A Biblia nem ismeri a magányos keresztyén fogalmát. Inkább a közösségbe tartozóét, aki másokkal együtt imádkozik és szolgál a gyülekezetben. Jézus nemcsak a szeretetben való kapcsolódást parancsolta népének, hanem azt is, hogy legyen közöttük elhívott vezető, pásztor, aki tanítja őket, hogy növekedjenek az ismeretben és végezzék Isten országának misszióját. A lelkipásztor hivatása elválaszthatatlanul kapcsolódik a nyájára vigyázó juhpásztor bibliai metaforájához, hiszen ugyanúgy feladatuk a nyáj védelmezése, táplálása, vezetése és számos gyakorlati nehézség megoldása. Rájuk, lelkipásztorainkra és szolgálatukra irányult a figyelem 2023-ban, a lelkipásztori hivatás évében. Gér András zsinati tanácsos több munkacsoport tagjaként dolgozott a program sikeréért.
Milyen célokkal indult a Magyarországi Református Egyház (MRE) által meghirdetett tematikus év?
Mindenekelőtt a lelkipásztorok támogatásában, a képzés megújításában akartunk lépéseket tenni, hogy vonzóvá tegyük ezt a szolgálatot, egyre többen válasszák a hivatásuknak, és erősödjön az elköteleződésük. A lelkipásztori életpályához kapcsolódva számos szakmai és strukturális fejlesztés, előrelépés történt, munkacsoportok, konferenciák, találkozók tárgyalták a kérdést. Három területet emeltünk ki: a toborzást, a képzést és a kísérést. Az előkészítés során a gyülekezetekben folyó ifjúsági munkára helyeztük a hangsúlyt, intézményi szinten az iskolai hittanoktatásra. A gyülekezeti ifjúsági munka támogatására elkezdtük az egyházmegyei hálózat kiépítését, hogy mindenütt legyen e missziót segítő referens. Akik az így elért fiatalok közül elhívást kapnak, a megfelelő képesítés és testületi jóváhagyás után lelkipásztorként szolgálnak majd az egyházban. A mi feladatunk, hogy a következő nemzedéknek megmutassuk, hogy ha az egyházi szolgálat útjára lépnek, hasznos, azaz használható tudást kapnak. Nem hagyjuk őket magukra, mellettük állunk, hogy magabiztosan nézzenek szembe a kihívásokkal. Az oktatási intézményekben dolgozó lelkipásztorok szolgálatát jogi, adminisztratív és szakmai területen is erősítettük. Tisztáztuk például, mi a feladata az iskolalelkésznek, milyen kapcsolatban álljon a helyi, illetve a fenntartó gyülekezettel. Felmérést készítettünk az intézményfenntartók, az intézményvezetők és az iskolalelkészek megkérdezésével a saját helyzetükről és szakmai kérdéseikről. Rendkívül fontos, hogy az iskolákban pályaorientációs alkalmakat szervezzünk, ahol bemutathatjuk az egyházi szolgálatokat és intézményrendszert. A hittanoktatás évének folytatásaként az idén kialakítottuk és fokozatosan bevezetjük a hittanoktatói életpályamodellt. Emellett az ifjúsági mozgalmak támogatásával is törődünk. A Kárpát-medencei Ifjúsági Egyeztető Fórum (Gekib) a Magyar Református Egyház látószögében működő ifjúsági szervezeteknek ad találkozási lehetőséget. A dicsőítő csapatok összegyűjtése, szervezése is része a munkafolyamatnak, most ősszel indult munkacsoport ezzel kapcsolatban. Az év során szorosan együttműködtünk az MRE Zsinati Hivatal ifjúsági osztályával, az MRE Oktatási, illetve Missziói Szolgálatával.
A lelkipásztori szolgálat speciális munkakör, a betöltője teljes személyiségével és jellemével vesz részt a feladat megvalósításában.
