A kolozsvári Farkas utcai református templomban, ünnepi közgyűlésen szentelték fel Kolumbán Vilmos Józsefet, az Erdélyi Református Egyházkerület decemberi közgyűlésén megválasztott püspökét.
Az alkalmon Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdette Isten Igéjét a 133. zsoltár alapján. Igehirdetésében a felolvasott igevers utolsó sorát emelte ki: „Csak oda küld áldást az Úr és életet mindenkor.” De hova küldi áldását az Úr? Csak oda, ahol a testvérek, az Isten népe egyetértésben él. Erre az egyetértésre pedig nagy szükségünk van, hangsúlyozta a püspök, mint ahogyan szükségünk van az Úrra és arra az evangéliumra, amit ránk bízott. Szükségünk van Isten áldására, hiszen ő azért lépett ki a világosságból Jézus által, hogy az áldott tulajdonságából részesítsen minket. – Azt kérjük tehát, hogy áraszd ránk áldásodat, hogy az élet szolgái, az evangélium szolgái legyünk. Ez az egység nem egyformaság, de egyetértésből fakad, ami azt jelzi, hogy Krisztusban mindannyian egyek vagyunk, hogy egyedül Istenben legyen a dicsőség – zárta gondolatait a püspök.
A közgyűlésen Kolumbán Vilmos József eskütétele után az újonnan választott egyházkerületi tisztségviselők tették le az esküt, majd a Magyar Református Egyház Generális Konventjének püspökei és az Erdélyi Református Egyházkerület tizenöt esperese áldották meg a beiktatott püspököt.
Kolumbán Vilmos József az 1Kor 3,11 alapján hirdette az Igét. Prédikációjában az anyaszentegyház kaotikus időszakát idézte, amelyben az egyházi érdektelenség, a kulturális örökségek felszámolása kerülnek egyre inkább előtérbe. Az egyházak ennek megoldása érdekében keresik a megújulás, az újrakezdés lehetőségét, a külső kihívásoknak való megfelelés kényszere azonban időnként rossz válaszokat szülhet – hívta fel a figyelmet a püspök.
– A megújulásra valóban szükség van – tette hozzá –, de ne a külső elvárásokhoz igazítsuk a meglévőt! A megújulás csak akkor lesz sikeres, ha nem az egyházi élet szerkezetét változtatjuk meg, hanem a reformátori tanítás alapján mi magunk újulunk meg, felülvizsgálva gondolatainkat, azok alapján cselekedeteinket. Ahhoz, hogy megújulásunk valóságos legyen, olyan kiindulási alapra van szükségünk, ami megfelel Isten akaratának, kiállja az idők próbáját. Ez az alap nem más, mint Jézus Krisztus. Krisztusban van ugyanis az egységünk és az erőnk, az egyházak pedig addig erősek, amíg erre az alapra építenek. Fennmaradásuk is addig biztosított, amíg a Szentírást Isten változhatatlan Igéjének tekintik. Ma pedig nagyobb szükség van az evangéliumra, mint valaha. Nem kell a megújulás lehetőségét keresni tehát, hanem vissza kell találni az egyetlen alaphoz, Krisztushoz. Püspöki szolgálatom alatt kizárólag arra az alapra kívánok építkezni, amelyről az Igében szól Pál apostol. Felelősségem, hogy hűséges szolgaként munkálkodjak egyházam előmozdításáért, türelemmel és békességgel éljek a más egyházakkal való viszonyunkban, hogy közösen szolgáljuk Erdélyt és a mi Istenünket – hangsúlyozta Kolumbán Vilmos József.
Kató Béla emeritus püspök köszöntésében Geleji Katona István valamikori erdélyi püspököt idézte beszéde elején: „A püspök gondolja meg, hogy nem a hatalom vagy a rang, hanem a sorrend teszi őt elsővé, de nem azért, hogy a méltóság legnagyobb fokán fennhéjázzon, hanem azért, hogy még több munkát, gondot és terhet vegyen magára az egyháznak megtartatásárra, növelésére, kormányzására és megoltalmazására.” Beszédében felelevenítette a marosvásárhelyi közgyűlést, amelyen a beiktatott püspököt főjegyzővé választották. Elmondta: – Ajándékaid, képességeid, készségeid, elkötelezett, valóban fáradhatatlan munkabírásod az erőnek, a szeretetnek és a jóság lelkének vezetése alatt jelent meg előttem, és hiszem, hogy sokak előtt is. Hálás a szívem, mert imádkozó, őszinte és alázatos, határozott és együttérző, tettrekész embert ismertem meg benned. Szívügyed Isten dicsősége, az Úr Jézus Krisztus szolgálata, a református egyházunk ügye. A gyülekezetek, a lelkipásztorok, az egyházi szolgálattevők, intézmények életének az ügye – emelte ki. Kató Béla kitért a beiktatott püspök teológiai tanári munkásságára is, amely munka termését most maga ellenőrizheti le.
