Balatonfüred csendje

Története során sokan megfordultak a balatonfüredi református templomban. Ide járt Jókai Mór is, és a kelet- és nyugatnémet turisták is itt találkoztak, német nyelvű istentiszteleteken. Mára megváltozott a kép: családok érkeznek nyaralni a Balaton partjára, akik nem felejtik el megköszönni azt, hogy volt lehetőségük pihenni.
Két balesetet is látunk útközben, rengetegen igyekeznek a magyar tenger felé, van, aki a Balaton-átúszás, van, aki a füredi Anna-bál miatt siet. Mi is Füredre tartunk, de nem a bál miatt. Arra vagyunk kíváncsiak, hogyan változik meg a Balaton partján egy gyülekezet élete nyáron.

képMiklós Ferenc lelkész készségesen fogad bennünket. Beszélgetni kezdünk, meglepő módon először Balatonfüred csendjéről. Ez leginkább ősszel kezdődik: a lelkész azt mondja, amikor a turisták hazamennek, a kereskedők elpakolnak, akkor visszatér a füredi csend. A helyiek azt mondják: fenn van a falu, ahol a református templom is áll, és lent a telep, ahol az üdülők és a strand van. Melyik az igazi Füred? A lelkész azt mondja: a kettő együtt nevezhető igazán Balatonfürednek.

Német nyelvű istentiszteletek

A gyülekezetről kezdünk el beszélgetni – Miklós Ferenc azt mondja, a gyülekezetben is érezhető egyfajta lüktetés nyaranta. Régebben ez sokkal erősebb volt, „amíg a németek itt élték meg gyászukat széttépettségük miatt". Ekkortájt hetente tartottak német nyelvű istentiszteleteket a balatonfüredi fehér templomban – így hívják ugyanis a helyiek a református templomot. A vasfüggöny megszűntével azonban változni kezdett a Balatonfüredre érkezők összetétele.

kép

Megköszönni a nyaralást

– Kicserélődtek az emberek, más értékrendűek jöttek, akiknek nem fontos, hogy templomba jöjjenek – mondja a lelkész. A Füredre érkező turisták, pihenők közül néhányan azért ma is megjelennek egy-egy vasárnapi istentiszteleten, de nem tömegesen. Az átlagosan száz  vasárnapi igehallgató tizenöt-húsz fővel egészül ki ilyenkor. – Az jön itt templomba, aki otthon is jár gyülekezetbe. Aki otthon nem jár, az csak örvend a Balatonnak – véli a füredi lelkipásztor. De van pozitív tapasztalata is: több olyan többgyermekes család jelenik meg nyaranta a templomban, akik saját gyülekezetükben is aktív, élő tagok. Rájuk nézve azt mondja: „Őket nem az a lehetőség hozza el hozzánk, hogy Balatonfüreden nyaralnak, hanem az, hogy nyaralás közben sem felejtik el, hogy kinek köszönhetik az életüket, és életüknek azt a pillanatát is, hogy most épp pihenhetnek." Az sem ritka, hogy akik megérkeznek a városba, megkeresik a lelkészi hivatalt, és megkérdezik, mikor kezdődik vasárnap az istentisztelet.

Fehér templom, piros templom

Az alkalmat télen-nyáron a hatszázötven férőhelyes, 1828-ban épült klasszicista, hófehér templomban tartják. Az istenháza a balatonfüredi óváros legmagasabb épülete, ami már messze szembetűnik akkor, ha hajóval közelítjük meg a települést – ezt, mivel autóval érkeztünk, nem tudtuk ellenőrizni, de elhisszük a helyieknek. Katolikus temploma egyébként sokáig nem volt a városnak, mert a reformáció idején teljesen protestáns lett a közösség. A településen csak „piros templomnak" hívott szakrális helyet 1928-ban építették a füredi katolikusok.

Két forint adomány

A református templom nem csak kora miatt tekint vissza érdekes múltra. Ebbe a templomba járt istentiszteletre például Jókai Mór is, amikor Balatonfüreden vett villát, és itt töltötte a nyarakat. Egykori ülőhelyét 2012-ben táblával jelölték meg, hogy az utókor se felejtse el. A gyülekezeti iratokból kiderül az is, hogy Jókai Mór két forintot adott az orgona építésére is. A helyi szájhagyomány szerint egy ízben Jókai Mórt még bújtatták is a templomban. Emléktábla őrzi az itt szolgált lelkészek neveit is. Az első Dévai Bíró Mátyás, a Dunántúl reformátora volt. Rá is büszkén emlékeznek. Ezek abban is segítenek, hogy korunk embere rádöbbenjen: „nagy elődök satnya utódjának lenni nem érdemes" – mondja a lelkész.

képBeszélgetésünk közben előkerül egy féltve őrzött zászló is, amely a parókia padlásán vészelt át évtizedeket. Borzasztó állapotban volt, szakemberek segítségével sikerült megmenteni. A polgári dalegylet 1885-ös zászlóját most becsavart állapotban őrzik, de a tervek szerint vitrinben állítják majd ki, amely megőrzi a lobogó jelenlegi állapotát. Az egykori templomóra szerkezetét is épségben és működő állapotban találták meg, ezt is ki fogják állítani a hivatal előterében.

Hegedűs Márk

Megjelent a Reformátusok Lapja 2013. július 28-i számában