A betű, a szó, a gondolat

Az emlékülés nyitányaként György Géza, az Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy Európában is ritkaságszámba megy, Magyarországon pedig egyedülálló, hogy egy nyomda négyszázhatvan éve folyamatosan működjön.

– Úgy vélem, 1561 januárjában, amikor Huszár Gál protestáns vándorprédikátor és nyomdász Debrecenbe érkezett, senki sem gondolta, hogy ilyen nagy időtávot befutó cég alapítása történik meg – mondta a vezérigazgató. – Huszár Gál 1560 karácsonyán szökött meg két szekér nyomdafelszereléssel a kassai várbörtönből, ebben a debreceni kereskedők és árusok is segítették. A város befogadta, és hamarosan megjelentették az első magyar nyelvű egyházi nyomtatványt: Méliusz Juhász Péter kálvinista prédikátor és Huszár Gál készítették el Szent Pál leveleinek magyarázatát tartalmazó könyvüket. – György Géza felelevenítette Huszár Gál küldetését: ő egész Magyarország és Erdély világító lámpása kívánt lenni. – Mi, kései utódok úgy gondoljuk, hogy ez a nyomda betöltötte és betölti ma is az alapítója által megfogalmazott küldetést. Hisz a református hitélet gyakorlásához szükséges énekeskönyv, zsoltárok mellett, a református kollégium kiadványainak gyártásán túlmenően a magyar nyomtatott kultúra nagyon sok gyöngyszeme készül Debrecenben – mondta.

György Géza szerint a nyomda azért tudott évszázadokon keresztül fennmaradni, mert két nagy intézményre támaszkodhatott: a városra, illetve a református egyházra, amely a legnagyobb megrendelője volt.

A nyomdát 1948-ban államosították, 1949-ben vette fel az Alföldi Nyomda nevet. Ma Magyarország legnagyobb könyvgyártó vállalkozása. Évente 3400-3500 címet gyártanak, 19-20 millió példányban.

Tőczik Zsolt, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezetője rávilágított a kezdetekre: a debreceni református kollégium 483 évvel ezelőtti megalakulása után nemsokkal, 1561-től az Alföldi Nyomda rengetegféle könyvet gyárt, köztük tankönyveket is. – Kiváló minőségben állítanak elő könyveket: a nyomda regionális tekintetben is meghatározó, jelentős szereplője a piacnak. A tankönyvellátás körülbelül tíz évvel ezelőtti koncentrációja állami kézben azt eredményezte, hogy mára a KELLO által a köznevelési tankönyvek száz százaléka jut el a közel 1,2 millió diákhoz, a pedagógusokhoz és a köznevelési intézményrendszerbe. A megjelenő tankönyvek nyolcvanöt százaléka állami kiadású, és itt, Debrecenben, az Alföldi Nyomdában készülnek. Ez igen biztos háttér. Jelentős magyar vállalkozásról van szó, amelynek felépülése nem jöhetett volna létre a református egyház és a város nélkül, megtiszteltetés a velük való együttműködés – adott hangot hálájának.

Papp László, Debrecen város polgármestere idézettel nyitotta meg köszöntőjét: – „A könyvnyomtató betűk, noha némák, de mégis hangosabban kiálthatnak az Isten népének füleiben a leghangosabban kiáltó tanítóknál.” Ezt a bölcs tanítást intézte a debreceni tanácshoz a néhai derék tudós, Köleséri Sámuel, Debrecen híres prédikátora 1673-ban kiadott Arany Alma című munkájának ajánlásában. – S a 16. században a város bölcs elöljárói, Magyarország történelmének legnehezebb időszakában meglátták a könyvnyomtató betűk városi és hitépítő jelentőségét. – Papp László rámutatott: a három részre szakadt Magyarország ütközőpontjában fekvő Debrecen fizetett adót mindhárom irányba, cserébe a város megőrizhette viszonylagos önállóságát, békéjét, és stabil gazdálkodással, illetve a reformáció révén ide érkező szellemi tőkével együtt a tudás központjává vált. – Debrecen városa, ha csak jelképesen is, egy részvény erejéig, de ma is tulajdonosa a debreceni nyomda jogutódjának. Ma a 460. évfordulót ünnepeljük, ünnepe ez a magyar kultúrának, az oktatásnak és a református hit megerősödésének is – emelte ki a polgármester.

Püski Lajos, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője tolmácsolta Fekete Károly tiszántúli püspök szavait, aki betegsége miatt nem tudott jelen lenni az ünnepségen. Püspök úr levelében így írt: „Isten az évszázadok viharai, gazdasági hullámai, rendszerváltozásai, tulajdonosváltozásai és technológiai kihívásai közepette is megőrizte a Huszár Gál reformátor által alapított nyomdánkat.” Fekete Károly úgy véli, az Alföldi Nyomda neve, híre, minősége nemzetközi mércével mérve is a büszkeség tárgya. „Debrecenben a nyomda és az egyház 1561-től szövetséges társ lett, mert az Isten Igéjének nyilvánosság-igénye van. A reformációval ez új lendületet, tágasabb perspektívát és korszerű kivitelezési eszközöket kapott a hazai nyomdász reformátorok munkásságával.” Püspök úr írásában kiemelte, hogy a reformáció egyik alapvető felismerése volt, hogy vissza kell állítani az egyházban az Isten kijelentését hordozó Szentírás igazi tekintélyét. „Ennek megismerése nem maradhat csupán a kevesek privilégiuma, hanem közkinccsé kell tenni a tiszta tanítást. A tiszta tan elérhetőségének ideálja azzal lett valósággá, hogy a reformáció a könyvnyomtatás hőskorszakának technikai lehetőségeit kihasználva népnyelven terjesztette a Szentírást és annak tanítását. A betű, a szó, a gondolat legyőzhetetlen fegyver, amely a lélek minden energiáját képes közvetíteni, hatni kezd a keresztény erkölcs megtartó ereje” – írta.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő feltette a kérdést, hogy vajon hány vállalat van a világon, amely ennyi ideje működik. – 1561 az alapítás éve. 460 éve jogfolytonosan működik a debreceni nyomda, és ez Európában is ritkaság. Az Alföldi Nyomda termékei ma is itt vannak a piacon, az a szellemi kincs, amit képvisel, páratlan.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a 460. évfordulóval kapcsolatban kitért arra, hogy akkoriban a könyvnyomtatás izgalmas szellemi próbatételnek számított Európa-szerte, a magyar nyelvű könyv nyomtatása azonban ennél többet jelentett: szellemi honvédelmet. – 1561-ben már beteljesedett a mohácsi csatamezőn a túlerő súlya alatt megroppant egységes és önálló magyar állam szétszakadása. Az akkor már több mint fél évezrede fennálló országunk a nyugati és keleti birodalmak ütközőpontjába kerülve katonai felvonulási területté vált, idegen érdekek igájába került. – Kövér László szerint a 16. században a protestantizmus teremtette hitbéli megújulás az anyanyelvű kultúra kibontakozásával és felemelkedésével új erőt adott a magyar kultúrának. – Ez az erő táplálja nemzeti öntudatunkat. (…) Az Alföldi Nyomda a nemzetépítő magyar állam tulajdonába került, azért, hogy a jelenleg is világszínvonalon felszerelt és teljesítő intézmény a jövőben is változatlanul betölthesse azt a szerepét, amelyet majd' fél évezrede betölt a magyar nyomdaiparban és a kultúrában – fogalmazott.

Az ünnepségen közreműködtek Újhelyi Kinga és Csikos Sándor színművészek, valamint az Ady Endre Gimnázium drámatagozatos diákjai.