A hazai kórházakban általános probléma az orvosok és ápolók túlterheltsége, a kapacitáshiány, ami nemcsak a betegek életére hat ki, hanem a dolgozók egészségére és lelkiállapotára is. A Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza országos egészségvédő programok kidolgozásába és megvalósításába kezdett, hogy minél több szakdolgozó és orvos számára elérhetővé tegye a krónikus betegségek és a kiégés elkerüléséhez szükséges szűrővizsgálatokat, kezeléseket. Velkey Györggyel, a kórház főigazgatójával, a Magyar Kórházszövetség elnökével beszélgettünk az intézményben már jól működő, másutt épp csak elindult kezdeményezésekről.
Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója és a Magyar Kórházszövetség elnöke
El tudja bárki képzelni, hogy a munkahelyén a jól kereső kollégák odaadják a fizetésük egy részét azoknak, akik jóval kevesebbet keresnek, mert így érzik igazságosnak? Megtörtént eset. Az elmúlt néhány évben soha nem látott mértékben emelkedtek az orvosi fizetések, ezzel párhuzamosan, de valamelyest lassabban és fokozatosabban az ápolói bérek. A koronavírus-járvány idején óriási különbségek alakultak ki a kórházi dolgozók bérezésében, ami feszültséget is okozhatott volna a Bethesdában, de nem így történt. A legvészterhesebb időkben a bethesdás orvosok – teljesen hivatalos keretek között – a bérük egy részéből pénzügyi alapot hoztak létre, ebből támogatva az ápolókat, a kórház vezetésével közösen kigondolt rend szerint. Ez máig így működik – tudjuk meg Velkey Györgytől, a kórház főigazgatójától. Arra, hogy mennyire fontos ebben az intézményben a dolgozók jólléte, amelyhez annak vezetője szerint elengedhetetlen a közösségi gondolkodás és a szolidaritás, ez csak egy példa a sok közül. Mára az orvosi egzisztencia megbecsültnek számít, sokkal jobban élnek a magyar orvosok, mint öt vagy tíz éve. Az ápolók bérrendezésében is komoly előrelépés történt, mégis romlott a közhangulat az egészségügyben, ami számos tényező következménye. A béremelés új jogszabályi feltételrendszert, nagyobb leterheltséget is hozott magával, az ápoló pedig – néhány intézménytől eltekintve – még mindig kevés. Eközben az elöregedő társadalomban az egészséget megőrző preventív programok hiányában egyre több a beteg és a krónikus betegség. A jelenlegi állami szférában elérhető szolgáltatásokat sok kritika illeti, jogosan – állapítja meg a kórházszövetség elnöke: ez pedig rávetül az egészségügyi dolgozókra is, amit ők nehezen élnek meg, ahogy azt is, hogy ma sokkal inkább központosított, utasításokra épülő szervezetekben kell dolgozniuk, amihez az orvostársadalom különösen nehezen igazodik. Az orvoslás ennél szabadabb, mondhatni, művészi pálya, rengeteg intuícióval. Az orvost elsősorban nem az adminisztráció betartása, hanem a beteg sorsa, a szakmai lehetőségek és az új eljárások érdeklik. Ez nem vezet jó hangulathoz, sőt, igazság szerint egy eléggé feszült belső állapotot eredményez – foglalja össze a jelenlegi helyzetet Velkey György.
