79 éve szentelték fel a Budapest-Nagyvárad téri Református Egyházközség templomát.
A Budapest Nagyvárad téri Református Egyházközség temploma a Józsefvárosnak a Tisztviselőtelep nevű városrészében található. A Tisztviselőtelep kiépítése 1886-ban kezdődött, a családi házas jellegű telepen az épületeket id. Bobula János tervei alapján építették fel. A telep reformátusai számára a Csillag utcai penzióban, nagyobb egyházi ünnepeken a Tisztviselőtelepi Kaszinó dísztermében tartottak istentiszteleteket. 1907-1908-ban a Tűzoltó utcai elemi iskolában, majd a következő években a Lórántffy Zsuzsanna diakonissza otthon udvarán emelt fatemplomban tartották az istentiszteleteket. A faépületet az első világháború kitörése után a Vöröskereszt kisegítő hadikórházaként használták. Ettől kezdve a református istentiszteleteket a Tisztviselőtelep lakossága számára a Dugonics utcai elemi iskola tornatermében, majd a Református Teológia egyik tantermében tartották. 1915 őszétől az Ernő utcai elemi leányiskolában voltak az istentiszteletek 1919-ig, amikor a gyülekezet visszaköltözhetett a fatemplomba.
Az első világháború után a Tisztviselőtelep közelében több barakkokból álló nyomornegyed alakult ki. Az itt élő szegény sorsú református hívek gondozása a gyülekezet feladata volt.A Budapesti Református Egyházközség központi presbitériuma 1921. január 1-jétől kezdve kimondta a Külső-Ferencváros – Tisztviselő-telepi Református Missziói Egyházközség megalakulását. Az első missziói lelkész Szabó Imre volt, aki 1923-ig szolgálta a gyülekezetet. A következő missziói lelkész 1923 és 1929 között Fiers Elek volt.
A templomépítés programját Zakar Albert, az egyházközség későbbi gondnoka és monográfusa, fogalmazta meg 1921-ben. A program szerint az új templom az első világháborúban elhunyt, jeltelen sírban nyugvó katonák emlékére épüljön, ezért le a neve az Emlékezet Temploma lett.
A sikeres gyűjtés eredményeként 1930. április 15-én sor kerülhetett az ünnepélyes alapkőletételre, amelyen Horthy Miklós kormányzó is megjelent. 1931-ben elkészült a templom 54 m magas tornya, majd 1932-ben vette használatba a gyülekezet a 360 fős befogadóképességű altemplomot. Ugyanebben az évben vált az egyházközség anyaegyházközséggé.
1935. szeptember 25-én szentelték fel a templomot, amelyet Dudás Kálmán neoromán stílusú tervei szerint építettek. Az épület belső terében a rövidebb oldalakon egy-egy karzat található. A bejárathoz közelebb eső karzat az ifjaké, míg a vele szemközti karzaton az orgona kapott helyet. Az orgonakarzat mellett mindkét oldalon az énekkar elhelyezését szolgáló törpegalériát találunk, amelyeket két-két neoromán stílusú kis oszlop tart. A templom belső terét a világháborúban elhunyt katonák emléktáblái díszítik.
A belső tér kialakítása egységes hatást mutat, a stukkó ornamentika a honfoglalás-kori magyar művészet ún. palmettás díszítését idézi. A színes üvegablakok a történelmi Magyarország vármegyéinek címereit ábrázolják. A liturgikus tér kialakítása különlegesen igényes. Az úrasztala – szószék – mózespadok együtteséhez ebben a templomban a szószék alatti üvegvitrinben az első világháború magyar hősi halottainak albumba írt neveit találjuk. A templomban összesen 600 ülőhely van. A harangokat 1937-ban öntötték. A nagyobbik, amelynek a neve Hála, 423 kg, a kisebbik pedig, amelynek a neve Ifjúság, 232 kg súlyú. lett. A Székesfőváros tanácsa 1924 decemberében adományozott telket a templom felépítéséhez az Üllői út és a Rezső utca sarkán. A templom felépítéséhez országos gyűjtést indítottak, amelynek részeként kibocsátottak tégla-, gyalogjáró- és böjti étkezési és padjegyeket.
A sikeres gyűjtés eredményeként 1930. április 15-én sor kerülhetett az ünnepélyes alapkőletételre, amelyen Horthy Miklós kormányzó is megjelent. 1931-ben elkészült a templom 54 méter magas tornya, majd 1932-ben vette használatba a gyülekezet a 360 fő befogadóképességű altemplomot. Ugyanebben az évben vált az egyházközség anyaegyházközséggé.
A templomot 1935. szeptember 25-én szentelte fel Ravasz László a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, amelyet Dudás Kálmán neoromán stílusú tervei szerint építettek. Az épület belső terében a rövidebb oldalakon egy-egy karzat található. A bejárathoz közelebb eső karzat az ifjaké, míg a vele szemközti karzaton az orgona kapott helyet. Az orgonakarzat mellett mindkét oldalon az énekkar elhelyezését szolgáló törpegalériát találunk, amelyeket két-két neoromán stílusú kis oszlop tart. A templom belső terét a világháborúban elhunyt katonák emléktáblái díszítik.
