Bíznék Istenben, de mást mondanak a számok

Ha a mesterséges intelligenciával az a célunk, hogy heti öt napot lustálkodjunk, és mindent a gépek végezzenek el helyettünk, az nem lesz biblikus – vélekedik Bedekovics Péter lelkipásztor. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója szerint az a legnagyobb kérdés, kibe vetjük bizalmunkat a sorsdöntő helyzetekben: a technológiába vagy Istenbe?

Bedekovics Péter 2

„Az egzakt tudományokat sokszor szembeállítják a Szentírással. Érdemes elgondolkodnunk azon, ha látszólagos vagy valódi ellentétekbe ütközünk, melyiket választjuk keresztyénként?”

Fotó: Archívum

Hogyan viszonyul a Biblia a műszaki tudományokhoz?

Sokan tartják a Szentírásról és a keresztyénségről, hogy nem fér össze a modern, előremutató technológiai fejlődéssel. Pedig Isten úgy teremtett meg bennünket, hogy fejlesszük magunkat, a környezetünket, ránk bízta a világot, és ebben a technológiai elmélyülést is. Bár nem a műszaki változás áll a Biblia fókuszában, mégis rengeteg történetében olvasható olyan megjegyzés, amelyből kitűnik, ennek is tanúja volt.

Milyen technológiai, mérnöki ismereteket említ a Szentírás?

Miután Káin megölte Ábelt, elment és várost épített, amely a falutól védettebb, fejlettebb struktúrájában, építészetében különbözik. Ezek a jellemzők technológiai haladásról tanúskodnak. Káin leszármazottja, Túbalkain rézből és vasból készített eszközöket, nála a kovácsmesterség fejlődését érhetjük tetten. Nóé Isten útmutatása szerint, mérnöki munkával építette meg a bárkát. Ábrahám és Izsák állattenyésztéssel foglalkozott, ez nem volt egyszerű a sivatagos, Izrael környéki területeken. Növényre és vízre volt szükségük, ezért kutakat ástak. Talán nem hangzik bonyolult műszaki tevékenységnek, de úgy kellett a sivatagi környezetben komoly mélységekig levájniuk, hogy a kút ne omoljon be. Ehhez nélkülözhetetlen volt a szakmai tudás. Bábel tornyának mesterei például forradalmi építőanyagot, téglát használtak, amely egységes méretű, jól kezelhető matéria. Ezzel gyorsabban haladtak, mint az óriás kövek faragásával. A torony, ma úgy véljük, közel-keleti zikkurat lehetett, ami mezopotámiai, piramisszerű, fölfelé szűkülő, magas épület. Viszont rossz lelkület inspirálta őket: nevet szerettek volna szerezni, feljutni az égig és olyanná válni, mint Isten. Ez már a függetlenedés, az ember megistenülésének kérdése.

Bedekovics Péter lelkész, cserkészvezető, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) oktatója, a Budapest Pesterzsébet-Klapka téri Református Egyházközség lelkipásztora. 2021 óta a KRE Hittudományi Doktori Iskolájának tagja, kutatási területe a gyakorlati teológia és a vezetéstudomány.

2023-ban akar-e valaki Isten lenni?

A XXI. századi technológiai fejlődés veszélye az, hogy kijelenti az ember: akármire képes. Bármeddig életben tarthat egy személyt, lélegeztetőgéppel, különböző technológiákkal. Gént manipulál, javít, fegyvereket gyárt. Olyan virtuális világokat teremt, amelyben akár halhatatlanná is válhat. Az ember a technológia révén a hatalmát megmutató, az Úrtól független, esetleg akár az isteni kategóriát is túlszárnyaló keretbe akar átlépni. A bábeli toronyépítők az ókorban kicsit pontosabban fogalmaztak, de a cél sok esetben ma is ugyanaz.

Sok szó esik manapság a mesterséges intelligenciáról, a chatbotokról. Mennyire húz határokat a Biblia a technológia fejlődésében, használatának módjában?

A Szentírás a motivációinkra hívja fel a figyelmünket. Mire akarjuk alkalmazni a technológiát, milyen eszközöket használunk fel a cél eléréséhez? Etikus-e új gyógyítási módszerhez elhajtott magzatokat igénybe venni? Nincs egyszerű helyzetünk a mesterséges intelligencia témájában sem. A Szentírás természetesen nem beszél róla, viszont A zsoltárok könyve irányt mutathat: „ezek szekerekben, amazok lovakban bíznak; mi pedig az Úrnak, a mi Istenünknek nevéről emlékezünk meg”. Az egzakt tudományokat sokszor szembeállítják a Szentírással. Érdemes elgondolkodnunk azon, ha látszólagos vagy valódi ellentétekbe ütközünk, melyiket választjuk keresztyénként? Kibe vagy mibe vetjük a végső bizodalmunkat? Ennek a megválaszolása hozhat finom változást a technológiához való hozzáállásunkban, nem feltétlenül radikálisat. A keresztyénség nem a végletekről szól, hanem arról, hogy Isten szemszögéből próbáljuk látni az életet. Fontos a tudomány gyakorlati megközelítése is: mire, mennyit használom a számítástechnikai eszközöket? Felcserélem-e az emberi kapcsolatok valódiságát, tapinthatóságát, a minőségi idő együtt töltését a képernyő nézésére? Vegyük észre: a technológia eszköz, de tud akadály is lenni.

A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!