Új sorozatunkban a Magyarországi Református Egyház vagy valamelyik egyházkerület fenntartásában működő üdülők közül mutatunk be néhányat. Elsőként az ukrán határ mellett fekvő kis falu, Beregdaróc református szálláshelyét, a Hét Csillag Üdülő és Konferencia-központot ismerhetik meg olvasóink Deák-Király Györgyi ügyvezető, Katona Ilona turisztikai szakértő és Deák Attila csoportvezető segítségével.
Még el sem kezdődött a szezon, de nem találok helyet a beregdaróciHét Csillag Üdülő és Konferencia-központ parkolójában, így annyit tehetek, hogy igyekszem nem túl zavaró helyen hagyni az autót. Az M3-as autópálya még az ukrán határ szélén álló falu előtt véget ér, így az út Budapestről három óra alatt teljesíthető. A Tiszántúli Református Egyházkerület (TTRE) fenntartásában álló komplexum a XVI. század óta református, de középkori építésű, gyönyörű beregdaróci templommal szemben épült fel a kétezres évek elején, néhány éve kibővítették, ötven fölé emelve az elszállásolható vendégek számát.
CSAK AZ A SZÉP ZÖLD GYEP
– A Hét Csillag a térség egyik legmagasabb komfortfokozatú szálláshelye, kedvelt helyszíne gyülekezeti hitmélyítő eseményeknek, a Felső-Tisza-vidéken kirándulóknak, kerékpáros túrázóknak, ifjúsági táboroknak, esküvőknek, családi eseményeknek. Az elmúlt években egyre több világi vendég, csoport érkezik, ami nagyban hozzájárul a létesítmény rentábilis üzemeltetéséhez – mutat körbe Deák Attila, a TTRE Fejlesztési Irodájának csoportvezetője. A háromcsillagos panzióra minősített üdülő mintegy tizenhatezer négyzetméteres telkén a gondosan ápolt, harsányzöld gyep dominál, a végében esküvői sátor fehérlik, de jutott hely modern játszótérnek, kerti tónak, valamint a sokáig kuriózumnak számító, fedett, feszített víztükrű, huszonkét méteres medencének, illetve a hozzá kapcsolt fürdőháznak, amelyben a pezsgőfürdő mellett két szauna is szolgálja a vendégeket.
Miközben nézelődünk, németül és angolul beszélők kisebb csoportja halad el mellettünk. Nem úszni jöttek: egy repülőgép-alkatrészeket gyártó cég tartja éppen csapatépítő tréningjét a Hét Csillagban. Kiderül, hogy gyakran választják efféle helyszínnek az üdülőt, ugyanis ötvenfős, légkondicionált konferenciaterme erre is alkalmassá teszi. Az elmúlt évtizedekben számos egyházi rendezvénynek, presbiteri, lelkészi és esperesi konferenciának, egyházmegyei és kerületi programnak vált a helyszínévé, ugyanígy kedvelt célpontja gyülekezeti kirándulásoknak, gyermektáboroknak és mostanság kerékpáros turistáknak is.
– Elsősorban az üdülő családbarát jellegét szoktunk hangsúlyozni, nyaranta a vendégeink zömét a különböző gyermektáborok résztvevői adják – mondja Deák-Király Györgyi, a Hét Csillagot üzemeltető Bereg Y Kft. egyik ügyvezetője, aki szerint éppen a családok és a gyermekek miatt épült már a kezdetekben a medence. Deák-Király Györgyi és munkatársa, Tánczosné Mágocs Edina az év elején vette át a kft. vezetését édesanyjuktól, akik az indulás óta irányították a Hét Csillag működését.
EGYBUSZNYI EMBER
Sétálunk egyet a kertben, fürdőruha híján csak nézem az eltolható tetős úszómedencét, a pezsgőfürdő vizének melegségét is csak az ujjaim hegyével érezhetem, a játszótéri elemeket sem próbálom ki. A fogadóépület végében hatalmas kültéri konyhát alakítottak ki, közepén tűzhellyel, asztalokkal, bárpulttal. – Gyakran bográcsoznak itt a táborozók, egyrészt a jó hangulata, másrészt a költséghatékonyság miatt – magyarázza Deák-Király Györgyi. Ez utóbbi egyre fontosabb az osztálykirándulóknak, táborlakóknak még úgy is, hogy az üdülő modernizált, ötvenszemélyes főzőkonyhája kérésre teljes ellátást nyújt a vendégeknek, igen barátságos áron.
Benyitunk az udvarról megközelíthető egyik szobába is: a galériázott helyiség alsó részén tágas társalgó, a galérián franciaágy, a légkondicionált szobában tévé, a végében fürdőszoba. A falakat középkori jellegű épületelemek – gótikus ablakkeret-töredék, faragott oszlopfők – díszítik. – Eredetileg mindegyik szoba így nézett ki, de a helykihasználás miatt a többségét átalakítottuk – mondja Deák-Király Györgyi.