A rendszerben tapasztalható orvos–beteg konfliktusok mögött a túlterheltség mellett az is megtalálható, hogy a betegek számára nehezen átlátható az a feladattömeg, ami az egészségügyi dolgozókra hárul. Annak az eredménye, hogy mi történik valóban a gyógyítás során, rendkívül nehezen mérhető, más a fókusz az ő szempontjukból – fogalmaz Velkey György. – A mi bethesdás helyzetünk ugyanakkor sok szempontból speciális, mert sok beteg keres meg minket, sok új profilt építünk az egyre inkább elavult és szűkös infrastruktúrában. Ez egy súlyos ellentmondás: nagy nehézséget jelent, egyúttal sok örömöt, mert rengeteg pozitív visszajelzést kapunk, de már nem tudjuk befogadni azt a betegtömeget, a családokat úgy, ahogy mi szeretnénk. Ebben sok segítséget kapunk a környezetünktől, de akkor lesznek elfogadhatók a munkakörülmények, ha megépül a régóta tervezett új részlegünk – teszi hozzá a főigazgató. Az ápolók hiánya náluk is óriási kihívást jelent, de a gondokat valamelyest sikerült enyhíteni a Károli Gáspár Református Egyetemmel hat éve közösen indított diplomásápoló-képzésnek köszönhetően. – Ez egy példás református összefogás, aminek már látjuk az eredményét – emeli ki a kórházvezető. Református középiskolákból is várnak a képzéseikre diákokat, és rendszeresen bemutatják a fiataloknak „ezt az egyébként csodálatos, de nagyon nehéz munkát”. Az állami rendszert érintő temérdek nehézség között említi Velkey György a gyermekellátás megroppanását országos szinten. – A kórházakban olyan kevés gyerekorvos van – időnként nagy megyei kórházakban is –, hogy az ügyeletet, sőt helyenként a napi munkát sem tudják mindig biztosítani, ráadásul a házi gyerekorvosok hiánya is lecsapódik rajtunk. Sok üresen álló vagy felszámolás alatt lévő körzet van. Jelentős színvonalcsökkenést eredményez az ellátásban, ha felnőttekre specializált, vegyes praxisú körzetek lesznek a gyerekkörzetek helyett – figyelmeztet Velkey György. A Bethesda orvosai egyébként országszerte besegítenek az említett kórházakban, ha szükség van rá. Az elnök szerint az orvosbéremelés a külföldi elvándorlást láthatóan mérsékelte, a magánszektor felé történő elmozdulás azonban újabb és újabb kihívásokat tartogat a kórházak számára. A gyerekorvosoknál a megváltozott életforma nehezíti az ellátás biztonságát, mert, mint mondja, kevesen vállalják manapság a vidéki életet, főleg a hátrányosabb helyzetű településeken, mivel a fiatalok a fővároshoz és a nagy egyetemi központokhoz ragaszkodnak.
A főigazgató szerint az egészségügyi dolgozók mindig a szenvedőt látják maguk előtt
– Ezek azok a terhek, amiket a betegágy mellett és a sokszori túlmunkákkal, ügyeletekkel, műszakokkal hordoznak a munkatársaink, és amelyek nagyban befolyásolják egészségi állapotukat, jóllétüket. Aki ilyen környezetben dolgozik, könnyen kerülhet rossz lelkiállapotba, és a felmérések szerint az egészségügyi dolgozók jelentős része nem él egészségesen: a mozgás hiánya, a rossz étkezési szokások, az alváshiány és a dohányzás miatt – a statisztikák szerint is – az egészségügyben több a krónikus betegséggel, elhízással, cukorbetegséggel és magas vérnyomással küzdő beteg. E mögött sok minden áll, például az a fajta altruista szemlélet, hogy az egészségügyi dolgozók mindig a szenvedőt látják maguk előtt, valamint a leterheltségük miatt idejük, energiájuk sincs magukkal foglalkozni – fejti ki Velkey György.
A Bethesdában ezt felismerve már bő egy évtizede tudatosan segítik a dolgozók egészségvédelmét. Mostanra sikerült egy jól működő rendszert kialakítani, amelynek része a közösségépítés, a lelki egészség és a családi háttér támogatása, coachokkal, szervezetfejlesztőkkel, lelkigondozókkal és pszichológusokkal, de kiemelt szerepe van a szűrővizsgálatoknak, a mozgásnak és a diétás tanácsadásnak is. A dohányzást – ami még mindig sok orvost és ápolót érint – leszoktatóprogrammal próbálják csökkenteni. – A heti menetrendünkbe is be vannak építve a különböző tornák, a rendszeres közös sportolási lehetőségek a kosárlabdától kezdve a közös futásokig, sokan igénybe is veszik ezeket a programokat – hoz fel példákat az igazgató főorvos. Felismerték, hogy a szűrővizsgálatokat házon belül kell megoldani, mert a dolgozók a leterheltségük miatt nehezen jutnak el másik egészségügyi intézménybe, így könnyen hozzáférhetővé tették számukra a vérvizsgálatok mellett a belgyógyászati szűréseket, elindították a fogászati és a bőrgyógyászati szűrést is. – Ezt a struktúrát szeretnénk meghonosítani a magyar kórházrendszer egészében. 2023 őszén elkezdődött egy egészségfejlesztő kórházi akciósorozat, amit a Magyar Kórházszövetség keretei között szervezünk a Belügyminisztérium támogatásával, ennek köszönhetően sok ezer embert mozgattunk meg és segítettünk áttérni az egészséges életmódra – mutat rá Velkey György.
