A józan döntések meghozatala érdekében a mítoszok, bálványok ledöntését sürgette megnyitó beszédében Bölcskei Gusztáv püspök, a XIII. Zsinat kilencedik ülésének kezdetén. A Zsinat lelkészi elnöke felidézte Pál apostol római levelének legfőbb gondolatait is: ő a vajúdó világot leginkább egy elvadult kertnek látta, ahol még nem vesztek el, még láthatók a rend kontúrjai. A püspök a helyzetértékelés mellett visszatekintett az egyház életét érintő legfontosabb történésekre is.
„Amikor elődeink új utakat, megújulást kerestek, sokszor nyúltak Pál apostol római leveléhez” – mondta Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház XIII. zsinati ciklusa kilencedik ülését megnyitó beszédében. A Zsinat lelkészi elnöke szerint a Róm 8,22–25-ben szereplő, a teremtett világ vajúdásáról szóló kép illik a jelenlegi helyzetre, valóságra. Az egyházvezető felhívta a figyelmet arra, hogy Pál máshol a világ elmúló ábrázatáról beszél. Márpedig a világ ábrázatához alkalmazkodó, sematikus válaszok rendre csődöt mondanak, a nagy szavak, megváltónak kikiáltott gondolatok üres jelszavakká silányulnak a püspök szerint.
Nem apokalipszis, nem sztoicizmus, hanem hálaadás és felelősségvállalás
Bölcskei Gusztáv elmondta: Pál kortársai is különböző válaszokat próbáltak adni válságos időkben. Az egyik ilyen, az apokaliptikus válasz úgy tekint a válságban vergődő világra, mint egy dzsungelre, ahol magányos dzsungelharcosok küzdenek a túlélésért. A másik hozzáállás a görög sztoikus filozófusok magatartása, mely szerint a világban rend uralkodik, csak rendíthetetlen belső nyugalmunkat megteremtve tudnunk kell felülemelkedni a mindennapokon ahhoz, hogy ezt észrevegyük. A püspök szerint az apostol ezek egyikét sem tartotta elfogadhatónak: ő a vajúdó világot leginkább egy elvadult kertnek látta, ahol még nem vesztek el, még láthatók a rend kontúrjai. Ez a magatartás, ez a látásmód pedig nem a mások elleni küzdelemre és nem a sztoicizmusra ösztönöz minket, hanem a hálaadásra, józanságra és felelősségvállalásra.
„Pál a külső és a belső krízis között egyértelmű összefüggést lát, de napjainkban is több egyházi megnyilatkozás hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válságnak is spirituális gyökerei vannak: a bizalom és a hitelesség hiánya” – emlékeztetett Bölcskei Gusztáv, aki szerint ebből következően a krízisre adott válasznak is spirituális természetűnek kell lennie. A Zsinat lelkészi elnöke szerint egyházunk legfőbb testületének aktuális válaszokat kereső közösséggé kell lennie ezekben a nehéz időkben, majd egyházunk ez évi jelmondatára utalva így folytatta: „Ilyen világban lehet Krisztusért követségben járnunk.”
A püspök a józan döntések meghozatala érdekében a mítoszok, bálványok ledöntését sürgette. Azonban arra figyelmeztetett: csak akkor várhatjuk, hogy a világ megszabaduljon a bálványaitól, ha egyházként mi magunk is meg tudunk szabadulni a sajátjainktól. Az egyházvezető végül múlt századi elődjét, Ravasz László püspököt idézte, aki azt írta egyik művében, hogy igehirdetéseivel nem problémákat akar megoldani, hanem bilincseket oldani. „A Zsinat csak akkor fog tudni problémákat megoldani, ha előbb bilincseket és görcsöket tud oldani” – zárta helyzetértékelő gondolatait Bölcskei Gusztáv.
Bővülő intézményrendszer
A Zsinat lelkészi elnöke ezután beszámolt a tavaszi ülésszak óta elmúlt hónapok eseményeiről. Szeptembertől tizenkét új református oktatási intézmény kezdte meg a munkát, hat pedig új tagintézménnyel egészült ki, a szeretetszolgálat területén pedig hetvenhárom új szolgálati ág indult az utóbbi időszakban. Egy intézményi integrációról is beszámolt a püspök: a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola összeolvadásáról. A püspök említést tett a debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium szeptemberi elindulásáról is, továbbá megemlékezett Balla Péter teológusnak a Károli Gáspár Református Egyetem élére augusztus végén történt rektori kinevezéséről.
Bölcskei Gusztáv röviden szólt a Generális Konvent nyári temesvári üléséről, ahol a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház elnöksége is aláírta a nyilatkozatot közösségüknek a Magyar Református Egyházhoz csatlakozásáról. A püspök említést tett a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház új elnökségének a beiktatásáról, a Magyar Reformátusok Hatodik Világtalálkozójának határokon átnyúló, regionális rendezvényeiről, illetve egyházunk nemzetközi szerepvállalásáról és a nyugati magyar diaszpóra lelkigondozása biztosításának érdekében tett erőfeszítéseiről. A jelentés szólt a nyáron megrendezett Csillagpont Református Ifjúsági Találkozóról és a Doktorok Kollégiuma üléséről, valamint a Református Törvényhozók Fórumának szeptemberi megalakulásáról is. Utóbbival kapcsolatban Bölcskei Gusztáv reményének adott hangot, miszerint „valóban kiegyensúlyozott és érdemi” párbeszéd alakul ki a református honatyák és a református egyház között.
A Zsinat lelkészi elnöke elmondta, hogy idén tisztújítás esedékes a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa élén, valamint bejelentette, hogy megszületett a megállapodás az egyházi intézményekben dolgozók bérkompenzációjáról. Mint mondta, az összeg első részlete már megérkezett, majd reményét fejezte ki afelől, hogy a jövő évi bérkompenzáció ellentételezése is meg fog jelenni az állami költségvetésben.
Kiss Sándor, fotó: Kalocsai Richárd