélet szervezőinek munkáját.
A Bibliában sok elrettentő, kemény, félelmetes mondat szerepel, és nem egy azok közül Istentől származik, és talán hamar tovább is siklik a szemünk, amikor fenyegetésekkel, intésekkel, határkijelölésekkel találkozunk a Szentírásban. Jobban szeretjük a dicséreteket, a szeretet megnyilvánulásait, a fényes jövő ígéretét magunkra vonatkoztatni. Gacsályi Sára újságíró gondolatai.
Isten odaadó, mély, rendíthetetlen szeretettel szereti választott népét, annak minden tagját. Mint a jó édesapa, nem csak mindent megtesz, ami gyermekei javát szolgálja: arra is törekszik, hogy bizalmat ébresszen bennünk. Ezért használ a szívünk megújítására két olyan különleges eszközt, amelyben megmutatja nekünk csodálatos szeretetét: Igéjét és a sákramentumokat. Ez a kettő elválaszthatatlan egymástól. Pataki András Dávid református lelkipásztor gondolatai.
Húsz éve szolgál a Békés megyei Zsadányban a Demeter lelkész házaspár. Mindketten a debreceni teológián végeztek, az egyetemi évek alatt ismerkedtek meg és kötöttek házasságot. Demeter Ottó borsodi származású, így szívesen vállaltak volna szolgálatot Észak-Magyarországon, végül mégis az ezerhatszáz fős békési település lelkipásztorai lettek. Az ott töltött eddigi két évtized alatt alaposan átalakították és megerősítették a falu szociális és oktatási szolgálatait, miközben a gyülekezeti élet is új lendületet kapott.
Huszonöt éve házasodott össze Iszkaszentgyörgyön egy szerelmespár. A teológián ismerték meg egymást. A férfi kezdte a lelkipásztori szolgálatot, ám nyolc év múlva polgármester lett, azóta a feleség viszi tovább a gyülekezeteket: a szentgyörgyit, az isztimérit, gondozva a környékbeli református szórványt is. Izgalmas történetük mellett a 2350 lakosú Iszkaszentgyörgy fejlődéséről is szól az alábbi helyszíni riport.
A rendkívül sűrű forgalom miatt majdnem késve érkezem a szép júliusi napon Magyarbikalra. A Bánffyhunyad melletti kis faluba érve nem kell kérdezősködnöm, merre tartsak az autóval, mert énekeskönyvvel a kezükben fiatalok és idősek egyaránt a falu közepe felé igyekeznek – ünnepi istentiszteletre.
Az iskolai csengő hangja egyáltalán nem kreatív a digitális világban, és amúgy is, van, akiben szorongást kelt. Persze azért várakozást, reményt is: új kezdetet, a közösség ígéretét. Az egyház mások tanítójaként, Isten küldötteként a világban mikor tanul a saját küldetéséről? Mikor van a becsöngetés Jézus iskolájában? Harmathy András, a Szentendrei Református Egyházközség lelkipásztorának gondolatai.
Gyerekkoromban ott volt a könyvespolcunkon Eduard Petiska Görög mondák és regék című könyve. Egy alkalommal kíváncsian levettem és beleolvastam. Rögtön magukkal ragadtak a régi görög történetek, különös világ nyílt meg előttem a sorokat olvasva. Szakács Gergely, a Pápai Református Egyházközség lelkészi elnökének írása a Reformátusok Lapjából.
Az 1943-as szárszói konferencia fontos fejezete volt a XX. század történetének. Rengeteg fiatal számára jelentett meghatározó élményt, hogy találkozhattak a korszak jeles gondolkodóival, a népi mozgalom alakjaival. Érdemes a mai református értelmiségiekre és nevelőkre figyelni, csakúgy, mint a szárszói nemzedék által megfogalmazottakat tanulmányozni. T. Németh László egyetemi adjunktus gondolatai.
Hűséges olvasóink talán még emlékeznek arra a 2021 októberében megjelent cikkünkre, amely bemutatta az erdőbényei református gyülekezetet. Most, csaknem két évvel később újra ellátogattunk a tokaj-hegyaljai faluba annak apropóján, hogy szeptember 10-én az ottani református templomból szólt Isten Igéje a Kossuth Rádió hullámhosszán.