A Magyarországi Református Egyház Zsinata második napján Balatonszárszón a hálaadás és a közösség került a középpontba: ünnepi úrvacsorás istentisztelet, több rangos díjátadó, valamint jelentős jogi és szervezeti előterjesztések tették teljessé a tanácskozást.
A reggeli úrvacsorával egybekötött istentisztelet bensőséges hangulatát az egyszerre ünnepélyes és tanító jellegű szolgálat adta. Az istentisztelet liturgiája az előző nap bemutatott rend szerint zajlott.
A szolgálatot Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese vezette az igehirdetésben, az úrvacsorai liturgián Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szolgált. A két igei üzenet közös fókuszpontja volt: az Isten Igéjére figyelő közösség mindig megújulni képes közösség.
Gaál Sándor igehirdetése a béreai gyülekezetet állította a jelenlévők elé, mint követendő mintát. Részletesen bemutatta, hogyan fogadták ott „teljes készséggel” az evangéliumot, s hogyan vizsgálták napról napra az írásokat. Az esperes hangsúlyozta, hogy ez a „nemesebb lelkület” ma is kulcs az egyház megmaradásához: – Isten Igéje nem tér vissza üresen, hanem véghez viszi, amit Ő akar – de csak akkor, ha van, aki készséggel fogadja, aki minden nap helyet készít neki – tette hozzá. Ez a készség – mint mondta – ma különösen is fontos, mert a gyorsuló világ hajlamos elvenni az egyház figyelmét arról, ami igazán éltet.
Gaál Sándor: - Szeretnénk a legegyszerűbb, legnemesebb értelemben egyház lenni és maradni a gyülekezeteinkben
Fekete Károly püspök pedig a közösség misztériumára irányította a jelenlévők figyelmét. Elmondta, hogy az úrvacsora nemcsak emlékezés, hanem valódi, Krisztussal való találkozás, amely újra és újra összekapcsolja Isten népét.
A püspök az asztalhoz hívó szavak előtt így fogalmazott: – Amikor egy kenyérből eszünk és egy kehelyből iszunk, akkor nemcsak azt valljuk meg, hogy egy a mi Urunk, hanem azt is, hogy egymáshoz tartozunk, és Isten Lelke egy testté formál bennünket.
Fekete Károly külön hangsúlyozta, hogy az úrvacsorai közösség nem a felszínen, hanem a mélyben teremt egységet. Nem emberi egyetértés, nem szervezeti összhang az alapja, hanem Krisztus önmagát adó szeretete.
Fekete Károly: - Mert egy a kenyér, egy test is vagyunk sokan, mert mindnyájan az egy kenyérből eszünk, mert egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, és mindnyájunkat egy reménységre hívtál el
A szolgálatban kitartó testvérek elismerése
A folytatásban díjátadók sora következett. A Zsinat minden évben olyan testvéreket ismer el, akik hosszú időn át, hűségesen szolgálták az egyházat különböző területeken. A szolgálatvezetők és bizottsági elnökök laudációi személyes és közösségi hálát egyaránt kifejeztek.
Az ünnepélyes díjátadó keretében több évtizedes pedagógiai, diakóniai, missziós és hittanoktatói szolgálat előtt tisztelgett a Zsinat
Kiss Ferenc-díj – Koncz Enikő
A gyülekezeti diakóniai szolgálatért járó díjat Koncz Enikő kapta, aki a pasaréti gyülekezetben több évtizede végez áldozatos munkát. Őz Lajos, a Hajdúvidéki Református Egyházmegye esperese laudációjában hangsúlyozta: – Számára a diakónia nem nyolcórás feladat, hanem egész életét átszövi a segíteni akarás.
Juhász Zsófia-díj – Marton Józsefné Freininger Lívia
Az intézményes diakóniai szolgálatért járó elismerést Marton Józsefné, a Dunaalmási Református Szeretetház nyugalmazott vezetője vehette át. A róla szóló méltatás kiemelte személyes figyelmét és lelki tartását: – Számára mindig meghatározó volt az ézsaiási ige: „Ne félj, mert én veled vagyok!” (Ézs 43, 5)
Makkai Sándor-díj
Ezzel az elismeréssel olyan pedagógusokat, intézményvezetőket illetnek, akik az elmúlt években, évtizedekben a gyermekek, fiatalok között végzett munkájukkal közvetlenül segítették református egyházunk oktatásügyét. Idén első ízben egyszerre hárman is részesülhettek a díjban.
