Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a magyarországi szovjet megszállás és a jelenlegi nyugati helyzet között? Nyugat felé kell-e keresnünk az „ígéret földjét”? Miben reménykedik a fiatalok kapcsán Bogárdi Szabó István? Az American Conservative weboldalán Rod Dreher újságíró írta le beszélgetését a Magyarországi Református Egyház Zsinatának korábbi lelkészi elnökével.
Bogárdi Szabó István: Van, ahol ellenség lett a hagyománytisztelő keresztény
Bogárdi Szabó István volt dunamelléki püspökkel folytatott beszélgetéséről jelentetett meg cikket Rod Dreher amerikai konzervatív újságíró a The American Conservative weboldalán.
Bogárdi Szabó István mesélt élettörténetéről Drehernek: beszélt 1956 decemberi születésének körülményeiről, gyerekkoráról, és arról, hogyan próbálta lelkész apját egy szovjet komisszár az ateizmusra „áttéríteni”. A volt püspök elmondta a publicistának, hogy ott álltak ellen, ahol tudtak, például úgy, hogy nem tanultak meg oroszul, de elmondása szerint a falu nagyja inkább sztoikus nyugalommal tűrt, mondván: eltűntek a törökök, a Habsburgok és a németek is, elmennek majd az oroszok is.
A szovjet megszállók megpróbálták uralmuk alá hajtani az egyházakat, és kollaborálásra rábírni a vezetőket – írta Dreher, akinek Bogárdi Szabó István elárulta: erre a folyamatra emlékezteti a nyugati protestáns egyházak liberalizációja. Az utópista idealisták mindkettőben jelen vannak, de míg a bolsevikok keményebb módszereket használtak, a nyugati országokban ma ez „lágyabb” módon történik – mondta a volt püspök, aki szerint azonban nem szabad elveszíteni szem elől, hogy akármennyire „lágynak” is tűnik ez a térhódítás, képviselői azt gondolják, ráleltek az egyetlen igazságra, és nagy árat fizettetnek majd az emberekkel, miközben megkísérlik megvalósítani elképzelésüket a társadalmi igazságosságról.
Bogárdi Szabó István szerint minden társadalomnak szüksége van ellenségképre, és a hidegháború után a Nyugatnak ilyen nem volt, így az elit a hagyománytisztelő keresztényeket választotta.
„Ez hideg polgárháború” – tette hozzá.
Nem vagyunk jó túlélői a kommunizmusnak – mondta saját generációjáról a volt püspök. „Ha elolvassuk Mózes második könyvét, láthatjuk, hogy a zsidók negyven évig vándoroltak a sivatagban, felkészülve a belépésre az ígéret földjére. Sokan vissza akartak menni Egyiptomba, ahol rabszolgák voltak, de bizonyos anyagi javakat megkaptak. Olyan érzésem van, mintha az én generációmnak azt mondta volna Isten: nem léphettek be az ígéret földjére. De azt kérdezgetem magamtól: melyik ígéret földjére kéne vágynom a belépést? A Nyugatra? Ott nincs gyümölcs, nincs tej és nincsen méz.” – idézte Bogárdi Szabó István gondolatait Dreher.
„A zsidók negyven évig vándoroltak a sivatagban, felkészülve a belépésre az ígéret földjére”
A volt püspök a fiatalokról úgy vélekedett: reménykedik, hogy letörik majd a közösségi média bilincseit, és rájönnek, hogy az nem pótolhat egy érintést, egy arc látványát, vagy egy emberi hangot.
Írása végén Rod Dreher megjegyezte: a beszélgetést követően hazafelé tartva arra gondolt, ha szeretnénk, hogy legyen jövőnk, olyan emberekhez kell fordulnunk, mint Bogárdi Szabó István, és figyelnünk kell minden szavukra.
Rod Dreher
Raymond Oliver Dreher Jr., alkotói nevén Rod Dreher, amerikai író és szerkesztő. A The American Conservative szerkesztője és publicistája, valamint olyan könyvek szerzője, mint például a Szent Benedek válaszútján (Benedict Option), amit a New Yorker magazin az évtized legvitatottabb és legfontosabb vallásos könyvének nevezett. Rod Dreher korábban írt vallásról, politikáról és kultúráról a National Review, a The Weekly Standard, a The Walls Street Journal, a Los Angeles Times számára.