A Debreceni Református Kollégiumban végezte a nyolc gimnáziumi évet Bay Zoltán, a 125 éve született világhírű fizikus, akadémikus. Egy osztályba járt mások mellett Békés István újságíróval, Csanak Béla operettszerzővel, Gulyás Pál és Szabó Lőrinc költőkkel, Törő Imre orvosbiológus, hisztológus akadémikussal. Méltán nevezte őket „a nagy osztálynak” Németh László író.
De miért is mondják, hogy Bay Zoltánnak sikerült megtapogatnia a Holdat? A Hadügyminisztérium felkérésére 1942-ben elkezdték egy katonai célú rádiólokátor fejlesztését. 1944-ben már kétszáz kilométer távolságból sikerült a repülőgépeket észlelni, amikor is a német bevonulás lehetetlenné tette a további kísérleteket. Ekkor vetette fel Bay Zoltán: vegyék célba a Holdat.
Bay Zoltán (1900–1992)
Az adó kis teljesítménye azonban nem tette lehetővé a Földünk mellékbolygójának felületéről visszaverődő jel észlelését. 1945 elején a szovjet csapatok elszállították a gyár berendezéseit, kivéve azokat, amelyekkel a Szovjetunió részére gyártották az adócsöveket. A kísérleteket ekkor újra kellett kezdeni. Végül 1946 elején sikerült a jelismétlés és a jelösszegzés módszerével éjszaka radarvisszhangot észlelni a Hold felületéről. Így valósult meg a kilépés a világűrbe – ekkor ugyan még csak rádiójelekkel. A rádiócsillagászat történetében méltán nevezik Bay Zoltánt a tudományág szülőatyjának.
A tudós rövid életpályáját Nagy Mihály kutatófizikus tollából olvashatják.
A teljes írás a Reformatusoklapja.hu oldalon található.
Örömmel látjuk honlapunkon, ahol számos cikkünk díjmentesen is elérhető – ez a tartalom előfizetéssel olvasható teljes terjedelmében.