A jó és a méltányosság művészete

Kettős helyzetben érezhetjük magunkat, amikor egy vitás helyzet miatt jogászhoz fordulunk. Szeretnénk, ha az igazunkat a másik fél is elismerné, miközben a békességre törekvés is munkálkodik bennünk. Hogyan érdemes kiállni önmagunkért egy vitás helyzetben? Miként fér meg egymás mellett az igazság keresése és a jog alkalmazása? A többi között ezekről is kérdeztem Badacsonyi Zoltánt, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatal Jogi és Közigazgatási Osztályának vezetőjét, a Keresztény Jogakadémia elnökét és Hardicsay Sándor ügyvédet, a Baranyai Református Egyházmegye jogtanácsosát, a Hidasi Református Egyházközség presbiterét.

Badacsonyi Zoltán szerint gyakran vélekedünk úgy, hogy hívő keresztyénként a szeretet, alázat és türelem kell, hogy vezessen minket az életünkben és döntéseinkben. Ezzel szemben a jogi konfliktusok, viták általában arról szólnak, hogy valakinek győznie kell, és lehetőleg azok mi legyünk, mert senki nem akar vesztes lenni. A konfliktus viszont meghatározza a körülményeket, más szerepbe kerülünk, mint a családi kapcsolatainkban, gyülekezeti közösségben. Egy jogi vitában vagy egy szerződés megkötésekor érvényesíteni kell a magunk üzleti vagy magánérdekeit. Ez egy alkufolyamat, amelyben minden résztvevő a legjobbat akarja kihozni a maga számára úgy, hogy a másik fél érdekeit is szem előtt tartja. Tapasztalható ebben egyfajta kettősség, mert nehéz megtalálni az egyensúlyt, hogy meddig lehet elmenni az érdekeink érvényesítésében.

– Általában azt gondoljuk, hogy akkor működik az igazságszolgáltatás, ha az igazamat valaki kinyilvánítja, és onnantól kezdve azt mindenki tiszteletben tartja. Keresztyénként gyakran meg kell harcolni magunkkal azt, hogy az én igazam a fontosabb, vagy a társadalmi jó. Ez nem azt jelenti, hogy elhazudjuk a konfliktust, hanem azt mondjuk, hogy fontosabb a béke – fejtette ki a szakember.

Badacsonyi Zoltán szerint jogi ügyeinkben érdemes olyan ügyvédet felkeresnünk, aki az értékrendünket is figyelembe veszi, megértéssel áll mellénk. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyvéd, bár jogi szaktudása legjavát használja fel az ügyünkben, érzelmileg elfogulatlannak kell lennie. Az ügyvéd felelőssége az is, hogy vitás helyzetben a konfliktust szítja, vagy lenyugtatja a kedélyeket. Badacsonyi Zoltán a jogászi munkára is segítő hivatásként tekint, ha korrekt módon és megfelelő szakmai színvonalon megadja ügyfelének a szükséges támogatást, és nem pedig a kiskapukat keresi, vagy a konfliktust fokozza, elnyújtja adott esetben.

Hardicsay Sándor gyakorló ügyvédként azt tartja a hivatása céljának, hogy egyezséget, jó megállapodást tudjanak kötni a vitás felek. Bár nem mindig sikerül, de gyakran megtalálják a megegyezéshez vezető utat. Szintén felhívta arra a figyelmet, hogy ügyvédként nem szabad azonosulni az ügyféllel, mert érzelmileg elfogulttá válhat. – Hivatásomban próbálom azt alkalmazni, hogy kellő empátiával, a tényállás ismeretében, a kialakult joggyakorlatot alkalmazva a legjobbat hozzam ki az adott ügyből, elsősorban az ügyfelem érdekét képviselve, a megegyezést keresve. A másik, ami szintén alapvetés a jog területén: ha a törvény betűjét tartanánk meg minden esetben, és nem néznénk a célját, értelmét, rendeltetését, akkor sokszor a legnagyobb jogtalanságot okoznánk ezzel. Ezért is mondjuk, hogy a jog a jó és a méltányosság művészete, ahogy a római jog tanítja: Ius est ars boni et aequi – fejtette ki az ügyvéd.