– A komplexum megalapításának ideje egybeesett az ezredforduló idején levonuló nagy tiszai árvízzel, ekkor kapott lendületet a felső-Tisza-vidéki műemlékek, köztük számos református templom felújítása is. Ugyanígy ekkor született meg az a gondolat, hogy szükség lenne református szálláshelyekre e perifériára szorult régióban, amely a magyarországi reformátusság szellemi és épített örökségének egyik hagyományos központja – mondja Deák Attila. – Az eredeti elgondolás szerint ezt próbálta belsőépítészetében is visszaadni a tervező – teszi hozzá.
A Hét Csillag négy évvel ezelőtt nagyobb átalakításon esett át, több galériás szobát átépítettek, új épületrészt húztak az üdülő és a szomszédos régi parókiaépület közé, kibővítve ezzel az ebédlőt, valamint közvetlen átjárást teremtve az eddig is a szálláshely részeként működő egykori parókiába, amelyben kilenc szobát alakítottak ki. Ezeket nem középkorinak ható elemekkel, hanem a környék református templomaiban vagy azokról készült, nagy méretű képekkel díszítették. Az egyik szoba falát például a naplementében tündöklő fehérgyarmati református templom fotója foglalja el, egy másikban egy korábban feltárt freskótöredék felnagyított képe látható. Az átalakítás révén a szálló területe több mint ezerkétszáz négyzetméterre, a férőhelyek száma ötvenkettőre emelkedett, utóbbi pótágyakkal hetven fölé is növelhető. Némelyik szobához tágas terasz is tartozik, amely az üdülő belső udvarára és az ott álló (már csak díszként szolgáló) gémeskútra néz.
– Korábban sokszor megjegyezték, hogy egybusznyi embert sem tudunk elszállásolni – indokolja a férőhelybővítési törekvést az ügyvezető. – Azóta már el tudunk – mosolyog. Hozzáteszi, hogy szeretnének még jobban nyitni a helyiek felé is, akik korábban „be sem mertek jönni” hozzájuk, mára viszont születésnapi, keresztelői, ballagási, konfirmációi ünnepségeket is tartanak náluk. – A belső udvarra pedig egy kis nyári presszót tervezünk – mondja Deák-Király Györgyi.
TERMÉSZETKÖZELSÉG, NEMTUDOM SZILVA
A multicég munkatársai éppen befejezik az ebédet, amikor leülünk az ebédlő egyik asztalához. Káposztás paszulyleves és sertéspörkölt az aznapi menü, utóbbihoz házi tarhonyát és csalamádét szolgálnak fel.
Az ízletes leves kanalazása közben is folytatjuk a beszélgetést arról, mivel töltheti el itt az idejét a kikapcsolódásra vágyó vendég. Deák Attila szerint a vidék egyik erőssége – némelyek szerint egyben a hátránya is –, hogy messze esik az urbanizált területektől, a természet közelsége kézzelfogható. – A Bereg turisztikai célpontok szempontjából is igen rokonszenves vidék, mert viszonylag kis területen számos látványosság található: többnyire középkori eredetű, református gyülekezetek használatában lévő templomok – mintegy harminc –, amelyek közül Tákos és Csaroda templomai a legismertebbek. A Középkori templomok útja nevű tematikus útvonal köti össze őket, amelyet 2017-ben Magyarország legjobb kulturális úti céljává választottak. Számos népi építészeti emlék is várja a látogatókat, például a tarpai szárazmalom vagy a keresztszemes ház. Utóbbi a nemrég hungarikummá vált beregi keresztszemes hímzést mutatja be – sorolja. Magyarázata szerint a térség annak köszönheti sajátos építészeti és népművészeti karakterét, hogy Erdély, a Felvidék és az Alföld találkozási pontján helyezkedik el.
A közeli Vásárosnaményban épített fürdő mellett a környék egyik legnagyobb tiszai szabadstrandja is népszerű nyáron, hasonlóan a jándihoz. Deák Attila tapasztalata szerint a Tisza és az Öreg-Túr vonzza a vízitúrázókat, akár számukra is szolgálhat bázisként a Hét Csillag. A Felső-Tisza-vidék egyre népszerűbb a kerékpáros túrázók körében, ennek a régiónak a felfedezése ilyen módon nyújtja a legnagyobb élményt, és ehhez kiváló infrastruktúra, aszfaltozott töltések, kerékpáros pihenőpontok, kitáblázott túraútvonalak és bérelhető kerékpárok állnak rendelkezésre.
Katona Ilona, a TTRE turisztikai szakértője a gasztronómiát emeli ki, miközben áttérünk a sertéspörköltre. – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mindig is élen járt ebben a sajátos, helyi termékeivel. A környéken hatalmas szilvás-, meggyes- és almáskertek vannak. Az itt termő szilvának nagy az ázsiója, nem véletlenül alakították ki már korábban azt a gasztronómiai tematikus szilvautat, amely elsősorban az itteni ’nemtudom’ (más néven penyigei) fajtát és az abból készült termékeket, az ezekhez kapcsolódó programokat állította a gasztroturizmus középpontjába. Apró szemű, magas cukortartalmú, csak erre a beregi vidékre jellemző, és a szinte világhírű szilvalekvárunk alapanyaga, már ha nem pálinkát készítenek belőle – teszi hozzá. Utóbbiakat a környék fesztiváljain is megkóstolhatják a látogatók.
