Gyakran félünk attól, hogy megbántjuk a másikat, vagy rossz fényben tűnünk fel, ha nemet mondunk egy kérésre. Az ezzel járó bűntudat vagy megfelelési kényszer hosszú távon frusztrációhoz vezethet, és a saját jóllétünk rovására mehet. Hogyan tanulhatunk meg határokat húzni, és miért fontos, hogy tisztában legyünk az igényeinkkel? A nemet mondás nehézségéről beszélget Nagy Sándor színművésszel, Szalai Tamás Dömötör klinikai szakpszichológussal és Széles Csongor református lelkipásztorral a Mélyvíz – mentőöv mindenkinek legújabb adásában Cseh Ádám.
Az igent sokszor a segítségnyújtással és a jó szándékkal azonosítjuk, ezért nehézséget okozhat nemet mondani mások kéréseire – hívta fel a figyelmet Szalai Tamás Dömötör a beszélgetés elején. A klinikai szakpszichológus szerint döntéseinket gyakran nem a valódi szándékaink, hanem a hiedelmeink és félelmeink befolyásolják. Attól tartunk, hogy megharagudnak ránk, csalódást okozunk, vagy elveszítjük mások elismerését. Pedig attól, hogy megértjük a másik kérésének hátterét és szándékát, még nem kell automatikusan igent mondanunk rá – hangsúlyozta a szakember.
A nemet mondás nehézségeiben a családi mintáknak is jelentős szerepük van – tette hozzá Széles Csongor. A református lelkipásztor saját példáját bemutatva mesélt arról, hogy ifjúkorában tilos volt nemet mondania. Éppen ezért meglepődött, amikor saját gyermekeinek ez nem okozott gondot, és örömmel tapasztalja, hogy számukra a nemet mondás már természetes. Szerinte a családi szocializáció mellett a vallás is hatással lehet arra, hogyan viszonyulunk mások kéréseihez. A keresztyén hitben fontos a másik ember szolgálata, de a túlzott önfeláldozás helyett azt is meg kell tanulnunk, hogy mikor szükséges saját magunkat előtérbe helyezni.
Nagy Sándor arról beszélt, hogy színészként különösen elengedhetetlen a szakma iránti odaadás, az évek során azonban felismerte a saját határait. Elmondta, hogy akár kétszer annyi munkát is vállalhatna, de most már bátrabban mond nemet. A koronavírus-járvány időszaka ebben is változást hozott számára, hiszen átértékelte, kire és mire számíthat igazán. Ma már az anyagi és szakmai elvárások terén is határozottabban képviseli magát: például egy előadásért is többet mer kérni, mert rájött, hogy ha ő maga tisztában van a saját értékével és határaival, akkor mások is igazodnak ehhez.
A megfelelési vágy és az önértékelés szorosan összefügg a nemet mondás képességével – mutatott rá Szalai Tamás Dömötör. A visszautasítástól való félelem mögött gyakran az a gondolat húzódik meg, hogy ezzel megbántunk valakit, vagy veszélyeztetjük a kapcsolatunkat. A szakpszichológus szerint segíthet, ha elfogadjuk, hogy a határhúzás bűntudattal, konfliktussal vagy feszültséggel is járhat. Ez nem jelenti azt, hogy rosszul döntöttünk. Ráadásul nem minden esetben az igen jelenti a valódi segítséget: a gyermeknevelésben vagy a mindennapi kapcsolatainkban is előfordulhat, hogy éppen a nemet mondással teszünk jót a másiknak – hangsúlyozta Szalai Tamás Dömötör.
A szakpszichológus hozzátette, kapcsolatainkban természetes, hogy időnként áldozatot hozunk, kompromisszumokat kötünk, vagy segítséget nyújtunk a másiknak. A probléma akkor kezdődik, ha ez az egyensúly tartósan felborul, és az áldozathozatal helyett magunk válunk áldozattá.
Ahhoz, hogy határozottan nemet tudjunk mondani, először azt kell tudnunk, mire szeretnénk igent mondani – jelentette ki Széles Csongor. A lelkipásztor úgy látja, ehhez elsősorban önismeretre van szükség: fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy fontos-e számunkra az egészségünk, mennyire figyelünk saját szükségleteinkre, és hagyunk-e időt a pihenésre. „Szeresd felebarátodat, mint magadat” – önmagunk szeretete és megbecsülése nélkül mások felé sem tudunk kiegyensúlyozottan fordulni – hívta fel a figyelmet a lelkipásztor. Fontos megértenünk, hogy az együttműködésre törekvő kapcsolatokban a nemet mondás nem a másik ember elutasítását jelenti, hanem egy adott kérésre adott őszinte választ – tette hozzá.
A vendégek egyetértettek abban, hogy fontos időt hagynunk magunknak a döntésre, átgondolni, mit szeretnénk valójában, és békében lennünk saját választásainkkal. Hangsúlyozták, az élet a tapasztalásról szól. Így előfordulhat, hogy elvállalunk valamit, amiről csak később derül ki, hogy nem volt jó döntés. A legfontosabb, hogy tanuljunk ezekből a helyzetekből, és egyre bátrabban képviseljük a saját határainkat.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
A Mélyvíz – mentőöv mindenkinek következő, december 4-i adásában az irigységről beszélgetünk. Csepregi Éva énekesnő, Hollósy Vadász Gábor pszichológus és Koncz Tibor, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperes ülnek majd egy asztalhoz Cseh Ádámmal. Kövessenek minket a Magyarországi Református Egyház Facebook-oldalán, YouTube-csatornáján és a Spotify-on!