Hardicsay Sándort arról is kérdeztem, hogyan értelmezi a bűnt jogi és teológiai értelemben. A jogtanácsos kiemelte: jogi vonatkozásban két megállapítás tekinthető alapvetésnek. Az egyik, hogy nincs bűncselekmény, ha a törvény nem határozza meg az adott magatartást bűncselekményként. A másik, hogy nincsen büntetés sem, csak az, amit a törvényben meghatároztak. Ez lényeges körülmény a polgári társadalomban. – A teológiában azt valljuk, hogy a bűnbeesés óta mind esendők vagyunk, de Krisztust követve igyekszünk a tökéletesség felé haladni. Ezt a törekvésünket magunkban és másokban is erősítenünk kell, de úgy vélem, ezt nem tudjuk elérni földi pályafutásunk során. Talán ezért is van szükség ügyvédekre – fejtette ki a jogtanácsos.

Beszélgettünk arról is, hogy melyik ügyet tartja a legérdekesebbnek a Bibliában. Hardicsay Sándor Jézus Krisztus perét emelte ki. Különleges eseménynek mondta, hiszen Pilátus nem akarta elítélni. Sem jogi, sem politikai szempontból nem tartotta bűnösnek, Jézus ellenségei azonban mindent elkövettek azért, hogy elítéltessék. Mivel ők maguk nem tehették ezt meg, ezért mással végeztették el a piszkos munkát. A tanítványok próbálták megmenteni ebből a helyzetből a Megváltót, amit ő határozottan elutasított, hiszen a predestináció adott, nem térhetett le az Úr útjáról. A jogtanácsos tanulságosnak mondta Lábady Tamás egykori alkotmánybíró, a Pécsi Ítélőtábla első elnökének előadását, amelyben részletesen elemezte Jézus Krisztus elítélésének ügyét.

Arról is kérdeztem Hardicsay Sándort, hogy a munkájában hogyan éli meg a hitét. Úgy fogalmazott: gyakran imádkozik tárgyalás előtt. Például bírósági tárgyalásokon érzi az Úr jelenlétét, segíti az érvelésben, szavakkal, kifejezésekkel, gondolatokkal. Vezérigéjének tartja a Zsoltárok könyve 37. fejezet 4–6. versét: „Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik: világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít.” Ez az igeszakasz mindig erőt ad számára és megerősíti hitét, amiért lelkipásztorainak és egyházi közösségének is hálát ad. Felidézte még Prohászka Ottokár gondolatát: „Hogyha bárhol egymagam vagyok, de az Isten velem van, mindig többségben vagyunk.”

Badacsonyi Zoltán, az akadémia elnöke kiemelte: a Keresztény Jogakadémia szakmai és tudományos, illetve oktatási területen sokat tudott tenni az elmúlt években. Pályaorientációs alkalmakat szerveznek egyházi középiskolákban, szakirányú kurzus működik a Károli Gáspár Református Egyetemen. Rendszeresen foglalkoznak aktuális jogi kérdésekkel és témákkal, amelyeknél azt is képviselik, hogyan tudják bevinni ezekbe a keresztyén értékeket. Minden májusban megtartják a Betű és Lélek című konferenciát, amelyen egy-egy témáról joghallgatók, illetve szakértők tartanak előadásokat. Az idei esemény fő témája a bűn lesz. Hitéleti alkalmakat is szerveznek: adventi, nagyböjti lelki napot, illetve a tihanyi zarándoklatot szeptemberben. Legközelebb március 25-én tartanak nagyböjti lelki napot.

Badacsonyi Zoltán a jogakadémia küldetései közül kiemlítette azt is, hogy tagjai önként vállalt, ingyenes képviselettel segítik a rászoruló embereket azok jogi ügyeiben. Terveik között szerepel egy jogsegélyszolgálat felállítása a nehéz helyzetben lévők számára, hiszen kapnak ilyen megkereséseket. A Bibliában az áll: védjétek az árvák és özvegyek jogát. Amikor kiszolgáltatott emberek szorulnak ügyvédi segítségre, akkor fontos, hogy legyen olyan, aki képviseli őket szorongatott helyzetükben.

Megemlítette azt is, hogy az idei a jogászmisszió éve a Keresztény Jogakadémiánál. Ennek jegyében a szervezet segítséget nyújt ahhoz, hogy az egyetemek jogi karán bibliakörök, illetve hittancsoportok alakuljanak. A következő fél évben egy másik felhívást is közzétesznek hitvallástörténet, hivatástörténet témában, amikor jogászok küldhetnek be esszét arról, hogyan kapcsolódik össze a keresztyénség és a hivatásuk.