A Bethesda országos felmérésbe kezdett az egészségügyi dolgozók valós egészségügyi és mentálhigiénés állapotára vonatkozóan
A tavalyi egészségkihívásra ötfős csapatokban érkeztek az egészségügyi dolgozók, játékosan versengve négyezernél is többen sportoltak. A Bethesda vezetésével a Magyar Kórházszövetségen keresztül pályázhatnak azok a kórházak, ahol saját ötleteket is megvalósítva kiemelten foglalkoznak a dolgozók egészségével. Tavaly húsz, idén negyven intézményt jelentős díjakkal jutalmaztak aktivitásukért. Ezek azok az úgynevezett pilot kórházak, ahol komoly módszertani ismereteket közösen kidolgozva és alkalmazva a mindennapokban még hatékonyabban be szeretnék vinni az egészségfejlesztő gondolkodást, kiegészítve a zöld szemléletmóddal.
A Bethesda ezen kívül országos felmérésbe kezdett az egészségügyi dolgozók valós egészségügyi és mentálhigiénés állapotára vonatkozóan. – Ez egy rendkívül komoly tanulmány, amit már nemzetközi szinten is számon tartanak – hangsúlyozza Velkey György. Egészségvédelmi programjaiknak köszönhetően saját kórházukban is sikerült megmenteni jó néhány kolléga életét. Korai fázisban kimutatott krónikus és daganatos betegségben szenvedő dolgozók gyógyulhattak meg, hozadékként pedig erőteljes közösséget alakítottak ki, ezáltal a betegellátás még eredményesebb lett.
A dolgozók lelki egészségét nemcsak a munkahely, hanem a családi élet is meghatározza, valódi egyensúlyt csak a kettő harmóniája adhat, ugyanakkor Velkey György szerint fontos, hogy a hivatásszerűen segítő foglalkozást végzők között erre különösen odafigyeljenek. – A mi bethesdás közösségünkben az 1992-es újraindulás óta az egyik legfontosabb kérdésnek tekintjük, hogy családias légkört teremtsünk, olyan munkahelyet, ami élhető, arányos, ami odafigyel arra, hogy a munkánkból adódó és a mindennapokban megjelenő, a családunkból is hozott pszichés terheket csökkentse, és ezekre igyekezzen segítséget adni – mondja a főigazgató.
Ennek része például az egészségügyben jól ismert hierarchikus rendszer ellensúlyozása a közösségben és az emberi kapcsolatokban, hogy lelkészeiket bárki bármikor felkeresheti, de része a ruhasegély, a temetési támogatás, a bajba került munkatársak egyéni támogatása, akár külső segítséggel is. És amikor elszaladtak az orvosi bérek az ápolókéhoz képest, akkor anyagi felelősséget is vállaltak és vállalnak egymásért. Komoly, pszichológusokból, szociális munkatársakból álló csapatuk van, amely nemcsak a kritikus beteg gyermek családját, hanem a velük foglalkozó munkatársakat is támogatja, segít az esetleges konfliktusok feloldásában. – Nekem is nagy örömöt okozott az, hogy fiatal orvosaink egyhetes lelkigyakorlatot szerveztek, miközben mi is rendszeresen részt veszünk háromnapos elvonulásokon, ahol fel tudunk töltődni és egymást is sokkal jobban megismerjük – sorolja a példákat a kórházvezető.
Velkey György szerint fontos, hogy a segítő foglalkozást végzők különösen odafigyeljenek a munka és a család egyensúlyára
A főigazgató úgy látja, keresztyén és humanista szemléletüknek van egyfajta kisugárzása a többi kórház felé, érezhető ugyanis, hogy figyelnek rájuk, párbeszéd alakult ki köztük és más intézmények között. – Sok kórházban látok jó kezdeményezéseket, követendő megoldásokat. Van néhány kórház, ahol erre különösen figyelnek, és van a magyar kórházi világban jó pár vezető, aki a maga környezetében építi ezeket a humanista, helyenként spirituális kisebb fészkeket, és ők egymásra találnak – fogalmaz a Magyar Kórházszövetség elnöke, hozzátéve, hogy szerinte az ágazat vezetőiben is megvan erre az igény. – A Bethesdában talán annyiban vagyunk mások, hogy a mindennapi munkánk nagyon is néven nevezhető, világos, spirituális, hitbeli elköteleződéssel is párosul, ami hitem szerint egy biztosabb alapot és garanciát jelent arra, hogy a humanista, családbarát szemlélet megmaradjon – fogalmaz Velkey György. A főigazgató azt reméli, hogy ez a munkakultúra egyre inkább igényként jelenik meg minden kórházban, és a betegellátásban is érezteti majd a hatását.