AZ ÉV KERÉKPÁRÚTJA 2024
Alig egy hónapja, hogy a beregi kört az Év Kerékpárútjának választották az Aktív Magyarország szavazásán. Az elismerést olyan útvonal nyerheti el, amely vonzó, sok érdekességgel hívogat, jó az útminőség, biztonságosan lehet rajta tekerni. A beregi megfelel ezeknek a kritériumoknak, mert mintegy ötven kilométernyi élményt tartogat a biciklistáknak számos szebbnél szebb református templommal, romvulkánnal, tiszai szabadstrandokkal. A Hét Csillag kitűnő választás annak, aki a beregi kört szeretné megtenni.
ÖRÖKSÉGÜNK TÁBOR
A beregdaróci Hét Csillag a TTRE Örökségünk táborainak felső-Tisza-vidéki helyszíne. E táborozási formában az osztályok, gyülekezeti csoportok hat napot tölthetnek el Beregdarócon, az egyházkerület turisztikai irodája pedig kész programcsomagot ajánl a gyermekeknek.
– Az általunk összeállított csomag igazán változatos, segíti a térség élvezetes felfedezését, kalandokat és közösségi élményt nyújt – mondja Deák Attila. Az Örökségünk tábor résztvevői vezetett vízi túrákon vehetnek részt a Felső-Tiszán és az Öreg-Túron, amelyhez a hajókat és a szükséges biztonsági felszerelést is a szervezők adják, akárcsak a vezetett kerékpártúrákhoz a bicikliket. Azokhoz a nevezetességekhez és látványosságokhoz, amelyek vízen és két keréken nem fedezhetők fel, buszos kirándulást kínálnak. A tábor hat napja alatt jut idő tájspecifikus hagyományőrző foglalkozásokra éppúgy, mint közösségfejlesztésre. – A program 2019-es elindulása óta több mint ezerötszáz gyermek nyaralt velünk, közülük itt, Beregdarócon legalább hatszáz – von mérleget a csoportvezető. Deák-Király Györgyi hozzáteszi, hogy az egyházkerület szervezte táborok mellett előszeretettel veszik igénybe az üdülőt gyülekezeti csoportok saját szervezésű programokkal is.
A Hét Csillag nemcsak az Örökségünk tábor egyik választható helyszíne, hanem a felső-Tisza-vidéki kerékpáros vándortábor állomása is, amelyből tizenkettő található az országban, és évente mintegy tizenötezer gyermeket mozgat meg. A Felső-Tiszát egy szezonban ötszáznál is többen választják.
LÁTOGATÓMENEDZSMENT
Katona Ilona korábban a Magyar Turizmus Zrt. észak-alföldi régióját vezette, szeptemberben csatlakozott a TTRE fejlesztési osztályához. Feladatai között azért is felel, hogy az egyházkerület üdülőiben, turisztikai helyszínein minél jobban, komfortosabban érezzék magukat a látogatók.
– Ma már elvárás a jól szervezett látogatómenedzsment, amely élménnyé teszi akár az egyszerű múzeumlátogatást is a vendégek számának és mozgásának, tevékenységének tervezésével és irányításával, minimalizálva a hátrányokat és minél inkább erősítve a kedvező tapasztalatokat – mondja Katona Ilona, aki szerint olyan alapvető figyelmességeket jelent ez, mint például a megfelelő tájékoztatás a helyszíneken, információs táblák, útmutatók kihelyezése. De ide tartozik a mosdók, pihenőhelyek, étkezési lehetőségek kialakítása ugyanúgy, mint a turisztikai programok szervezése, illetve minden olyan törekvés, amely a látogatók megfelelő kiszolgálását és kényelmét szolgálja.
E törekvés részeként újul majd meg hamarosan a Hét Csillag weboldala, egyebek mellett online szobafoglalási rendszerrel. Deák-Király Györgyi hozzáfűzi, keresik az ötleteket, minél több plusz szolgáltatást szeretnének bevezetni, amelyek helyben kínálnak programokat a vendégeiknek, illetve a térségben tartózkodó kirándulóknak, turistáknak. – Ezt a célt szolgálja majd a presszó a belső udvarban, de felmerült a gasztroest, a borkóstoló ötlete és hasonló események szervezése is. Haladnunk kell a korral, figyelembe véve az aktuális trendeket – állítja az ügyvezető.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!
Komplex turisztikai kínálatot nyújt a Tiszántúli Református Egyházkerület
Három tematikus útvonal, hat felújított templom, valamint vallási, történelmi és művészeti értékek sokasága került a Religio et Patria elnevezésű turisztikai programba, amely a Tiszántúli Református Egyházkerület kezdeményezésére valósul meg 2024-től kezdődően. A cél, hogy Debrecenben, a Hajdúságban és a Felső-Tisza-vidéken meglévő kálvinista hagyományokat egységes rendszerbe foglalva, élmenyeken keresztül ismerhessék meg a látogatók.