A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint a világ összutazásainak egyharmada vallási turizmus. A reformátusok számára a nagyobb történelmi kálvinista városok és műemlékek számítanak vonzerőnek – írja a Reformátusok Lapja, amely ezen a héten Debrecenben vezeti körbe olvasóit.
A pandémiát követő újranyitásnak köszönhetően egyre nagyobb az érdeklődés intézményeik iránt – mesélte az újságnak Dobis-Lucski Zsófia, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség kommunikációs és turisztikai referense. A látogatószámot tekintve minden idők második legjobb júliusát zárták. – A Magyar Turisztikai Ügynökség felmérése alapján Magyarországon mintegy négyezer kegyhely, illetve zarándokút már most is fellelhető. A Debreceni Református Nagytemplom egyike hazánk tíz kiemelt vallásturisztikai helyszínének, az alföldi régióban bennünket azonosítottak be „zászlóshajóként”. Látogatásuk során a turisták nemcsak a várost és a templomot, de a református tradíciókat is megismerhetik – mondta büszkén a cívisváros szakembere. Hozzátette: a vallási turizmus missziós terület, ezen keresztül olyan emberekhez is eljuthatnak, akiket máskor biztosan nem tudnának megszólítani.
A világ legszebb könyvtárai között
Ha valaki kifejezetten református túrát szeretne a cívisvárosban megejteni, bőven van mit „bejárnia”. Itt a Debreceni Református Kollégium és az Egyházkerületi Nagykönyvtár, amely hatszázezer kötetével nem véletlenül szerepel A világ legszebb könyvtárai című kötetben. Termeiben folyamatosan láthatóak művelődéstörténeti kiállítások. Az érdeklődő megtekintheti az európai és hazai nyomdászattörténet kiemelkedő darabjait, köztük könyvkötészeti remekművek egész sorát.
Debrecenben néhány hét múlva megnyitja újra kapuit felújítása után a Kistemplom, de itt található a Szabó Magda Emlékház és az Egyetem téri templom is. Dobis-Lucski Zsófia tapasztalata szerint az éves látogatószámban még nem meghatározók a református gyülekezeti csoportok, legfeljebb az összes látogató tíz százalékát teszik ki. Gyakoribbak a kisgyerekes családok és az osztálykirándulók, zarándokutakra pedig leginkább olyanok érkeznek, akiknek már van valamilyen kapcsolatuk az egyházzal.
Szerelmes Nagytemplom
A tárlatvezető az interjúban megemlíti, hogy a nagytemplomi gyülekezet 2019 végén ünnepelte az első itt tartott istentisztelet kétszáz éves jubileumát. Ekkor született meg az a gondolat, hogy méltó, maradandó emléket szeretne állítani az egyházközség a bicentenáriumi évfordulónak egy huszonnégy harangból álló harangjáték formájában. Különlegessége, hogy nemcsak a templomtérben, hanem az ablakok kitárásával a Kossuth tér irányába is megszólaltatható.
– A zene szerelmeseinek programunk – folytatta a turisztikai referens – minden szerdán délben a harangjáték hangjával indul, ezután félórás orgonakoncert kezdődik, amely után a látogatók önállóan is felfedezhetik a templomot. Másik népszerű programunk A felderítések szerelmeseinek című, amely keddenként múzeumpedagógiai foglalkozásokkal egybekötött interaktív templomlátogatásra hívja a vendégeket. A program a Karakter 1517 Könyvesbolt meglátogatásával zárul.
A tárlatvezetés mint misszió
A szakemberek azt tartják, hogy a vallási utakat ma sokan úgy tekintik, mint a személyes hit megerősítőjét, igazolóját. A lap kérdésére, hogy Debrecenben tapasztalható-e ez, elárulta, hogy a Nagytemplomban például van interaktív imaszoba, ahol különböző filmeket vetítenek, és olyan kis kérdéseket, igéket helyeztek el, amelyek nemcsak kifejezetten a hívőknek szólnak, hanem a betévedő érdeklődőknek is. – Fontos úgy tartanunk a tárlatvezetést, hogy a Nagytemplom története és működése mellett a gyülekezetről is beszéljünk. Ezt is missziónknak tekintjük – hangsúlyozta Dobis-Lucski Zsófia.
Közeledik az államalapítás ünnepe. A Virágkarnevál a csúcspontja a debreceni turizmusnak, amely korántsem augusztus 20-án kezdődik. Kedvcsinálóként a szervező a Református Lapjának megemlítette, hogy felvezető programként augusztus 19-én, csütörtökön az „élmények szerelmeseit” tárlatvezetéssel várják, ami után egy-egy pohár borral kedveskednek a látogatóknak a naplementében. Augusztus 20-án klasszikus nyitvatartás lesz, óránként tartanak majd tárlatvezetéseket, és déli orgonakoncerttel színesítik a kínálatot.
– A 2021-es év gyülekezetünkben a „Kihívások éve” elnevezést kapta. Az elmúlt évben a hosszantartó zárva tartás volt a legnagyobb próbatétel. Ami viszont áldás, úgy látjuk, hogy a szolgálatunkat a Jóisten áldása kíséri, hiszen eddig bármilyen programot meghirdettünk, szinte mindig teltházzal és boldogan zárhattuk ezeket. Ez örömet és reményt ad számunkra – mondta Dobis-Lucski Zsófia.
A vallásturizmus is bekerült a nemzeti stratégiába
Nemcsak a vallási, történeti, kulturális örökségünk, hanem az Istennel való kapcsolat fontosságát is figyelembe veszi a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia vallásturizmussal foglalkozó része.
A teljes cikket elolvashatják a Reformátusok Lapja legfrissebb számában, melyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak! Keressék a templomokban és az újságárusoknál!