A nyolcvanöt éves

Balczó András békessége

Néha egy mondat tömörebben összefoglal egy korszakot, mint száz tanulmány. „Ha elhiszed nekem, amit én hazudok, én is elhiszem neked, amit te hazudsz, és így barátságunk megbonthatatlan” – így fogalmazott Balczó András az öttusasport vezetéséről, áttételesen pedig a Kádár-rendszerről Kósa Ferenc Küldetés című, 1977-es dokumentumfilmjében. A valaha volt legsikeresebb öttusázó, a nemzet sportolója augusztus 16-án ünnepelte 85. születésnapját. Sportszerető emberek tömegei tudják, hogy Balczó András világbajnoki címet összesen tízszer nyert, első olimpiai aranyérmét 1960-ban szerezte Rómában. 1968-ban Mexikóban ismételt, mindkétszer a magyar csapat tagjaként állhatott a dobogó legmagasabb fokára. Az 1972-es müncheni olimpián egyéni bajnokságot nyert; három alkalommal, 1966-ban, 1969-ben és 1970-ben választották meg az év sportolójának. Ha pusztán jelentős sportkarrier állna Balczó háta mögött, akkor is megérdemelné tiszteletünket. De, mint az idézet is mutatja, Balczó András több egy mégoly tehetséges öttusázónál. Hite, elszántsága, céltudatossága tömegek számára jelentett iránymutatást a saját hazugságaiba fulladó diktatúra idején. Nem véletlen, hogy bár a Küldetést hatósági utasításra néhány hét után levették a mozik műsoráról, mégis összesen közel egymillióan látták. Aki tudni akarta, már a Kádár-rendszer idején is tisztában volt azzal, hogy Balczó András sajátos magyar protestáns hagyományt vall magáénak – amit és ahogy mond, elválaszthatatlan ettől a tradíciótól. Édesapja evangélikus lelkész volt, 1962-ben, ötvenöt éves korában váratlanul bekövetkezett haláláig híven szolgálta a nyíregyházi gyülekezetet. Ez a pillanat sorsfordító volt a későbbi jeles sportoló életében, aki 1956-ban egyházától eltávolodva került Budapestre, és még Isten létezésében is kételkedett.

Balczó András 09. hó Reflap kép (f.MTI)

Fotó: MTI

Balczó András életébe szinte egy szempillantás alatt tért vissza a hit: „1962. július 1-jén a Duna-parton sétáltam, a Margitszigettel szemben. Vártam valakit, de nem az jött, hanem egy ismerős kajak-kenu edző a motorcsónakjával. Meglátott a parton, megközelített, szembefordult az árral, és felszólt hozzám: »Bandi! Telefonáltak az Újpesti-öbölbe, meghalt az édesapád.« Ekkor olyan döbbenet, ijedtség támadt bennem, amit nem tudok leírni. (…) De ez az egész csak három másodpercig, ha tartott. Utána béke, nyugalom következett, ami azzá az egyértelmű tudássá formálódott bennem, hogy Isten van. Pont. (…) Csak ezen csodálkoztam: itt élek Budapesten hat éve, és abban a tévedésben és félreértésben léteztem, hogy az Isten nem létezik. Nem én jártam utána, hogy mi az igazság ebben a kérdésben, hanem mindent megkerülve az értelmemnél is mélyebbre csapódott belém ez az egyszerű felismerés.”

A történetet az evangélikus egyház honlapján közzétett születésnapi köszöntőjében felidéző Balczó Mátyás, a nemzet sportolójának unokaöccse azt is jelezte, az újra megtalált hit nélkül értelmezhetetlen a későbbi pályafutás. Az a következetesség és rendíthetetlenség, amellyel Balczó András nemcsak a világraszóló sikereket, hanem az azokat követő méltatlan mellőzést is viselte. A keresztyénséget eldobható arculati elemnek tartó közéleti és celebipari szereplők korában érdemes hangsúlyozni, hogy Balczó András akkor is vállalta a hitét, amikor az számára hátrányos volt.

Neki nem pusztán szirupos szavakat, hanem egész életet formáló elköteleződést jelentett és jelent a keresztyénség.

Feleségével, Császár Mónika olimpiai bronzérmes tornásszal tizenkét gyermeket vállaltak és neveltek fel a Küldetésben megfogalmazott elvek alapján: „A Bibliából tanultam meg a türelmet és a békességre való törekvés törvényét. Enélkül biztos, hogy sokkal többet emésztettem volna magam. Miután a versenyzést befejeztem, az egyensúlyom biztosan könnyebben megbillent volna, ha nem tudom a Bibliából azt, hogy a boldogság egyik forrása az, ha az ember éhezi és szomjazza az igazságot, és háborúságot szenved érte.”

A szerző újságíró, a Károli Interdiszciplináris Akadémia műhelyvezetője.

A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!