Ami egy embert alkalmassá tesz a szolgálatra, az nem elsősorban a teljesítmény vagy a képesség, hanem a jellem. Bárki taníthatja a Bibliát, de csak a hiteles ember tud úgy élni, hogy az esendőségével együtt is példamutató legyen. Kiemelt jelentőségű a másokhoz való viszonyulás, a közösségen belüli kommunikáció, a gyülekezeti élet szervezése és a bibliai üzenet továbbadása. Ennek Isten által adott alapja, kiinduló pontja a saját lelkünk, a személyes hitünk, a lelki érettségünk, vagyis az előrehaladásunk a lelki növekedés útján. Minél többet megismerek Istenből hit által, annál mélyebben tudom továbbadni az evangéliumot. A teológiai képzés során a hitben való előrehaladás kulcsfontosságú, ezért a tárgybeli tudásátadás mellett erre is figyelmet fordítunk.
A lelkészképzés alappillérei a teológiai tanulmányok és a posztgraduális képzés. Milyen irányelvet fogadott el fejlesztésükkel kapcsolatban a Zsinat?
Elsősorban a gyakorlatorientáltságra, az interdiszciplináris szemléletre, valamint a leendő szolgálói közösség formálásának elsődlegességére fektette a hangsúlyt. A fejlesztést a Coetus Theologorum, a Kárpát-medencei teológiai tanárok közösségének munkacsoportja vállalta. 2023 júliusában az illyefalvi ülést ez a képzőhelyek képviselőiből alkotott tizenöt-húsz fős munkacsoport készítette elő. Fél éven át havonta üléseztünk, körvonalaztuk az alapokat, az irányt és a kereteket. A legutóbbi megbeszélésen már a felvételi kérdésével, az alkalmassági vizsgával foglalkoztunk. A lelki nevelésről tervezünk műhelykonferenciát jövő februárban, ahol a teológiák spirituálisai, kollégiumi lelkészek találkozhatnak, hogy a hatékonyabb működésről tárgyaljunk, mert közben változik a világ, a társadalom, az újabb generációk már más várakozásokkal érkeznek a felvételire. A közös munka további hozadéka, hogy a teológiai tanárok szakmai közössége is épül. A posztgraduális képzésekre egyre nagyobb igény fogalmazódik meg, e téren is lépnünk kell.
Coetus Theologorum
Különösen nagy hangsúlyt kapott a lelkipásztori hivatás éve programjában a teológiai képzés jövőjéről való egyeztetés. Többoldalú kezdeményezések eredményeképp tíz év után újra összeült a Kárpát-medence hat lelkipásztorképző intézményének lelki és szellemi fóruma: a Coetus Theologorum. A 2023. július 11-i illyefalvi ülést a képzőhelyek képviselőiből alkotott 15–20 fős munkacsoport készítette elő. A munkacsoport tárgyalta a lelkipásztorképzés megújításának alapjait, definiálta annak célját, irányát, tartalmát; beszélt a reformátori tisztségértelmezésről, az egyházban végzett szolgálat kontextusáról, a lelkipásztori szolgálat szerepköreiről; részletes leírást adott az egyes szerepkörökhöz tartozó alkalmassági kritériumokról (a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott szempontok – ismeretek, képességek, attitűd és felelősség – tekintetében egyaránt). A Coetus Theologorum története során először meghívta ülésére a lelkipásztorképző intézményeket fenntartó egyházkerületek vezetőit is, és az egész napos munka végén együttesen, egyhangúlag fogadta el a lelkipásztorképzés megújítását célul kitűző zárónyilatkozatát.
Harmadik szakaszként említette a kísérést. Mit foglal magában ez a periódus?