Bara Erzsébet, a Zilahi Református Wesselényi Kollégium vallástanára 2006 óta formálja a közösség életét, színjátszócsoport újraindítója, pályázatok és testvériskolai kapcsolatok motorja. Bruckner László, az Oktatási szolgálat főigazgatója méltatásában elmondta, hogy Bara Erzsébet számos közösségi rendezvény kezdeményezője, aki a diáktanácsot is új lendületbe hozta.
Ugyancsak Makkai Sándor-díjban részesült Bolgár Zsuzsanna, a Gyömrői Református Óvoda vezetője, aki meghatározó szerepet játszott az intézmény alapításában és lelki arculatának formálásában.
Pappné Molnár Erika, a kisvárdai Várday Kata Református Iskola főigazgatója 27 éve szolgálja az intézményt. A méltatásban elhangzott, hogy tettre kész, céltudatos személy, aki pályája során széles körű vezetői tapasztalatot szerzett.
Imre Sándor-díj – Márkus Gábor
A református oktatás átfogó fejlesztésében végzett munkájáért Márkus Gábor, a Református Pedagógiai Intézet korábbi igazgatója kapta a díjat.
Bruckner László laudációjában hangsúlyozta: – Márkus Gábor a keresztyén köznevelés meghatározó személyisége, akinek stratégiai látásmódja hosszú távra hatott.
Molnár Miklós-díj
Az első díjazott Szászi Andrea betegsége miatt nem tudott jelen lenni. Kelemen Gabriella, a Református Pedagógiai Intézet vezetője méltatásában úgy fogalmazott: – Szászi Andrea tizennyolc éve a Református Pedagógiai Intézet katetikai igazgatóhelyetteseként és szakértőjeként kiemelkedő alakja a magyar református hittanoktatásnak. Lelkipásztorként, vallástanárként, pszichopedagógusként és keresztény coach-ként hosszú évek óta szolgálja a gyermekek, fiatalok, pedagógusok lelki, szellemi fejlődését.
Ugyancsak Molnár Miklós-díjban részesült Rácz Péter Béláné, a Törökszentmiklósi Református Oktatási Központ vallástanára, egyik osztályfőnöke, a Szajlai Református Egyházközség lelkipásztora.
Bár a Felsőoktatási Roma Szakkollégiumok kapcsán a Zsinat még nem alapított külön díjat, azonban az elmúlt tíz évben rendkívül kiemelkedő kezdeményező és eredményes munkát végzett Mózes Áron, a debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatója ezért a testület fontosnak tartotta, hogy oklevéllel köszönje meg a vezető tízéves, kiemelkedő, országos hatású munkáját.
A díjazottat Fekete Károly püspök méltatta, hangsúlyozva sokoldalú pályáját: gépészmérnöki és mérnöktanári végzettséggel, minőségügyi szakemberként, auditorként és oktatási vezetőként érkezett a szakkollégium élére. Igazgatói szolgálata alatt a kollégium elismerést szerzett, és országosan is mintaintézménnyé vált vezetése alatt csaknem 150 roma felsőoktatási hallgatóval került kapcsolatba a kollégium – mondta el a püspök.
Dobos Károly-díj – Újlaki Tibor
A kis gyülekezetekben hosszú ideje szolgáló lelkipásztorok díját Újlaki Tibor szedresi lelkész kapta, aki 1991 óta áll rendületlenül közössége élén.
Az elismerések átadása után Szemán Ákos, a Jogi Bizottság elnöke számolt be a lelkipásztorok jogállásáról szóló törvény több ponton szükségessé vált módosításáról. A változtatások főként fogalmi tisztázásokat, megbízási rendek egységesítését, speciális szolgálati területek (börtönlelkészi, katonai, konferenciatelepi) pontosítását tartalmazzák. Az előterjesztés első olvasatban került a Zsinat elé, a részletes vita később lesz.
A második nap végén Barna Sándor tiszáninneni püspök szólt a közgyűléshez. Záró gondolataiban a hálaadásra és az egységre irányította a figyelmet. Hangsúlyozta, a díjátadók, a közös úrvacsora és a zsinati döntések együtt mutatják meg, hogyan épül Isten népe: személyes hűségből és közösségi felelősségből. A püspök áldást kért a Zsinat további munkájára és arra, hogy az egyház minden szolgálati területén az evangélium ereje legyen meghatározó.
