Az Egyházi Jövőkép Bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az egyházkép tekintetében nincs szükség új teológiai alapvetés megfogalmazására, sokkal inkább annak aktuális megerősítése szükséges, amit hitvallásaink a Szentírás alapján rögzítettek.
Az ülésen megerősítették, hogy a „gyülekezettudatos egyház és egyháztudatos gyülekezet" vezérmotívuma mellett a missziói egyházkép jelentheti a kiindulópontot. Ennek fényében, teológiai és empirikus szempontok alapján kell mérlegelni, hogy az MRE jelenlegi egyházszervezete mennyiben szolgálja az egyház változatlan krisztusi küldetését: az evangélium kommunikációját. A lényeg ugyanis nem változik, a maradandó kimondása viszont mércéje az aktuális szolgálatnak, foglalható össze.
A bizottságban számos, részint a tematikus zsinat és az azt követő országos esperes-gondnoki értekezlet alkalmával is felmerült kérdés került terítékre, az egyháztagság kérdésétől kezdve a parókiális rendszeren át a paritás elvéig. A bizottság ezek megvitatására egy menetrendi javaslatot tár a zsinat elé, amelynek elfogadása esetén a testület széleskörű párbeszédet kezdeményez, amelybe a gyülekezeteket, lelkészköröket, egyházmegyei grémiumokat és célzottan szakembereket is szeretne bevonni. A bizottság ezzel azt a téves látszatot is el akarja kerülni – valamint a túlzó elvárást lehűteni –, hogy rendkívüli testületként olyan problémák megoldására lenne hivatott, amelyekre egyházunk rendes testületei nem találtak választ. A kizárólag vízióra alapozott vagy a csupán a problémákra összpontosító megközelítés szélsőségeit elkerülő párbeszéd egyben azt a szemléletváltozást is előmozdíthatja, amely fontosabb a szervezeti kérdéseknél.
Az ülésen a vendéglátó kecskeméti gyülekezet lelkészei ismertették a helyi közösség missziói stratégiáját, Csanády Márton szociológus, főiskolai tanár pedig az egyházkutatás legújabb eredményeiről számolt be.
Szöveg: Ódor Balázs, Fotó: Telkes Tamás