A nyugalmazott püspök hálát adott azért is, hogy az egyházkerületi választások békésen, konfliktusmentesen és szabadon zajlottak le. Elmondta, hogy az egyházkerület anyagi helyzete stabil, intézményhálózata kiterjedt, a gyülekezeti élet terén azonban van még tennivaló, ebben a vizitációk segíthetnek a mindenkori püspöknek, akinek legfontosabb jellemzője, hogy legyen víziója és küldetéstudata. Beszéde végén Kató Béla két jótanácsot fogalmazott meg: az első, hogy tapasztalata szerint a püspök nélkül is él az egyház, a másik pedig, hogy már kezdjen el saját maga helyett utódot keresni. Mert bár a közösség választ magának vezetőt, a mindenkori vezetők felelőssége az alternatívákat felmutatni.
Ambrus Attila, az Erdélyi Református Egyházkerület ügyvezető főgondnoka az ApCsel 20,28 versével köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében emlékeztetett, hogy a szolgálattevőket a Szentlélek hívta el Krisztus szolgálatára. – Az elhívást belülről és felülről kaptuk, így válhattunk Krisztus odaszánt életű követőivé. Isten tulajdonai vagyunk, s ezzel a belső szabadsággal lehetünk a közélet alakítói, így dolgozhatunk Isten dicsőségére és az emberek javára – jelentette ki a főgondnok.
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke a 125. zsoltár első versével köszöntötte az esemény résztvevőit. – „Akik az Úrban bíznak, olyanok, mint a Sion hegye, amely nem inog, hanem örökre megáll.” Azért bíznak az Úrban, mert ismerik őt és figyelnek rá. És mert bíznak abban, aki jó pásztorként vezeti őket, sokan közülük maguk is pásztorokká lesznek. Közösségeik élére állnak, figyelnek a rájuk bízottakra, törődnek a gondjaikkal, erőt adnak nekik, és megosztják velük az örömhírt – mondta a köztársasági elnök, aki szerint az új püspök és munkatársai tevékenysége az egész magyar nemzetre kihat. Az erdélyi magyarság jövője ugyanis az egész magyar nemzet számára sorsdöntő. Ezért az anyaországot is meghatározza az, hogy mi lesz Erdély református magyarságával, amelynek erősnek kell maradnia a következőkben is. Hangsúlyozta, hogy Erdély földje a kőkemény helytállás földje. Hiába pusztította többszörös tatárdúlás, hiába tizedelték népét Basta gyilkosai, hiába semmizte ki Ceaușescu. Erdély magyarságát semmilyen csapás nem győzte le. Hitét és öntudatát nem veszítette el. A magyarok őrzik az anyanyelvet, a nemzettudatot, a kultúrát – emelte ki Sulyok Tamás.
Ahhoz, hogy a történelem súlyos terhei a lelkeket ne megroppantsák, hanem felemeljék, nagy hitre, kitartó bizalomra és összefogásra volt szükség. Ebben vállalt kulcsszerepet a református egyház a köztársasági elnök szerint, aki kiemelte a református kollégiumok és más egyházi intézmények szerepét. – A lelki és szellemi élet frissessége, a közösségi élet ereje évszázadok óta a keresztyén kultúrában, a református egyházban bontakozik ki. A titkot nem csupán a szervezési módszerek, nem is a gazdag eszköztárak és infrastruktúra jelentették, hanem egyedül ő, akiben az Ige testté lett. Akit követve az emberek képesek megbecsülni, meghallgatni és szeretni egymást. Mert nincs nagyobb összetartó erő annál, mint a hűség, amikor tudjuk, hogy számíthatunk egymásra, és a szeretet, amellyel örömmel hozunk áldozatot egymásért – mondta beszédében a köztársasági elnök. Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy ismernünk kell tehát egymás örömét és bánatát, keresnünk kell azt, hogyan mozdíthatjuk előre egymás sorsát. Azt, hogy mit tehetünk mi magunk azért, hogy Erdély magyar gyülekezetei, közösségei életerősek és megingathatatlanok legyenek. Mindez mindannyiunk számára fontos. Mától pedig az új református püspök küldetése is – hívta fel a figyelmet a magyar államfő.