A testi és lelki „karbantartást” egyaránt. Itt már olyan, Istentől elhívott személyekről van szó, akik megszerezték a tudást, letették a lelkészképesítő vizsgát, és az egyházi vezetők, a teológiai tanárok kimondták, hogy alkalmasak a pályára: megkapták a felhatalmazást, azaz felszenteltek. Miután beálltak a szolgálatba, következik az a több évtizednyi időszak, amelyet a frontvonalon töltenek. A karbantartás része az egészségügyi szűrés, a lelkigondozói, illetve a saját hitélettel összefüggő, spirituális kísérés, a szakmai mentorálás és a tapasztalatátadás. Mivel az egyház nem akarja, hogy a lelkészei egyedül vívják meg a lelki harcaikat, ezért erre speciális csapat szükséges. Bárkinek az életében adódhatnak olyan helyzetek, amikor a pszichés terhek összenyomják. Az MRE Missziói Szolgálatának koordinációjával és Mucsi Zsófia, valamint Járay Márton lelkészek vezetésével országos felmérés vizsgálta a lelkipásztorok lelki egészségét. A magas részvételi kedv és az őszinteség bizonyítja a bizalmat és a szükséghelyzetet. A válaszok megmutatták, melyek azok a pontok, ahol erősítést kell nyújtanunk. Ilyenek a családi élet és a szolgálat összeegyeztetésének nehézségei, a szellemi leterheltség, a magány, a túlterhelő adminisztráció és a visszajelzés hiánya. Külön kiemelném a lelkészcsaládok jelentőségét. A gyülekezeti tagokhoz hasonlóan ők is megtapasztalják az élet valamennyi nyűgét, örömét és bánatát, kihívását, ezért jobban és könnyebben meg tudják érteni a hozzájuk fordulókat. A lelkész példává válhat a maga esendőségével és megküzdésének eszközeivel együtt. A lelkészutánpótlással kapcsolatban a lelkészek gyerekeire is gondolnunk kell. Vajon a következő nemzedék követi-e a szülei példáját az egyházi szolgálat valamely pontján? A lelkészekre bízatott az evangélium hirdetésének kincse. Csak úgy tudják hosszú távon megmutatni, mit jelent hívő emberként élni, ha maguk is rendben vannak. Ebben szeretnénk segíteni.
A lelkészek általában túlterheltek, előfordul, hogy a gyülekezet támaszt irreális elvárásokat velük szemben, vagy önmaguk teszik ugyanezt…
A lelkészek egy része soha nem veszi ki a szabadságát. Ők azok, akiknek napjai azzal telnek, hogy tanácskoznak, gyülekezeti termet rendeznek be, e-mailekre válaszolnak, stratégiai tervezési megbeszéléseken vesznek részt, prédikációra készülnek, aktuális eseményekről és kultúráról olvasnak, hangosítást javítanak, betegeket látogatnak, új ifjúsági lelkészt keresnek... és ez csak a hétfői lista. Sokan maguk, egy személyben végzik a gyülekezeti élet szervezését, vezetését, adminisztrációját. A pihenés elhanyagolásának hosszú távon súlyos következményei lesznek. Lelki, mentális töltődés nélkül hamarabb kimerülünk, illetve jobban ki vagyunk téve a traumák pusztító hatásának. A segítségre olyanokat érdemes felkérni, akik tudják, hogyan lehet továbblépni, hiszen ez a szakterületük. Erre vállalkozik a Magyarországi Református Egyház Gyökössy Endre Intézete, amely 2023. július 1-jén alakult meg. Több évre lesz szükség, hogy fokozatosan ki tudják építeni teljeskörűen az elsősorban lelkipásztoroknak szóló, szakmailag megalapozott tevékenységüket, együttműködve a hasonló, már meglévő intézményekkel, kezdeményezésekkel. Az intézet a pszichés és spirituális jóllétet szolgálva, az öngondoskodás, a segítségkérés és az együttműködés kultúráját szeretné megerősíteni az egyházban szolgálók körében. Egyének, csoportok, illetve párok és családok számára ajánlanak lelki- és hivatásgondozást, pár- és családterápiát, továbbá az istenkapcsolat mélyítését segítő lelki kísérést.
