Az egyház pénze. Az egyház pénze?

Klasszikus kérdés: honnan jött az ötlet?

Személyes és társadalmi megfontolásból. Személyes azért, mert lelkipásztorként számtalanszor hallok én is ebben a témában röviden megfogalmazott, szinte magától értetődő érveket, amelyeket inkább a világnézeti irányultság, mintsem a tényszerűség határoz meg. Szeretném, ha nemcsak toposzokkal kommunikálnánk, hanem megalapozott, tudományos érveléssel, valamint adatokkal. Szerepet játszott a szeminárium életre hívásában a társadalmi környezet is, hiszen nem csak az egyháztagokat foglalkoztatja a kérdés. Egyetemként így tudunk bekapcsolódni ebbe a párbeszédbe, nem támadva, sem nem védekezve, hanem a téma történetiségét, jellegét, jogi és egyházi hátterét tényszerűen bemutatva.

Mit gondol, milyen kérdések feszítik leginkább az (egyházi) közbeszédet, ha a pénz, a gazdálkodás, illetve az állami és gyülekezeti források kerülnek szóba?

Nagy törésvonal van abban kérdésben, túlterjedhetnek-e az egyház forrásai a saját körén, azaz a hívő emberek elköteleződésén, szolgálatán, amelybe beletartozik az adakozás is; elfogadhat-e az egyház – és ha igen, miért – bármiféle külső támogatást akár az államtól, vállalkozóktól, vállalatoktól, akár civil szervezetektől. Ezek mögött mind a történelmet, mind a jelent tekintve összetettek az okok. Jó lenne ezeket megérteni és helyes következtetésekre jutni.

Választ kaphatnak-e az érdeklődők ezekre a szemináriumon, ahol mindennap más szempont szerint vizsgálják a kérdést: hétfőn a bibliai, hitvallási és teológiai, kedden az egyháztörténeti adatok, szerdán az egyház és állam jogi keretei, csütörtökön az egyház mai élete és gyakorlata szempontjából?

A jelenre tekintő kérdésekkel, előadásokkal készülünk. Ha Isten kegyelméből elkezdődik a párbeszéd a témában, az segíthet összehozni az embereket, segít a megértésben. Ez alapján állítottuk össze a négy nap tizenkét előadását, egyben olyan előadókat hívtunk, akik tudományos kutatásaik alapján a legalkalmasabbak ezen egyháztörténeti, jogi és teológiai összefüggések kifejtésére az egyház, az állam és a pénz kapcsolatát illetően. A szeminárium előzetes regisztráció után bárki számára nyitott. A Károli a református egyház egyeteme, mi pedig szolgálatként tekintünk erre az előadás-sorozatra, hogy minden érdeklődő egyháztagnak megbízható és továbbgondolható mondanivalót nyújtsunk.

Miért nem szeretünk mi, reformátusok a pénzről beszélni?

Az élet néhány területét bizonyos prüdéria jellemzi, ezekről nehéz beszélni akár istentiszteleti, akár gyülekezeti közösségben. Tizenöt éve szolgálok lelkészként Érdligeten, magam is megtapasztaltam ezt. Az első időszakban én is kerültem a pénz témáját a szószéken, majd amikor elővettem, rögvest rákérdeztek néhányan: miért? Elfogyott, azért kell beszélni róla? Az évek során megtaláltuk a módját a témafelvetésnek és -feldolgozásnak. Minden év januárjában beszámolunk az elmúlt esztendő gazdálkodásáról, ezt istentisztelet után tesszük, amelyen a tanítás is – bibliai alapokon – a pénzről, a hozzá való viszonyulásunkról szól. Az érdligeti gyülekezet ma már hálás is azért, hogy hallhatnak erről tanítást, amely végső soron soha nem az anyagiakról, sokkal inkább a szívünkről szól. Isten Igéje sokat foglalkozik a pénzzel, a Szentírás fontosnak tartja az erről való helyes gondolkodást és a helyes gyakorlatot. A prüdéria mögött lelki okok is húzódhatnak, hiszen ha nincs ebben szabadságunk, nehéz beszélni róla.