Ciprian Vasile Olinici romániai vallásügyi államtitkár köszöntésében – a református egyházat az oktatás egyik alapkövének nevezve – kiemelte az egyház vezetőjének, a püspöknek a kiemelkedő felelősségét is. Vezetőként ugyanis missziójával arra hivatott, hogy a református egyház élén járva megőrizze Erdély örökségét.
Nagy János, a magyar kormány Miniszterelnöki Irodáját vezető államtitkára beszédében Csiha Kálmán néhai püspök könyvéből vett idézet alapján arról beszélt, hogy kik vagyunk, mik vagyunk, miért vagyunk, kié vagyunk és minek akarunk megmaradni. Szerinte olyan kérdések ezek, amelyekre az erdélyi reformátusok minden nemzedéke több mint ötszáz éve megadta a maga válaszát, úgy, hogy a Heidelbergi Káté első kérdésére válaszoltak az életükkel. Az államtitkár beszédében elmondta, hogy az erdélyi reformátusok úgy tudtak a történelem viharaiban megmaradni hitükben, hogy közben mindig volt erejük arra, hogy ne csak saját atyafiaikért, de az egész magyarság javáért is tegyenek. Külön köszönetet mondott Kató Béla emeritus püspöknek, hogy ő maga is gyakran vehetett részt az elmúlt időszakban élettel megtelt épületek avatásán. A beiktatott püspökhöz fordulva pedig hitet, erőt, egészséget, kitartást és leginkább bölcsességet kívánt, olyan bölcsességet, amellyel tovább tudja gazdagítani a kősziklára épült házat, az Erdélyi Református Egyházkerületet. Beszéde végén pedig biztosította arról, hogy Magyarország kormánya ezt a szolgálatot továbbra is támogatni fogja.
Benedict Bistriteanul ortodox segédpüspök Andrei Andreicut érsek üzenetét tolmácsolta, amelyben az ApCsel 20,28-al köszöntötte a közgyűlést.
Claudiu-Lucian Pop, a Kolozsvár-Szamosújvári Görögkatolikus Egyházmegye püspöke Iuliu Hossu vértanú görögkatolikus püspök élete alapján a hitről, a nyáj iránti elkötelezettségről és a nyitottságról beszélt, olyan püspöki tulajdonságokról, amelyek a szolgálata során elengedhetetlenek.
Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség segédpüspöke a Róm 5,5 versével köszöntötte a gyülekezetet. Emlékeztetett, hogy Pál apostol az emberi reménykedés bizonytalanságára hívja fel a figyelmet. A segédpüspök a beszédében hangsúlyozta, hogy az a remény, amelyről az apostol beszél, Isten jövőbeli terveire irányul, hiszen az igazi reménység a mindenható, a szerető, a megváltó Istenre tekint, akinek a gyermekei vagyunk, és aki Fia áldozatában megmutatta végtelen szeretetét. A beiktatott református püspöknek pedig azt kívánta, hogy mindig erre a reményre támaszkodjon, Jézus Krisztusra, és pásztori szolgálata legyen a remény biztos jele ebben a világban.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint, amikor egy közösség vezetőt választ, akkor nem csupán tisztséget ad, hanem feladatot is: a hit életben tartásának, a közösségi összetartozás megerősítésének és a jövőbe vetett bizalom továbbadásának felelősségét. A politikus szerint Kolumbán Vilmos József az egyházkerület élére lépve arra vállalkozott, hogy folytatja azt a szolgálatot, amely Isten Igéjének hirdetéséről, a közösség építéséről és a hit erejének átadásáról szól. Beszédében Kelemen Hunor a közösség megőrzéséről beszélt, amely szerinte a társadalom átalakulása és a felgyorsult élet miatt nem könnyű feladat. Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a közösségépítés ma fontosabb, mint valaha, hiszen megmaradni nem pusztán túlélést jelent, hanem azt is, hogy képesek vagyunk újraépíteni önmagunkat és a jövőnket.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke az erdélyi magyar protestáns egyházak képviseletében a só szerepéről mint a keresztyénség metaforájáról beszélt. Ahogy a só ízt ad, tartósít, gyógyszerként hat, úgy „a keresztyénség ízt ad az ittlétnek, értelmet, értéket és célt az életnek, egy magasabb rendű tartalmat”. – A keresztyénség ugyanakkor értékmegtartó, értékőrző történelmi valóság. A kereszténység gyógyít, nagyívű, sajátos ethosza egy egészséges, ép, élhető egyensúlyt igyekszik teremteni a világban – mondta a püspök, hozzátéve, hogy ahogyan a só létfontosságú az emberi szervezetnek, a keresztyénség is létfontosságú az egyházi szolgálat szempontjából, hiszen beállítja az embert az Isten örökkévalóságának erőterébe.
