Leginkább mit értékeljen a jó zsűri egy református szervezésű versírópályázaton: a tiszta szívből szóló őszinteséget vagy a helyes formát, a jól „megcsinált” költeményt? Az értékelők dilemmájáról és a végső győztesekről tudhatott meg többet az, aki eljött szerda este a Református Művelődésért Kutatóműhely (RefCOO) Bebábozódás után elnevezésű versírópályázatának eredményhirdetésére.
Nem sokkal azelőtt állt el az eső, hogy a budapesti Építészpince vadszőlővel benőtt udvarán Bársony Márton a RefCOO nevében köszöntötte azt a negyvenkét versírót, akiknek verse bekerült a legjobbak közé. Mint mondta, a műhely minden évben szervez hasonló pályázatot a különböző művészeti területeken alkotóknak. Tavaly a fotóművészeket igyekeztek megszólítani az Isten a XXI. században elnevezésű pályázattal, idén azonban a verseket íróké, a profi és amatőr költőké volt a főszerep.
– Bámulatosan sokfélék voltak a versek – mondta el Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító, a zsűri elnöke, aki hozzátette: – volt szabad vers és szigorú formájú, volt a magányt panaszoló, és volt a világot féltő. Volt istenes és volt világias.
Nádasdy Ádám örült, hogy a zsűri másik két tagjával – Farkas Zsuzsannával, a www.reformatus.hu főszerkesztőjével és Deres Kornélia költővel, szerkesztővel – milyen hasonlóan gondolkodtak. Ugyan sok munka után, de egyértelmű volt, hogy a több mint ötszáz beérkezett pályamunkából, melyik legyen az a negyvenkettő, amely bekerül a készülő, Bebábozódás után című verseskötetbe.
– Örvendetes, hogy a magyar nyelvterületen ma is ennyien ragadnak pennát vagy inkább tabletet, és sokan jól csinálják. A negyvenkettőn kívül is volt még sok olyan, amelyeket nyugodtan lehet jó versnek nevezni – fogalmazott a zsűrielnök.
– Ne hagyják abba a versírást, sőt csinálják lelkesen! – üzente a kötetbe be nem kerülőknek a költő, hiszen, mint mondta, az a perc a fontos, amikor valami olyasmit csinálnak, ami kiszakítja őket a mindennapjaikból. – Az ilyen percet hagyományosan ünnepnek nevezzük. A versírás percei ezért ünnepi percek, ahogy az istentisztelet percei is azok, még akkor is, ha netán hamisan énekel a gyülekezet. Fölszáll az a hang magasra, ha tiszta szívből szól –
hangsúlyozta Nádasdy Ádám, aki beszédében végül úgy búcsúzott el a nyertesektől, mint olyan gyülekezet tagjaitól, akik nem csupán tiszta szívből, de szépen is énekelnek.
A lelkesítő megszólalás után átadták a legjobbaknak járó díjakat.
Sípos Tamás Ködhatár című verse végzett az első helyen, a második Horváth Imre Olivér Évfordulója, a harmadik helyezett pedig Ferencz Anna Kata Exit című verse lett.
A díjazott költeményeket a helyszínen Vecsei H. Miklós előadásában hallgathatták meg az érdeklődők, aki pedig nem lehetett ott, jövőre már kötet formájában olvashatja a legjobb verseket.