A teremtésvédelem egy lelki harc – fogalmazott igehirdetésében Khaled László metodista lelkipásztor a teremtés ünnepének kezdetén. Szerinte ugyanis lelki kérdés az a paradigmaváltás, hogy a környezetvédelem helyett tudatosan teremtésvédelemről beszéljünk. A teremtés Isten nagy műve, a környezet pedig valójában a teremtett világot jelöli, benne a teremtményekkel. Ezt pedig Isten az emberre bízta, a kérdés, hogy utódaink ebből mit fognak örökölni. „Lesz-e még számukra Tisza-part, lesz-e még számukra víz, és lesz-e még számukra élvezhető, szép környezet, amiben élhetnek?” A lelkész felhívta a figyelmet a példamutatás fontosságára is, hiszen a gyermekekre ragadnak az őket érő hatások, így az is, hogy hogyan kezelünk konfliktusokat, vagy éppen hogyan viszonyulunk a körülöttünk lévő világhoz.
A Teremtés Hete idei témája a szelídek öröksége, vagyis, hogy hogyan bánjunk szelíden a hegyekkel, a vizekkel, a növényekkel, az állatokkal, a gyermekekkel és a nőkkel, az embertársunkkal és a kulturális értékekkel.
Az igehirdető szerint a szelídek nem azok, akik nem szomorkodnak, akiket semmi sem zavar, akik érzéketlenek vagy közömbösek lennének. „A szelíd ember megelégedett. A szelídek tudnak lelkesedni, de tudnak a túlzásoktól tartózkodni, a szelídek, akik megtalálják az utat a hétköznapok problémáiban is, és az Úrral járják az utat. A szelídség irányban tart minket” – mondta a lelkész.
Tengeri malac, növény, föld, víz a templomban
A templom oltárához számos szimbolikus dolgot helyeztek el, amely a Teremtés hetének témáira utal: így került a templomba egy tengerimalac, növények, föld, víz, népviselet, női és gyermekruhák. Az istentisztelet keretében egy növényt a résztvevők közösen locsoltak meg úgy, hogy a kezükkel vizet hintettek rá. Nobilis Márió katolikus pap szerint ezzel a résztvevők kifejezhették elkötelezettségüket a szelídség irányába. A pap beszélt arról is, hogy a teremtésvédelem „nem egy plusz dolog, amit hobbiból csinálunk, hanem mélyen összefügg a keresztény hitvallásunkkal.”
Budapest-Szeged, biciklivel
„Áldott utunk volt” – ezt mondta lapunknak Kodácsy Tamás, az Ökogyülekezeti Mozgalom tanácstagja, aki egyike volt azoknak a kerékpárosoknak, akik a tavalyi „Tekerj a felebarátodért!” akció mintájára Budapestről így érkeztek Szegedre, a nyitó istentiszteletre. A református lelkész elmondta: Albertirsán és Tiszakécskén is találkoztak helyi közösségekkel, megható beszélgetéseken vannak túl, például egy pár azt mondta neki, az esküvőjükből félretett pénzükből száz almafát ültetnek. Az ökumenikus erőfeszítésekre utalva Kodácsy Tamás azt mondja, „akkora a baj, hogy össze kell fognunk. Ma még nincs közös úrvacsora a katolikusokkal, de ha majd eljön ennek az ideje, akkor jó lenne, ha normális kenyérrel és borral ünnepelhetnénk meg. Erre törekedjünk most” – fejezi ki reményét, hogy még akkor is lesz táplálékadó növényzet a Földön.
Rohály Gábor és Kodácsy Tamás
Rohály Gábor, a Naphimnusz Teremtésvédő Egyesület vezetője szintén végigtekerte az utat a fővárosból Szegedre. Szerinte a teremtésvédelem örömet tud fakasztani. Ez nem egy divat, hanem a hitből fakadó odaszánás. Persze a felszínen úgy tűnhet, ez is olyan, mint egy zöldmozgalom, mert igyekeznek kisebb ökológiai lábnyommal élni, de mindez a hitbeli meggyőződésből fakad, és nem egy múló hóbortból. Szerinte a katolikus egyház jó helyzetben van amiatt, hogy Ferenc pápa foglalkozik a teremtésvédelemmel, de van még mit tennie az egyháznak.
Praktikumok kellenek, hogy mit tehet egy gyülekezet
Az Ökogyülekezeti Mozgalom teremtésvédelmi versenyének eredményhirdetése is a nyitó istentiszteleten volt. Az első helyezést a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium csapata érte el, nyereményük egy tanulmányút a Bükki Nemzeti Parkba. Alföldi Máté gimnazista, a győztes csapat egyik tagja lapunk kérdésre elmondta: az ő érdeklődését, véleményét a verseny formálta, hiszen míg korábban úgy gondolta, egyedül úgyis kevés ahhoz, hogy bármit tegyen a környezetért, ma már úgy látja, egy-egy embernek is fontos, hogy megtegye azt, amit megtehet. „Ez akár a saját jövőmet is, de a gyermekeimét már biztosan befolyásolja” – mondja Máté.
Tanára, lelkésze, Kocsis Áron szervezte meg a győztes csapatot, az egyik osztályából. Szerinte a teremtésvédelem az evangélium tiszta megélését jelenti. „Nem magas teológiai gondolatokat kell az emberek elé vinni, hanem praktikumokat, hogy egyházként, iskolaként, gyülekezetként mit tudunk tenni a teremtett világért.” Mond egy konkrét példát is: néhány éve egy másik csapata, akikkel indultak a teremtésvédelmi vetélkedőn, kitalálta, hogy egy fél literes palackot vízzel töltenek meg, ezt pedig beleteszik az iskolai mosdó tartályába. Ezt miután valamennyi tartállyal megcsinálták, éves szinten35 köbmétervizet takarított meg az iskola. Az iskolában indult egy pedagógiai program is a teremtésvédelem kapcsán – teszi hozzá a lelkész.
Gyakorlati tippek a teremtésvédelemhez
A Teremtés ünnepéhez kapcsolódóan készült segédanyag letölthető az Ökogyülekezeti Mozgalom honlapjáról. Ebben a bibliai háttéren túl gyakorlati ötleteket is kapunk a teremtésvédelemhez, ezek például, hogy fogyasszunk csapvizet ásványvíz helyett, hogy takarítsuk ki a környezetünk – akár a templom – körül lévő vízelvezető árkokat, fogyasszunk idényzöldségeket és ültessünk őshonos fákat akár a templomkertbe is. A füzet azt is javasolja, hogy csökkentsük egy-egy épület, templom díszkivilágításának idejét, és ezzel nemcsak áramot spórolhatunk, hanem az éjszaka aktív állatok életét is segíthetjük.
Hegedűs Márk, fotó: Kapás Csilla
A tudósítás megjelenik a Reformátusok Lapja 2016. október 2-i számában.