Reinhard Guib, a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház püspöke köszöntésében a szász egyház intézményeinek üdvözletét tolmácsolta. Örömét fejezte ki, hogy az erdélyi reformáció közel ötszáz éves történetét találkozásokkal, felismerésekkel együtt írhatják tovább. Beszédében Kató Béla püspöknek is megköszönte az együttműködést, valamint azt kívánta, hogy a Jézus Krisztusban megvalósuló keresztyén egység járja át az erdélyi egyházakat.
Dietmar Arends, Németország Lippei Tartományi Egyházának moderátora a két egyház huszonhat éves partneri viszonyáért adott hálát beszédében, valamint abbéli reményét is kifejezte, hogy ez a partnerség, még ha nem is mindenben ért egyet a két egyház vezetése, mégis gyümölcsöző lehet. – Mindnyájan részei vagyunk Jézus Krisztus egyetemes egyházának. Partnerségünkben ennek példamutató kifejezésére és megélésére törekszünk. Azonban bármennyire is igyekszünk jó utakat találni egyházaink számára, az egyház nem a mi kezünkben van. Isten az ő Fia által képviseli az egyházat. Ez a bizonyosság erősít meg bennünket egyházvezetői tevékenységünkben, és én kívánom önöknek minduntalan ezt a bizalmat – mondta.
David Bruce, az Ír Presbiteriánus Egyház volt moderátora a két egyház kapcsolatáról beszélt köszöntőjében. Elmondta, imádkozik, hogy Isten kreatív és hatékony eszközöket bocsásson rendelkezésünkre, amelyekkel Krisztust közösen az elkövetkezendőkben is hatékonyan szolgálhassuk. Az ilyen kezdeményezések továbbfejleszthetők Erdély és a belfasti Union Teológiai Főiskola között már meglévő kapcsolatok ápolásával. Elmondta, hogy a nemzetközi szervezetekben való részvétel néha kihívást jelenthet egyházaink számára: – Soha nem volt ennyire fontos a bibliai alapelvek megalkuvás nélküli megismertetése, és amennyiben szükséges, védelmezése egy olyan korban, amelyben sokan a Szentírás tanításával ellentétes álláspontot képviselnek. A szkepticizmus korában Isten egyházának megújulásáért imádkozunk, és azért, hogy Isten népének küldetése ebben a sötét világban ragyogó fényként való iránymutatás legyen – zárta beszédét a volt moderátor.
Haroutione Selimian, a Szíriai Örmény Protestáns Gyülekezetek Szövetségének elnöke szerint ez az ünnepélyes alkalom Isten hűségéről tesz bizonyságot, arról, hogy nagy szükség és ínség idején vezetőket támaszt egyháza szolgálatára. Az elnök szerint a nehéz időkben az egyház arra hivatott, hogy a remény világítótornya, az igazság hangja és a gyógyulás forrása legyen. Úgy véli, az Erdélyi Református Egyházkerület gazdag örökségével és állhatatos tanúságtételével egyedülálló módon képes arra, hogy ezt a hivatást betöltse közösségén belül és azon túl. – Az Erdélyi Református Egyházkerület már huzamos ideje a hit, az ellenállóképesség és a kulturális identitásőrzés szilárd pillére, az Ön irányításával pedig új fejezet következik ezen a létfontosságú úton. Egy olyan időszakban, amely során az egységet a megosztottság fenyegeti és az anyagiasság megkérdőjelezi a lelki alapigazságokat, az ön felelőssége a hit ápolása, a megbékélés előmozdítása és a jó irányba történő átalakulás ösztönzése – hangsúlyozta beszédében.
Kolumbán Vilmos József püspök a köszöntő beszédek után emlékeztetett, hogy tizenkét évente van a református egyházban püspökszentelő istentisztelet. – Egy ilyen alkalom nem egy emberről, hanem rólunk, az erdélyi reformátusokról, a keresztyénségről, de a református keresztyénség egységéről is szól – jelentette ki a frissen beiktatott püspök.
