Főleg egymásra számíthatnak az elkövetkező időkben az egyházak, és komoly feladataik vannak a fiatalok megszólításában. Erről is hallhattak azok, akik ellátogattak kedd este a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolára, ahol Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke és Székely János katolikus püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke részvételével tartottak kerekasztal-beszélgetést.
Székely János és Steinbach József püspökök
A beszélgetés elején a két püspök párhuzamos életútját is végigkövethették a hallgatók a gyermekkortól a püspökségig. Különösen érdekessé tette ezt az, hogy Steinbach József és Székely János majdnem egyidősek, alig két hét különbséggel születtek. Utóbbi már hétévesen azt mondta, hogy pap lesz belőle, Steinbach József pedig a hittel teli gyermekkor után középiskolásként találta meg a Bibliában a válaszokat a kérdéseire. Mindketten beszámoltak arról is, hogy a sorkatonai szolgálatuk során kellemetlenségek is érték őket hitbéli elkötelezettségük miatt.
A lelkipásztor szeresse a fiatalokat
A kerekasztal-beszélgetés egyik legfontosabb témája az volt, hogy hogyan lehet megszólítani a fiatalokat, és mit tesznek ezért az egyházak. A moderátor idézte egy nagy ifjúsági kutatás számait, amelyek szerint a fiatalok transzcendens iránti érdeklődése nem csökken, de az egyház tanítása szerinti vallásosság felére olvadt az elmúlt huszonöt évben.
Steinbach József azt hangsúlyozta, hogy a kulcs az, hogy a lelkipásztor szeresse a fiatalokat. – Először hallgatni kell őket, a problémáikat, és csak akkor lehet őket megszólítani bármivel is, ha már kiépült a bizalom – mondta. A Zsinat lelkészi elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyház elsődlegesen arra kell, hogy törekedjen, hogy a fiatalok elinduljanak a hit útján, így minden más szempont és feladat ennek van alárendelve. Kritikát is megfogalmazott a dunántúli püspök, amikor kijelentette: – Magára hagytuk, és az egyház is magára hagyta a következő generációt – ismerte el. Ezzel együtt kifejezte, hogy nagy reménységgel tekint a fiatalokra, és nagyon szereti őket.
Székely János azt emelte ki, hogy a vallásosság az emberiség egészében nem csökken, a nyugati vallástalanodás egy különleges történeti folyamat, amely a felvilágosodás óta tart. Hangsúlyozta, hogy minden pap legfontosabb feladata az lenne, hogy ifjúsági csoportok sokaságát hozza létre, ahol a fiatal jól érzi magát, és szabadon kérdezhet, vitatkozhat. Ahova nemcsak bibliaórára gyűlhetnek össze, hanem akár egy születésnapot is megünnepelni. A katolikus püspök szerint a fiatalok elé vonzó kihívásokat kellene állítani, és példaként egy olyan lányt hozott, aki templomba ugyan nem szeretett járni, de amikor elvitték a tanodába, hogy cigány gyerekeket korrepetáljon, akkor évekig örömmel ment oda, és végül a vallását is elkezdte gyakorolni.
Székely János: Minden pap legfontosabb feladata az lenne, hogy ifjúsági csoportok sokaságát hozza létre
Steinbach József kiemelte, hogy imádkozik érte, hogy Isten sok olyan lelkipásztort küldjön az egyházaknak, akik azt csinálják, ami a feladatuk: időt szánnak a személyes beszélgetésekre, látogatnak, pásztorolnak. A püspök szerint, ahol ilyen lelkész van, ott sokszor még a romokon is megelevenedik a gyülekezet.
– A hitoktatás nem biztos, hogy sikertörténet, de áldott történet – jelentette ki Steinbach József, amikor erre a témára terelte a szót a moderátor, Hegyi László. A Zsinat lelkészi elnöke szerint ez hatalmas lehetőség volt, amelyért hálásak az egyházak, de fel kell tenni a kérdést, hogy tudtak-e élni a lehetőséggel. Ő maga úgy véli, hogy a hitoktatás hosszú távon áldássá válik majd. Arról viszont valahogy gondoskodni kell, hogy a fiataloknak legyen templom- és gyülekezetélménye.
Hegyi László kérdezte a két püspököt
Székely János azt szokta mondani az egyházmegyéje papjainak, hogy kétszáz százalékban használják ki a gyerekek bevonására azokat a kis lehetőségeket, amelyek még adódnak, például az elsőáldozásra, bérmálásra való felkészítést.