Mivel tudjuk levenni az adminisztrációval túlterhelt lelkészeink válláról a terheket?
Az MRE Missziói Szolgálata elindította egy belső hálózati ügyintézési platform fejlesztését, amelynek segítségével mérsékelhetők a lelkipásztorainkra nehezedő ügyviteli munkák. A platform 2024. január 1-jével indul, és az év során fokozatosan kiegészítjük újabb funkciókkal. A lelkipásztori hivatás évében elindítottuk továbbá a lelkipásztorok jogállásáról szóló törvény módosítását, amelynek egyik alapvető törekvése, hogy a korábban használt fogalmaknak egységes jelentéstartalmat adjon, valamint áttekinthető és következetes rendszert biztosítson. Összességében a lelkipásztori hivatás évében az egyházkormányzat, illetve az egyházi igazgatás munkáját tudatosan a lelkipásztori hivatás támogatására fordítottuk, mert egész szervezeti rendszerünknek az Isten evangéliumának minél hatékonyabb átadását kell szolgálnia. Ez lelkészeink, egyházunk fő tevékenysége.
Mit jelentett önnek a lelkipásztori hivatás éve?
Egyrészt az idén megkezdett feladatok folytatódnak, azaz számomra további kötelezettséget jelent. Emellett egészen különleges egyéni fordulatot is megéltem. Saját életemmel kapcsolatban megértettem Isten akaratát. Felvettek a teológiára, és a következő időszakban be fogom fejezni a már megkezdett, de korábban abbahagyott lelkészi tanulmányaimat. Így a 2023-as év számomra személyes belső utazássá is vált. Mint ahogy másik két barátomnak is, akikkel együtt komolyan vettük, hogy itt a rendelt ideje, kairosza lelkészi elhívásunk elfogadásának. Hogy mikor és milyen területen fogok szolgálni, az még Istennél van elrejtve. Tanulnom kell jobban ráhagyatkozni a kegyelemre. Érdekes volt számomra leendő teológushallgatóként, lelkipásztori szolgálatra készülőként szembenézni a jövővel, amelynek magam is részese leszek majd, most pedig a kialakításában veszek részt. Bízom benne, hogy a jelenlegi élethelyzetemet is felhasználja majd Isten az egyház építésére. Évekkel ezelőtt Isten visszahozott az egyházba szolgálni, és most végre megértettem a célját. Mindenkit arra biztatok, hogy akinek elhívása van, ne menjen az ellenkező irányba, mint Jónás, hanem hallgasson Istenre, ahogy az első apostolok tették: ledobták a hálót, hagyták a csónakot, és odamentek Jézushoz. Figyelték, amit mond, és amikor parancsolt, megtették.
2024 az élő Ige éve lesz. Hogyan viszik tovább a lendületet?
A lelkipásztori hivatás éve igyekezett a lelkészek életét jogi, szervezési szempontból megkönnyíteni, az élő Ige évében dinamizmust szeretnénk vinni a közösségeinkbe, lelkesítjük őket, hogy hirdessük az evangéliumot még élőbben, még többeket megszólítva. Az idén arra buzdítottunk, hogy minél többen lépjenek be a lelkipásztori szolgálatba, 2024-ben pedig arra, hogy egyházunk erőteljesebben hirdesse az evangéliumot mind a gyülekezeteink közösségeiben, mind e közösségek által. Szeretnénk, hogy ez az életváltoztató üzenet egyre inkább áthassa az egész magyar társadalmunkat is. Tudjuk, hogy Isten Lelkének munkája rejtett. De nekünk, akik az egyházban szolgálunk, mindent meg kell tennünk, hogy minél alkalmasabb legyen a közeg a Szentlélek befogadására, a már megtért új életek gyümölcstermésére. Mindennek értelme az, hogy a kívülállók rajtunk keresztül megértsék az evangéliumot, és új életet kezdjenek. Az élő Ige éve ezt a tüzet szeretné átadni.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!