A belső tér kialakítása egységes hatást mutat, a stukkó ornamentika a honfoglalás-kori magyar művészet palmettás díszítését idézi. A színes üvegablakok a történelmi Magyarország vármegyéinek címereit ábrázolják. A liturgikus tér kialakítása különlegesen igényes. Az úrasztala – szószék – mózespadok együtteséhez ebben a templomban a szószék alatti üvegvitrinben az első világháború magyar hősi halottainak albumba írt neveit találjuk. A templomban összesen 600 ülőhely van. A harangokat 1937-ban öntötték Sopronban. A nagyobbik, amelynek a neve Hála, 423 kg, a kisebbik pedig, amelynek a neve Ifjúság, 232 kg tömegű
Az első világháború után a Tisztviselőtelep közelében több barakkokból álló nyomornegyed alakult ki. Az itt élő szegény sorsú református hívek gondozása a gyülekezet feladata volt.A Budapesti Református Egyházközség központi presbitériuma 1921. január 1-jétől kezdve kimondta a Külső-Ferencváros – Tisztviselő-telepi Református Missziói Egyházközség megalakulását. Az első missziói lelkész Szabó Imre volt, aki 1923-ig szolgálta a gyülekezetet. A következő missziói lelkész 1923 és 1929 között Fiers Elek volt.A templomépítés programját Zakar Albert, az egyházközség későbbi gondnoka és monográfusa, fogalmazta meg 1921-ben. A program szerint az új templom az első világháborúban elhunyt, jeltelen sírban nyugvó katonák emlékére épüljön, ezért le a neve az Emlékezet Temploma lett.
A sikeres gyűjtés eredményeként 1930. április 15-én sor kerülhetett az ünnepélyes alapkőletételre, amelyen Horthy Miklós kormányzó is megjelent. 1931-ben elkészült a templom 54 m magas tornya, majd 1932-ben vette használatba a gyülekezet a 360 fős befogadóképességű altemplomot. Ugyanebben az évben vált az egyházközség anyaegyházközséggé.
1935. szeptember 25-én szentelték fel a templomot, amelyet Dudás Kálmán neoromán stílusú tervei szerint építettek. Az épület belső terében a rövidebb oldalakon egy-egy karzat található. A bejárathoz közelebb eső karzat az ifjaké, míg a vele szemközti karzaton az orgona kapott helyet. Az orgonakarzat mellett mindkét oldalon az énekkar elhelyezését szolgáló törpegalériát találunk, amelyeket két-két neoromán stílusú kis oszlop tart. A templom belső terét a világháborúban elhunyt katonák emléktáblái díszítik.
A belső tér kialakítása egységes hatást mutat, a stukkó ornamentika a honfoglalás-kori magyar művészet ún. palmettás díszítését idézi. A színes üvegablakok a történelmi Magyarország vármegyéinek címereit ábrázolják. A liturgikus tér kialakítása különlegesen igényes. Az úrasztala – szószék – mózespadok együtteséhez ebben a templomban a szószék alatti üvegvitrinben az első világháború magyar hősi halottainak albumba írt neveit találjuk. A templomban összesen 600 ülőhely van. A harangokat 1937-ban öntötték. A nagyobbik, amelynek a neve Hála, 423 kg, a kisebbik pedig, amelynek a neve Ifjúság, 232 kg súlyú. lett. A Székesfőváros tanácsa 1924 decemberében adományozott telket a templom felépítéséhez az Üllői út és a Rezső utca sarkán. A templom felépítéséhez országos gyűjtést indítottak, amelynek részeként kibocsátottak tégla-, gyalogjáró- és böjti étkezési és padjegyeket.
A sikeres gyűjtés eredményeként 1930. április 15-én sor kerülhetett az ünnepélyes alapkőletételre, amelyen Horthy Miklós kormányzó is megjelent. 1931-ben elkészült a templom 54 méter magas tornya, majd 1932-ben vette használatba a gyülekezet a 360 fő befogadóképességű altemplomot. Ugyanebben az évben vált az egyházközség anyaegyházközséggé.
A templomot 1935. szeptember 25-én szentelte fel Ravasz László a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, amelyet Dudás Kálmán neoromán stílusú tervei szerint építettek. Az épület belső terében a rövidebb oldalakon egy-egy karzat található. A bejárathoz közelebb eső karzat az ifjaké, míg a vele szemközti karzaton az orgona kapott helyet. Az orgonakarzat mellett mindkét oldalon az énekkar elhelyezését szolgáló törpegalériát találunk, amelyeket két-két neoromán stílusú kis oszlop tart. A templom belső terét a világháborúban elhunyt katonák emléktáblái díszítik.A belső tér kialakítása egységes hatást mutat, a stukkó ornamentika a honfoglalás-kori magyar művészet palmettás díszítését idézi. A színes üvegablakok a történelmi Magyarország vármegyéinek címereit ábrázolják. A liturgikus tér kialakítása különlegesen igényes. Az úrasztala – szószék – mózespadok együtteséhez ebben a templomban a szószék alatti üvegvitrinben az első világháború magyar hősi halottainak albumba írt neveit találjuk. A templomban összesen 600 ülőhely van. A harangokat 1937-ban öntötték Sopronban. A nagyobbik, amelynek a neve Hála, 423 kg, a kisebbik pedig, amelynek a neve Ifjúság, 232 kg tömegű
Millisits Máté