A pártpolitika megoszt, nem egyesít
Beszéltek arról is, hogy a társadalomban tapasztalható egyfajta bizalmatlanság az egyházak irányába. Erre példaként hozták Rubovszky Rita esetét, akit szóba hoztak majdani oktatási miniszterként a sajtóban, és ezen egyházi háttere miatt sokan felháborodtak. A beszélgetésen a két püspök be is jelentette, hogy a három magyar történelmi egyház felkérte Rubovszky Ritát, hogy segítse őket a kormányzattal való kapcsolattartásban. Steinbach József hangsúlyozta, hogy a mostani kormányzattal is együttműködésre törekszenek, mert „az egyház nem hatalmi tényezőktől függ, hanem az Urat szolgálja”. Megjegyezte, hogy komoly önvizsgálatra kell, hogy sarkallja az egyházakat a tapasztalható egyházellenesség. De emlékeztetett, hogy a ma Európában tapasztalható szabadság „csak Jézus Krisztus nyitott, határtalan szeretetének és irgalmának talaján jöhetett létre”.
Steinbach József emlékeztetett, hogy az egyház elsődleges küldetése az üdvösség megtalálása
Székely János arról beszélt, hogy sokszor várják az emberek, hogy a püspök megszólaljon ügyekben, de szerinte időnként inkább a befolyásos, ismert világi keresztyéneknek kellene felszólalniuk. Hangsúlyozta, hogy a katolikus egyháznak meggyőződése, hogy állam és egyház két egymástól független szervezet más célokkal és más eszközökkel, ugyanakkor van sok olyan terület, ahol a kettő tud együttműködni. A párt szó eleve csak egy részt, egy csoportot jelenthet a társadalomban, és a pártok változhatnak is, így az egyház nem azonosulhat egyetlen párttal sem – hívta fel a figyelmet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bizonyos értékekkel kapcsolatban viszont fel kell szólalnia az egyházaknak, de ez nem politizálás, hanem a politika fölötti egyetemes erkölcsi értékek védelme.
Steinbach József emlékeztetett, hogy az egyház elsődleges küldetése az üdvösség megtalálása, amely már ebben a földi életben is elkezdődik. – Isten azt akarja, hogy az életünk szeretettel legyen tele, ne pedig gyűlölettel – mondta a Zsinat lelkészi elnöke. Úgy véli, hogy a református egyházat joggal vagy nem joggal, de megbélyegezték, miközben számos lelkipásztor, gyülekezeti tag, iskolai dolgozó, szeretetszolgálati munkatárs és sok más ember van, akik hittel végzik a szolgálatukat. Kérte a testvéreket, hogy ne csak egy-két dolog alapján ítéljék meg az egész református egyházat. Arról is beszélt, hogy a pártpolitikát a reformátusoknál is tilos felvinni a szószékre, mert az megoszt, nem egyesít.
Az „elég” kultúrája
A teremtésvédelem témájára rátérve Székely János megosztotta, hogy fontos lenne felismerni, hogy nagyon is keresztyén gondolat a világ megóvása. A teremtésvédelemnek az alapmeggyőződése, fölismerése az, hogy az univerzumba bele van ültetve egy isteni lélek, logika, egy gyönyörű isteni törvény, és ezt alázattal ki kell olvasni belőle – jegyezte meg a katolikus püspök. Egyháza szeretné bevinni ezt a gyerekek gondolkodásába, ezért indítottak óvodai, iskolai teremtésvédelmi programokat, mozgalmakat. Kiemelte azt is, hogy Magyarország összes temploma, színházterme vagy más épülete száz év alatt nem termel annyi szennyezést, mint a háborúk. – Ha valaki a méregfogát ki akarná húzni a környezetkárosításnak, nem a templomok fűtésével kell kezdenie – szögezte le Székely János.
Steinbach József az „elég” kultúrájának fontosságát emelte ki. – Minden Istené, és abból kapunk egy kis részt, a többivel pedig az a dolgunk, hogy továbbadjuk – mondta a református püspök. Szerinte fontos lenne, hogy tudjunk annak örülni, azt élvezni, ami nekünk jut ebből, mert az önzés mindent felfal.
A beszélgetés végén a püspökök egyetértettek abban, hogy az egyházaknak a következő időkben nem az állam vagy valamilyen politikai erő lesznek a legszorosabb szövetségesei, hanem leginkább egymásra számíthatnak majd. – Most nem a részletkérdésekről való vita ideje van, hanem annak az ideje, hogy együtt ragyogtassuk fel azt a kincset, amit az Úrtól kaptunk – jelentette ki Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke.