A rimaszombati Református Oktatási Központ és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Kulturális és Közművelődési Központja az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségével közösen emlékezett meg október 21-én az 1956-os forradalomra és szabadságharcra.
A református templomban megtartott ünnepi istentiszteleten átadták a rimaszombati magyar közösség emlékezését segítő lyukas zászlót a Tompa Mihály Református Gimnázium részére.
„Az 56-os forradalmárok, s különösen a forradalom mártírjai, saját áldozatukkal mutatták meg: milyen nagy dolog a szabadság. Az a szabadság, ami más nemzetek számára természetes, sok évszázados örökség, az nekünk magyaroknak, örök küzdelemmel járt” – mondta igehirdetésének elején Nagy Ákos Róbert esperes, hozzátéve: Felsorolni is sok, mennyit harcolt, küzdött, mennyi életet adott, s mennyi vért ontott a mi nemzetünk a szabadságért.
Velünk van az Isten
A mindenkori küzdelmeink közepette reménységünk forrása lehetett, s lehet a jelenben is, hogy a szabadságért való kiállásban sohasem voltunk és ma sem vagyunk egyedül – jelentette ki mintegy bíztatásként, majd hozzátette: Velünk van az Isten. A bennünket szabadnak megteremtő és szabad akarattal feruházott Isten, aki Fiát, Jézus Krisztust is azért küldte e világra, hogy megszabadítson bennünket a bűn, s a halál fogságából.
Becsüljük meg 56-os elődeink áldozathozatalát
Fel kell vállalni önazonosságunkat. A mai világunkban, amikor mindent el akarnak venni tőlünk: hitet, nemzettudatot, értékrendet nagyon fontos, hogy kiálljunk az igazi értékekért - hangsúlyozta az esperes, rámutatva arra, hogy nem kell félnünk emiatt akkor sem, ha szembe kell mennünk a többséggel, a pillanatnyi divattal, szellemi áramlattal: Isten velünk van, s Szentlelke által megerősít bennünket.
Becsüljük meg 56-os elődeink áldozathozatalát azzal, hogy felvállaljuk, s bűszkén hordozzuk mindazt, mellyel megajándékozott, s melyeket ránk bízott a Mindenható Isten – mondta igehirdetésének végén mintegy ajánlásként Nagy Ákos Róbert esperes.
Nagy Ákos Róbert esperes
Egy nép azt mondta: elég volt
A magyar emberek mindezt lenyelték, elviselték, mert bíztak Istenben és hittek Jézus Krisztusban. Abban reménykedtek, hogy egyszer lenyugszik a tombolás és nyugalmuk lehet – fogalmazott Csigás Zoltán, majd dióhéjban ismertette, hogy nem volt lehetőség megérteni és elfogadni az első világháború borzalmait sem, amelyeket újabbak követtek: málenkij robot, amelyre több, mint 1800 helységből hurcoltak el 130 ezer magyar embert.
Csigás Zoltán, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke
A lyukas zászló üzenete
Mi van a lyukas zászló közepén? A szabadságunk: az a szabadtér, ahol megvalósíthatjuk mindazt, amire a piros-fehér-zöld zászló a szabad tér foglalata tanít bennünket. Piros az áldozatra, amelyet közösségünkért hoznunk kell. A fehér a békére, melyre személyesen és nemzeti létükben olyan nagy szükségünk van. A zöld pedig a növekedésre, melyben kiteljesítjük a küldetésünket egyen egyenként és együtt mi magyarok” – fogalmazta meg levelében az ünneplőknek szánt gondolatait az 56-os szabadságharccal kapcsolatban Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke.
A fiataloknak azt üzente: ne féljenek az áldozattól és az erőfeszítéstől, mert áldozat nélkül nincs győzelem. Intette őket arra is, hogy ne fogadják el a háborút, bárki is tartja azt egyedüli célravezető megoldásnak. Növekedjetek és gyarapodjatok. Gyűjtsetek össze minden értéket az életetekben, hogy össze adhassuk az erőnket, a hitünket és együtt legyünk erősek. Hitvallók, jó keresztény magyarok. A rimaszombati Tompa mihály református gimnáziumnak átadott lyukas magyar zászló emlékeztessen mindannyiunkat erre az igazi szabadságra: az igazi életre és egymásra - üzente levelében Balog Zoltán püspök, amelyet Molnár Sándor zsinati tanácsos tolmácsolt a megjelenteknek.
A teljes cikket a Reformata.sk oldalon olvashatják.