A média- és hírközlési biztoshoz fordult az MRE Elnöksége

A beadvány emlékeztet rá, hogy az MRE Zsinata április 24-25-én tartotta ülését, és Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke megnyitójáról szóló internetes híradások április 24-én erősen túlzó és félrevezető címmel jelentek meg az MTI elsőre kiadott, részben pontatlan tájékoztatása nyomán. A híradások azt, a valóságnak nem megfelelő, információt közölték megtévesztő címadásukkal mintha az MRE megszakította volna a tárgyalásokat a kormánnyal az egyházi törvény módosításáról. Az MTI később javította a pontatlanságot, de a hírportálok nem módosították cikkeiket. Az MRE előbb – szerda délután – közleményt adott ki álláspontja egyértelműsítése céljából. Ennek ellenére másnap reggel is az előző, félreértésen alapuló és félrevezető tartalmú hírek jelentek meg a média legkülönbözőbb szereplőinél. Álláspontja ismételt világossá tétele és kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében az MRE Elnöksége április 25-én sajtótájékoztatót volt kénytelen tartani, hogy eloszlassa a félrevezető címadásból fakadó félreértéseket.

Az MRE Elnöksége a média- és hírközlési biztostól annak a megállapítását várja, hogy a téves tájékoztatásban közreműködő médiumok etikátlanul jártak el a félrevezető címadással, továbbá sérült az állampolgárok kiegyensúlyozott és korrekt tájékozódáshoz való joga, valamint az eset azzal a veszéllyel is jár, hogy sérül az MRE jó híre, tárgyaló partnereivel szembeni korrekt kapcsolata.

MRE Kommunikációs Szolgálat

A média- és hírközlési biztos a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) részeként működik. A médiatörvény megfogalmazása szerint a biztos a felhasználókat, előfizetőket, fogyasztókat, olvasókat megillető, a médiaszolgáltatásokkal, sajtótermékekkel kapcsolatos méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében működik közre. Ha valaki egy médiaszolgáltatással, sajtótermékkel kapcsolatban olyan magatartást észlel, amely a médiatörvény megsértésének nem minősül, és nem tartozik a Médiatanács, illetve az NMHH az hatáskörébe, de a fogyasztók, felhasználók méltányolandó érdekének sérelmét okozza vagy okozhatja, akkor panasszal élhet. A biztos eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorolhat. Kivizsgálja a panaszt és egyeztet, illetve lehetőség esetén megállapodást köt a panaszolt szolgáltatóval az érdeksérelem elhárításáról.