Kulturális programok, zenei és színházi előadások is várják a református egység napjára látogatókat Debrecenben. Két helyi fellépőt kérdeztünk arról, milyen műsorral készülnek. A Pendely Énekegyüttes Tímár Sárával együtt hálaénekeket és népdalokat ad elő. A Vojtina Bábszínház különleges előadásokkal készül, és a segítségükkel mi is kipróbálhatjuk a bábkészítést.
A Vojtina Bábszínház május 24-én a debreceni nagytemplom melletti emlékkertben lép fel. Asbóth Anikó igazgató elmondta: a társulat izgalommal és várakozással készül az idei egységnapra, több előadással. A Szerencsés János és az Ördög három aranyhajszála című produkciót, valamint Szent Margit történetét adják elő. A társulat vezetője szerint a mesék, a legendák és a szentek történetei mindig szerepeltek a társulat repertoárjában. Előadásaik olyan üzeneteket közvetítenek a legkisebbektől az idősebb korosztályig, amelyek kapaszkodót, a különböző helyzetben való helytállást, a küzdelmet mutatják be a nézőknek.
Részlet a Szerencsés János című előadásból
A társulat igazgatója kiemelte azt is, hogy a bábszínházak napjainkban is rendkívül népszerűek. A Vojtina egy évadban több mint ötszáz alkalommal lép fel, látogatóik száma meghaladja a negyvenezret. A bábokkal való történetmesélést számos közösségi eseményen alkalmazzák lelkipásztorok, hittanoktatók is a Biblia jobb megértése érdekében. Asbóth Anikó szerint a gyerekek könnyebben tudnak azonosulni a bábokon keresztül a szereplőkkel, így a történetek is érthetőbbé válhatnak. Megemlítette még, hogy minden évben megrendezik a bábjátékos megyei fórumot, ahol gyermekcsoportok, köztük a Debreceni Református Kollégium diákjai is bemutatják a produkcióikat.
A Vojtina muzsikával, különböző reneszánsz és interaktív látványosságokkal, illetve játékokkal is készül, például gólyalábasokkal. A látogatók kézműves játékokat is kipróbálhatnak, bábot készíthetnek. A bábszínház előadásaival és programjaival május 24-én 10 órától a nagytemplom mögötti emlékkertben találkozhatunk.
A debreceni Kossuth téren felállított nagyszínpad az egységnap fő helyszíne. Délelőtt koncertekre, kulturális bemutatókra várják itt a résztvevőket. 10 órától Pintér Béla énekes, zeneszerző lép fel közreműködőkkel, majd 11.45-től Szabó Balázs Bandája-koncertet hallgathat a közönség. Itt lesz az ünnepi istentisztelet is 14 órai kezdettel. Íme a részletes program.
Az egységnapon fellép a szintén debreceni Pendely Énekegyüttes. Sáriné Szebenyi Judit Bonis Bona díjas mestertanárt, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola főigazgató helyettesét kérdeztem először arról, milyen műsorral készül az együttes az idei egységnapra. – Örömmel teszünk eleget annak a kérésnek, hogy Tímár Sára népdalénekessel közösen énekeljünk az egységnap gálahangversenyén. Az énekesnő Református hálaének népzenével című lemezéről éneklünk közösen két dallamot. A lemezre református népénekek és szakrális témájú népdalok kerültek, amelyeket Tímár Sára népzenei kísérettel álmodott meg – hívta fel a figyelmet.
A Pendely Énekegyüttes
Sáriné Szebenyi Judit kifejtette: énekes közösségeikben legfőbb céljuk a tiszta forrásból származó énekek éltetése, népdalaink megismertetése, megkedveltetése. – Pedagógusként bízom és hiszek abban, hogy tehetséggondozó munkám segítségével zeneiskolás növendékeimnek a hagyományok és az éneklés szeretetének átadásához, személyiségük gazdagodásához hozzájárulhatok, és értéket teremthetünk szolgálatunkkal – tette hozzá. A repertoár kialakításakor a teljes magyar nyelvterület dallamkincsének megismerésére törekednek tanítványaikkal. – Az utóbbi években eljutottunk az erdélyi Mezőségre, Kalotaszegre, a Szilágyságba, Székelyföldre, Moldvába, valamint a Felföldre is. Feladatunknak tartjuk, hogy a Debrecen környéki, a Hajdúság és a Nyírség énekeseivel, zenészeivel is megismertessük népes népzenei családunk tagjait – fejtette ki.
A Pendely Énekegyüttes-család a Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola népzene tanszaka növendékeiből alakult. A különböző korosztályok énekegyüttesei (Pendely, Kispendely, Bőgatya) a helyi és országos versenyek, megméretések mellett a Fölszállott a páva évadaiban is nagy sikerrel szerepeltek. A legnagyobbakat összefogó Pendely Énekegyüttes 2017-ben kategóriagyőzelemmel, 2018-ban pedig különdíjjal tért haza a műsor döntőjéből.
A fiatalok megszólításáról a debreceni együttes igazgatója úgy fogalmazott: a hagyományos népi kultúra átadásának évezredes hagyományai vannak, ugyanakkor korunkban megváltozott az átadás folyamata. A családi környezet helyett egyre nagyobb szerepet kapott, elsődlegessé vált az újratanulás során elsajátított ismeret. Ennek a lehetőségeit igyekeznek megteremteni a tanítási órákon és a kiegészítő programokon egyaránt. Az archív népzenei felvételek, a még élő énekes mesterekkel való találkozások egy olyan különleges, letisztult, kikristályosodott közösségi tudásanyagot hordoznak, amelyhez más forrásból nehezen juthatna el egy mai fiatal. Hozzáfűzte: a pedagógusoknak feladata, hogy megtalálják e sajátos ismeretanyag átadásának leghatékonyabb módjait, és eljuttassák minél többekhez. Így válhat élővé Kodály Zoltán gondolata, amelyet a magyar népzenéről írt: „Az ékszer is holt kincs a láda fenekén, életet akkor kap, ha viselik: a népdal is mennél többeké lesz, annál nagyobb lesz világító és melegítő ereje.”
Tímár Sára és a Pendely Énekegyüttes május 23-án, pénteken lép fel a gálaesten, a debreceni Kölcsey Művelődési Központban. Az est tematikája az egyházi év aktuális időszakát öleli fel, amelyet a zenei elemeken túl irodalmi és táncművészeti produkciók is gazdagítanak.
Óriási ereje van az egységvágynak
A tavalyi kihagyás után ismét megrendezik a református egység napját. A helyszín Debrecen. Ezúttal Sárosi Dánielnek, a Tiszántúli Református Egyházkerület közelmúltban kinevezett zenei igazgatójának segítségével közelítünk a késő tavaszi jeles eseményhez.