„Úgy cselekedtünk, ahogy a brazil testvérek ajánlották, hogy minden szolgálattevő hozzon magával egy olyan vízmerítő edényt, amelyben víz van és egy közös tálba öntsék össze".- mondta Fekete Károly, majd hozzátette, azért tették meg, mert jelképi ereje van ennek a víznek, nem a mennyisége miatt, hanem amit szimbolizál. Közösen jöttek és az üres edény megtelt azzal, amit hoztak, összevegyültek a cseppek, de a víz, víz maradt, amely az egység jele, emlékeztet bennünket a keresztség sákramentumának ökumenikus voltára. A keresztény egység jele ez is, ahogy mindenki egyenként, cseppenként jött el a templomba hogy Isten egy népe legyen ezen az estén. „Az ige kútjához jöttünk"- hangsúlyozta Fekete Károly, majd kiemelte, „legyen a mai estén is az a közös vágyunk, amely az ökumenikus imahét mottója: Adj innom"!
A Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének köszöntése után az igét Réz- Nagy Zoltán evangélikus lelkipásztor olvasta fel. Az előimát Bereczki Lajos baptista rektorhelyettes mondta el, majd Bosák Nándor hirdetett igét. A Debrecen- Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye püspöke prédikációjában kiemelte, hogy az ez évi imahétnek alap története a samáriai asszonyról szóló történet János evangéliumából. A hét folyamán Jézus és az asszony eredményes találkozásnak a gondolatait kívánták megérteni, magunkra alkalmazni és az életünkben gyümölcsözővé tenni a hívek. „Az imahéten oda kell mennünk Jézushoz, szóba kell vele állni, mert ő szóba akar állni velünk, azért hogy felismerjék őt, hogy aztán bennünket is küldjön tovább az emberekhez. A Krisztussal való találkozás, a mi hitünk nem csak magunkért van, hanem az emberekért. Mikor találkozunk vele, akkor feladatot is kapunk a többiekért".- hangsúlyozta Bosák Nándor.
A keresztényekben a 19-20 század fordulóján fogalmazódott meg az a szándék, hogy időnként együtt imádkozva, összefogva gyógyítsák a szétszabottság okozta sebeket. Megvolt a kísértés arra, hogy minden közösség, egyház a maga oldalára állítsa az embereket - emelte ki a római katolikus megyéspüspök, majd hozzátette: „Nagyobb hangsúlyt tettünk a mi egyházunkra, mint Krisztus közösségére, de az ökumenikus gondolkodás épp ezt akarja feloldani bennünk, hogy együtt álljunk Isten elé és kérjünk segítséget, hogy közösen tudjuk az embereket Krisztushoz vezetni. Az ökumenikus szándéknak van egy másik buktatója- mondta Bósák Nándor, még pedig az a gondolat, hogy mindegy ki, hogyan, mint terjeszti az evangéliumot, és csak az a fontos, hogy egymásnak ne okozzunk feszültséget a tetteinkben.
Ez a gondolkodás azt vonzza magával, hogy erejét veszti az evangélium az igazi üzenet. Az igazi ökumenizmus azonban az igazi Krisztus tanítás és lelkülete átadása, éppen ezt szimbolizálta a közös vízöntés is az alkalom elején- fejtette ki a római katolikus püspök. Hangsúlyozta, hogy az ökumenizmusnak az az értelme, hogy tegyük meg azokat a lépéseket a magunk életében és egymás életében, ami a közös cél felé vezet minket, erre számtalan alkalmunk van a hétköznapokban is, az imahét ennek csak a szimbóluma, de ennek a szellemnek kell átjárni az életünket. Amikor mi közösen imádkozunk a keresztény egységért, akkor azt akarjuk bizonyítani, hogy mi békében együtt tudunk élni, és ezt példaként állítjuk a világ elé, hogy lássa: Jézusban van az üdvösség.
Az igehirdetést követően az Apostoli Hitvallást Csordás Gábor, római katolikus püspöki titkár, míg a Záró Imádságot és az Úri Imát Kruppa Tamás görög katolikus püspöki főhelynök mondta el. Az alkalmon Csorba Gergő gyülekezeti kántor, Pethő István baptista karnagy, Nagy Csaba református karnagy, Vad Péter református tanár-karnagy, a Zeneművészeti Főiskola hangszeresei és az Egyesített Ökumenikus Kórus is szolgált. Az ökumenikus imahét záró alkalmának végén a szolgálattevőknek Vad Zsigmond a Debreceni Református Egyházmegye esperese mondott köszönetet. A felekezetek az ökumenikus imahét perselyadományát a kárpátaljai egyházak támogatására ajánlották fel.
Buzás Borbála