A modernkori Európa pillérei

Május és november között hazánk tölti be az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága soros elnökségét. A Miniszteri Tanács munkájának fontos eleme a vallásközi párbeszéd elősegítése, ezért rendezték meg a múlt héten Debrecenben A modernkori Európa pillérei – a vallási közösségek együttélése című konferenciát.

Az Európa Tanács egy laza szövetség, de sokszor van ereje és üzenete – emelte ki Soltész Miklós a református.hu-nak adott interjújában. A szervezetnek a Kaszpi-tengertől az Atlanti-óceánig 47 ország a tagja. A magyarországi elnökség alatt két fontos témának kívánnak nagyobb teret adni: ez a vallások és a nemzetek, nemzetiségek szerepe a modernkori társadalomban. Az első tanácskozáson több európai politikai és egyházi képviselő is részt vett, a szervezők bíznak benne, hogy minél szélesebb körben foglalkoznak majd az elhangzottakkal. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta: – Fontos, hogy a jelenlévők megértsék: egyes nemzetek, egyes közösségek és azon belül a vallási közösségek hogyan szövik át a térséget. Sajnos Nyugat- Európában ezt kezdik elfelejteni. Mi azt szeretnénk, hogy a gondolkodásunkat, törekvéseinket ne csak elmondhassuk, hanem meg is élhessük – fogalmazott Soltész Miklós.

A nyugat-európai és a közép-európai egyházak között táguló különbségekről beszélt Balog Zoltán püspök. A Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke elmondta, történelmi tapasztalat, hogyha hitünket nem tartjuk meg, nem csupán a hit veszik el belőlünk, hanem mi magunk is. Balog Zoltán szerint úgy tűnik, erre homályosabban emlékeznek Nyugat-Európában. – Ha nem lett volna reformáció a 16. században akkor a magyarok ma vagy németül beszélnének vagy oroszul, vagy törökül, írja Nemeskürthy István. Ez azt jelenti, hogy hitünk képes megtartani nemzetünket! – mondta a református püspök, majd kiemelte: az utóbbi időben a magyar államnak egyik legfontosabb szövetségesei az egyházak lettek, amelyeknek szerepe megerősödött a gyermekvédelemben, az iskolarendszerben, a szociális, diakóniai, karitatív szférában. – Mi azt állítjuk, és ez a bibliai felismerés, hogy az ember kérdései mindig ugyanazok. Éppen ezért a bibliai hagyomány az, amely bennünket irányítani képes: a kinyilatkoztatásnak a tükrében magunkra és Istenre ismerhetünk, valamint így rátalálunk az igaz életre – hangsúlyozta Balog Zoltán.

A református vezető szerint az egyházak számára nem az a feladat, hogy lépést tartsanak a világgal, hanem az, hogy komolyan vegyék a feladatot: meg kell ismerni a mai ember életvilágát. Emellett fontos, hogy az egyházak tolmácsolói is legyenek Isten igéjének: le kell tudni fordítani a Biblia üzenetét a ma embere számára is, anélkül, hogy azon változtatnának.

– Egy olyan európai, bizonyos értelemben a nyugati világra kiterjesztett kulturális küzdelemnek az idejét éljük, amelyben a szabad világ múltban nyugvó civilizációja küzd az eltörlés, a megújítás vagy – ahogy II. János Pál pápa mondta – a halál kultúrája ellen. A tét óriási, a kérdés az, vannak-e még Európának közös értékei. Jelenleg úgy tudunk válaszolni: vannak, de egyre kevesebb – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely szerint ma az európai ideológiai küzdelmekben egyre erősebben megjelenő materializmus azt akarja elhitetni, hogy minden, ami látható értékesebb a láthatatlannál. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, Közép-Európa társadalmainak konkrét tapasztalata van a szovjet típusú gondolkodás diktatórikus módon való ránk erőltetéséről és arról, hogy bármely ideológiával való kötelező azonosulás a szabadság végét jelenti. Vallásos értékek lerombolásával, új ideológia kötelezővé tételével egyenes út vezet a szabadság elvesztéséhez, vélte a miniszter, aki Antall József elhíresült mondatáról – „Európában az ateista is keresztyén” – elmondta: a mondat harminc éve még igaz volt, de a mai korszellem célja, hogy a keresztyén is legyen ateista. Gulyás Gergely Nyugat- és Kelet-Európa viszonylatában kijelentette: – Miközben gazdaságban van hová felzárkóznunk, addig szeretnénk egyértelműen kimondani, hogy el akarjuk kerülni azt, hogy hasonló társadalmi fejlődés menjen végbe a jövőben itt nálunk, mint Nyugat- Európában az elmúlt időszakban. Hazánkban most egy olyan keresztyén reneszánsz van, amelynek nem politikai, hanem hitbeli alapjai vannak – hangsúlyozta a miniszter.

A konferencia keretében kerekasztal-beszélgetéseket is tartottak, egyik ilyen beszélgetés a XXI. századi morális kihívásokról szólt: a család szerepéről és az életvédelemről. Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára vezette a beszélgetést. Partnerei Frivaldszky Edit, az Emberi Méltóság Központ igazgatója, Marc Fromager, a Mission Ismérie – francia vallási szervezet igazgatója, a Szükséget Szenvedő Egyház szervezete volt igazgatója, Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke és Hekli Katalin, a Rákospalota-Óváros Református Egyházközség lelkipásztora voltak. Az eszmecserén a résztvevők hangsúlyozták, a család az élet továbbadásának tere, nem csupán szocializációs keret. Ma sokan a kényelem oltárán feláldozzák a gyermekvállalás szépségét, illetve sok a válás a keresztények körében is, például Franciaországban a keresztyén szertartással kötött házasságok kétharmada véget ér. Ezáltal a gyermekek nem látják a megfelelő mintát, így azt továbbadni sem tudják. Emellett hiányzik a minőségi együtt töltött idő és hiteles figyelem. Konklúzióként elhangzott, hogy a családon esett sebeket prevencióval és szülői edukációval lehet gyógyítani. Ahogy Pál Feri atya mondja: „A házasság gondozása preventív gyermekvédelem”, ebben fontos szerepe van az egyházaknak is.

A konferencia zárónapján Hölvényi György Rejtett és nyílt vallásellenesség Európában címmel tartott előadást. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja és az Emberi Jogi Albizottság tagja beszédében kiemelte, Közép-Kelet-Európában mindegy, hogy valaki hitben él vagy sem, mert a vallás társadalomformáló erejét elismeri és fontosnak tartja, míg Nyugat- Európában egyfajta vallási közömbösség alakult ki. – Vallásellenes görcsben vagyunk – mondta az Európai Parlament képviselője, hangsúlyozva: vallási üldözés nincs, de vallási diszkrimináció annál inkább, ezért is égető az egyházak szerepvállalása a béke megtartásában.

A konferencia végén Soltész Miklós mondott záróbeszédet. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte, nem az a rossz, ahogyan Nyugat-Európa működik, hanem hogy ránk akarják erőltetni véleményüket. – Az a fontos, hogy egész Európában megtaláljuk azokat az értékeket, amelyek leginkább az antik, keresztény és zsidó gyökerekbe kapaszkodó hagyományon alapulnak, amelyek összetartanak és erősítenek minket.

A tanácskozás novemberben a nemzetek és nemzetiségek témakörben Budapesten folytatódik.