A Színház- és Filmművészeti Egyetem kapta meg a Vas utcai épületet

Az ingatlan története

Mindössze hét évig szolgálhatott templomként a Vas utca 2/c alatti épület, amelyet 2015-ben az SzFE rektora visszaszolgáltatott volna az egyháznak. Utána jártunk, hogyan is kezdődött a Vas utcai épület története, amely később Ódry Színpadként híresült el és tavaly az SzFE tulajdonába került.

A Keresztyén Ifjúsági Egyesület egykori székházát úgy építették meg, hogy a budapesti protestáns helyőrség az előadó termet templomként használhassa, majd az épületben tartotta istentiszteleteit a Klauzál téri Református Egyházközség is. Az utóbbi évtizedekben ezért többször felmerült az igény, hogy az ingatlan a Magyarországi Református Egyházhoz kerüljön. A Magyar Közlönyben megjelentek alapján azonban a Vas utca 2/c épület 2020-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetem tulajdonába került, így további sorsáról az Egyetem vezetősége dönt majd. Az épület történetének fontos állomásait igyekeztünk végigjárni.

szfe_DSC09293.jpg

Fotó: Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu

Székház, templom, ideiglenes próbaterem

1883-ban alakult meg Budapesten az angliai Young Men's Christian Association (YMCA) magyar szervezete, Budapesti KIE (Keresztyén Ifjúsági Egyesülete) néven. A Református Egyház Egyetemes Konventje 1933-ban hivatalosan elismerte és magáénak vallotta a KIE református ágát. A mozgalom Magyarországon rohamosan terjedt, egymás után alakultak a vidéki szervezetek, majd rövidesen a székház tervezése is megkezdődhetett. Az épület kivitelezési költségét 1,6 millió pengőben fogadták el, melyre gyűjtés indult. A közegyházak közül azonban csak a Budapesti Református Egyházmegye járult hozzá.

Hozzá tartozik ehhez, hogy Trianon után megindultak az utódállamokból a menekültek, így Erdélyből is, amely magyar lakosságának többsége a református felekezethez tartozott. A Magyarországra érkezett menekültek, akik éveken keresztül nincstelenül, vagonokban laktak hamarosan templom- és iskolaépítésbe kezdtek az ország egész területén, így Budapesten is.

A népi adakozásból épült KIE székház 1943-ra készült el, templomot december 5-én avatta fel Ravasz László református püspök. Budapest ostromának idején számos üldözött itt talált menedékre.

szfe2.jpg

A templom belső tere és a szószék a KIE székházának földszintjén (Forrás: Építészet, 1944. 2. szám)

Az 1944-es, ‘45-ös háborús évek és az utána következő politikai változás azonban új helyzetet teremtett. A Belügyminisztérium – szovjet nyomásra - a háború után azonnal a Kommunista Párt irányítása alá került. Noha a Klauzál téri Református Egyházközség még 1948-tól is rendszeresen használta a templomot a vasárnapi istentiszteletek helyszíneként, ez nem sokáig maradhatott így. Mivel a kommunista ideológia az egyházi tevékenységet el kívánta sorvasztani, a KIE sorsa is megpecsételődött.

A Közületeket Elhelyező Bizottság 1950. június 28-án küldött határozatában még engedélyezte az épület bérlését a Klauzál téri Református Egyházközség számára, a gyülekezet azonban soha nem tudta használatba venni az épületet a kommunista kormány által kinevezett evangélikus tábori püspök tiltakozása miatt.

Időközben a szomszédos épületben lévő Színművészeti Főiskola próbateremként kezdte használni a KIE székházát. Nem sokkal ezután, a Vallás- és Közoktatás Minisztérium az egész épületet a Színművészeti Főiskolának utalta ki – ideiglenes használatra –, amíg új épületeik elkészülnek.

A rendszerváltás utáni évek

Az első szabadon választott Országgyűlés 1991-ben fogadta el az egyházak kárpótlásáról szóló törvényt, mely nem tette lehetővé vallási egyesületek tulajdonának visszaadását – bár a protestáns egyházak életében ezek az egyesületek a társadalmi felelősségvállalás és a misszió területén hasonló szerepet játszottak, mint a katolikus egyházban a szerzetesrendek, amelyeket részleges kárpótlás illetett meg.

ordy.jpg

Az Ódry színpad napjainkban

A Magyarországi Református Egyház a rendszerváltás után, a kárpótlások idején számos, még a kommunizmus alatt jogtalanul elvett ingatlanát visszaigényelte, közöttük 1993-ban – a nyilvánosságra hozott zsinati levéltári dokumentum 288. számú tételeként felsorolt – a Vas utca 2/c ingatlant is. Bár a történelmi előzmények és a kárpótlásról szóló törvény alapján a kérelem érthető volt, azt 1996-ban azzal az indoklással utasították el, hogy a Klauzál téri Református Egyházközség használati joga nem került földhivatali bejegyzésre annak idején.

19 évvel később, 2015-ben, amikor a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) rektora, M. Tóth Géza megismerte az épület történetét és az egyházat ért jogsértést, az ingatlant felajánlotta a református egyháznak. Amint azt a korábban közzétett dokumentum is mutatja, az SzFE akkori rektora fontosnak tartotta, hogy a Vas utcában található épület visszakerüljön a református egyházhoz, „figyelemmel arra a tényre, hogy az eredeti építtető is az egyház volt”.

Végül a Magyar Közlönyben megjelent 2020. évi LXXII. törvény alapján 2020. szeptember elsejével az épület a Színház- és Filmművészeti Egyetem tulajdonába került. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan tulajdonosa a Színház- és Filmművészeti Egyetem lesz, amely így saját hatáskörben dönt az épület későbbi sorsáról. Az épületnek nem tulajdonosa a Magyarországi Református Egyház, sem annak bármely belső egyházi jogi személye. Az egyháznak nincsen tudomása olyan hivatalos döntésről, mely az ingatlant a jogszabályban meghatározott tulajdonoson kívül másnak juttatná.