Az év Szupertanára

Az év Szupertanára-versenyre olyan pedagógusok jelentkezését várták, akik egyedi módszereikkel igazi színfoltjai a magyar oktatásnak. Az elismert tanárt két dolog inspirálta, amikor vállalta a kihívást: az egyik, hogy szereti a megméretéseket, másrészt, hogy felhívja a figyelmet a szakma szépségeire. „Azt tapasztalom, hogy országunkban sok jó pedagógus van, a minőségi munkájukról viszont kevesen tudnak, szinte csak a közvetlen környezetüktől kapnak elismerést. Amikor találkoztam a pályázattal, arra gondoltam, ez milyen jó lehetőség arra, hogy egy picit az ismeretlenségből kilépve megmutathassam: történnek és történhetnek a pedagógus szakmában is érdekes dolgok. Azt szerettem volna bemutatni, hogy a tanítás és a tanulás tud izgalmas és élménydús lenni.”

Sarkadi Ferenc a pályázatában megmutatta, hogy a digitális oktatás a nehézségek ellenére számos lehetőséget is tartogatott. Biológia és természetismeret mellett testnevelést tanít. Utóbbival különösen nehéz volt bármit is kezdenie, mert – mint mondta – készségtárgyként ebben eszköz nélkül maradtak a tanárok. A másik kettő viszont alapvetően sokrétű tárgy, és ezt a digitális közegben még inkább ki lehetett domborítani. „Fontosnak tartom a logikus gondolkodást, annak fejlesztését, ami az oktatási rendszerünkre kevéssé jellemző. Én a jelenléti oktatásban is azt próbálom megvalósítani, hogy a diákok a meglévő tudásukat próbálják meg kreatívan használni, kikövetkeztetni dolgokat. Az internet ezt egészítette ki, ez óriási lehetőség. Mondhatjuk, hogy a világháló egyfajta digitális alexandriai könyvtár, amelyet ha jól használunk, rengeteg érdekes dologba betekinthetünk” – fogalmazott a lapnak Az év Szupertanára, aki meghökkentő, egyben izgalmas feladatokat adott diákjainak.

– Például olyan feladatot is kitaláltam, hogy az idegen lények elvisznek minden tyúkot a Földről, és ha tojásrántottát akarunk enni, akkor a fácánokat kell háziasítanunk. Ez volt hozzá a szlogen: „Biológus vagy 2050-ben.” Vagy titkosügynökként fejlesszünk egy biomechanikus vadászgépet, amely a buteo buteo, azaz egerészölyv névre hallgat. Sok helyen a családtagok is beszálltak ebbe a játékba, mindenki nagyon élvezte. A gazdasági földrajzhoz nehéz kedvet csinálni, de amikor az volt a lecke, hogy üzemeltessenek egy biohamburgerezőt, mindenki fellelkesült. Ehhez egy meggyőző üzleti tervet kellett elkészíteniük. Egészen döbbenetes, nagyon részletes munkák születtek, onnan kiindulva, hogyan szerzik be az alapanyagokat; miként gazdaságosabb kiszállítani, kerékpárral vagy elektromos autóval; mi történik az elhasznált alapanyagokkal, mint például az olaj.

Sarkadi Ferenc az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte a pedagógusképzés megújításának, hatékonyabbá tételének egyik legfontosabb feltétele a megfelelő motivációt jelentő, kiszámítható „pedagóguséletpálya-modell” bevezetése. „A továbbképzésekről sokan úgy vélik, hogy nincs sok értelme, de én mindegyikből hoztam valami újat. A hittudományi egyetemen olyan pedagógusokkal tanulhattam, akik hasonlóan elszántak voltak. Kollégáim széles spektrumot képviseltek: az egészen pici, hátrányos helyzetű iskolában tanítótól kezdve az élgimnáziumban oktató nyelvi pedagógusokig, és ez alatt a két év alatt tőlük is rengeteget tanultam.”