Böll közlegény magyar földön

Hitünkkel is kapcsolatos dokumentumfilm született Szederkényi Olga rendezésében. A nyilvánosság elé ősszel kerülő alkotás egyszerre szól Heinrich Böll keresztyén német íróról, feleségéről, a második világháborúról és hazánkról. Sorköteles katonaként Böll, sebesülésből lábadozva, hónapokat töltött Sepsiszentgyörgyön, Debrecenben és Szentesen. A magyar városokból hitvesének írt levelekre alapozó film rendezője a Budai Református Egyházközség tagja.

2023 Böll közlegény megmentése - plakát

A filmet szeptember 21-én vetítik az Ars Sacra Fesztiválon, a Szilágyi Dezső téri templomban

Heinrich Böll (1917–1985) nemcsak nagy novellista és regényíró. Ahogy klasszikussá vált szépirodalmi műveiben, úgy közéleti írásaiban is szenvedélyesen elemzi a német nácizmust, a hitleri birodalom gyalázatos szerepét a világégésben, a politika, a társadalom és az egyházak torzulásait a fasizálódó birodalomban, majd a jóléti úton járó Német Szövetségi Köztársaságban. Írói pályája küszöbén besorozták a német hadseregbe, a Wehrmachtba. Dezertálni nem tudott, végigszolgálta a hat évet, arra ügyelve, hogy ne léptethessék elő.

Böll a moldvai Jászvásár (csángó magyarok által is lakott romániai város) melletti fronton súlyosan megsebesült, így került katonai kórházakba magyar városokban. 1944 májusa és augusztusa között szűk három hónapot töltött magyarok között. A háború alatt mintegy ezerháromszáz levelet írt haza, Kölnbe Annemarie Böllnek, akivel 1942-ben házasodott össze. Levelei egy tizedét keltezte Sepsiszentgyörgyről, Debrecenből, majd Szentesről.

Hogyan és miért találta meg a téma Szederkényi Olgát? A dokumentumfilmes-újságíró megkeresésünkre elmondja, a Petőfi Irodalmi Múzeum egy 2018-as kamarakiállításán állította meg egy fotó, amely a 21 év körüli, bevonuló Heinrich Böllt ábrázolta, alatta szuggesztív magyarázó szöveg. – A képen, amely mintha csak most készült volna, jóképű fiatalembert láttam, akinek szemében értelem csillogott – mondta el a filmrendező. – A képaláírás továbbgondolásra késztetett, ez volt a lényege: Böll már a második világháború kirobbanása előtt tudta, hogy író szeretne lenni, de ekkor Hitler másként döntött, harcba küldte a férfiakat.

Szederkényi Olga fölkereste a kamarakiállítás kurátorát, Bernáth Árpád szegedi nyugalmazott filológusprofesszort, Böll-kutatót. Kiderült, hogy Bernáth, aki személyes ismerőse volt a Böll házaspárnak, lefordította a német író magyar városokból keltezett leveleit, amelyeket az özvegy kapott meg. Akkor, a fél évtizeddel ezelőtti beszélgetésen döntötte el, hogy feldolgozza az irodalmi sztorit. A Nemzeti Filmintézettől nyertek pályázati támogatást.

szederkényi olga_credit_szilágyi stefi 2

Szederkényi Olga

Fotó: Szilágyi Stefi

Már az utómunkálatoknál tartottak, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát. A filmrendező úgy gondolja, ez felbecsülhetetlen aktualitást, jelképerőt ad az egyelőre csak a Magyar Mozgóképfesztiválon bemutatott filmjének. Hiszen ebből igazán meg lehet érteni, milyen borzalmas és értelmetlen egy háború. Így válik – Szederkényi Olga kifejezésével – a történelem „alulnézetből” való megmutatása a jelenleg szomszédunkban folyó katonai agresszió alulnézetből történő ábrázolásává. A Böll-levelek azt tükrözik ugyanis, milyen, amikor a kisember ki van szolgáltatva a nagyhatalmak sakkjátszmáinak, és ennek következtében hogyan éli meg a szenvedésteli, félelmes helyzeteket, mennyire okkal gyűlöli a háborút. A hívő katolikus német író leveleiben – a filmes szavaival – „őrületig fokozódó monológokban” vall ezekről szeretett feleségének.

– Böll némelyik levelében azt áhítja: bárcsak elvezetnének oda az apokaliptikus fejlemények, hogy megjelenjék Isten országa… Túlélési stratégiája beválik, a hite és a szerelmével való levelezés, az aktív írás megtartja őt – jegyzi meg Szederkényi Olga.

Csaknem egyórás filmjét „dokufikciónak” nevezi a rendező. A levelekből felvillanó történésekből, helyzetekből sokat megjelenít lírai képsorokban, de úgy, hogy a főhőst alakító Áfra János költő arca nem látszik. – Hagyjuk, hogy a puszta egyenruha csináljon végig mindent, így kívánunk emléket állítani az arctalan közlegények eltűnt százezreinek – magyarázza a filmes. A leveleket hol ifj. Vidnyánszky Attila olvassa fel, hol (a feleséget megidézve) Bata Éva. Az érintett magyar helyszínekről kortanúk szólalnak meg, az epilógusban pedig Heinrich Böll egyik fia, René Böll szerepel.

A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!