Ebben a ciklusban szinte minden feladat az új énekeskönyvről szólt, a következő hat évben talán jut idő másra is. Például, hogy egyházmegyei szinten legyen felelőse a református templomok orgonáinak, vagy hogy elkészüljön egy Református Video- és Audiogyűjtemény – véli dr. Bódiss Tamás, a Zsinati Hivatal Egyházzenei Iroda vezetője.
Milyen tervekkel kezdtek bele a XIV. zsinati ciklusba?
Mondhatjuk, hogy ennek a zsinati ciklusnak meghatározó feladata volt létrehozni az új énekeskönyvet, így háttérbe szorultak más fontos tervezetek, amelyeket a következő évtől újból elő kell vennünk.
Az új énekeskönyv ügye már 2009 óta napirenden van. Meddig sikerült eljutni a munkával ebben a ciklusban?
Tavaly a Zsinat elfogadta az énekeskönyv végleges változatát, jelenleg készen áll a tördelése is. Még ki kell egészíteni előszóval, a tárgymutatókkal és a tájékoztató részekkel, amelyek eligazítanak bennünket. Aztán következik a korrektúrafázis. Az új énekeskönyvben 846-ig tart a számozás. Ez valójában 667 éneket jelent, mert – egy korábbi döntés értelmében – minden fejezetben marad néhány üres hely, ahová később egy-két odavaló ének beilleszthető, amennyiben bővíteni kell majd az énekeskönyvet. A francia reformátusok adtak ki hasonló számozású énekeskönyvet, onnan jött az ötlet.
Milyen szakaszai voltak a munkafolyamatnak?
Három szakaszra tudnám bontani. Az első előkészítő, tájékozódó szakasz volt. A határon túli egyháztestek képviselőivel kibővülve megalakult a Generális Konvent Énekeskönyvi Bizottsága. A középső szakaszban, pontosabban 2013-ban egy nemzetközi énekeskönyvi konferencia keretében azt vizsgáltuk, hogyan illeszkedik a mi énekeskönyvünk az európai egyházak hasonló gyűjteményei közé. Megnéztük, hogyan újították meg az énekeskönyvüket a hollandok, a svájciak, és levontuk a tanulságokat. A jelenlegi ciklusban született meg a Lélekkel és értelemmel előkészítő kiadvány két füzete. Az első alapelveket tartalmazó énekes példatár volt, a 2018-ban megjelent második kötetben pedig 92 új ének kapott helyet. A második kötet tízezer példányban jelent meg, partnerprogramunkban csaknem száz gyülekezethez jutott el. Ezek a közösségek azóta is tervszerűen használják a kötetet istentiszteleteken, bibliaórákon és egyéb alkalmakon.
Milyen visszajelzéseket kapott az iroda az előkészítő füzetekről?
Folyamatosak voltak a visszajelzések már a 2016-ban megjelent előkészítő füzet után is. Sok vélemény látott napvilágot. Ezeket alapvetően két csoportra lehetett osztani. Voltak, akik teljes megújulást szerettek volna, akik a szimbolikusan is fekete énekeskönyvet ódivatúnak találták, és egy sokkal modernebb irányvonal mellett érveltek. A másik csoport viszont féltette az 1948-as énekeskönyv értékeit, és azt hangsúlyozta, hogy még a meglévőt sem ismerjük eléggé. Mindegyik visszajelzés fontos volt. Figyelembe véve a véleményeket, az új énekeskönyv 80 százalékban megtartja az előző kiadás énekanyagát, úgy ötven ének marad ki belőle, és kétszáz új kerül bele.
Milyen színű lesz az új énekeskönyv?
Erről még nincs döntés, a tartalmi rész volt a fontosabb. Ellenben a formátumát már tudjuk: a szokványoshoz képest keskenyebb lesz. Mintául a mai európai kiadványok szolgáltak. Az oldaltördelés is ehhez a keskenyített változathoz készült el. Ez a formátum több szempontból is előnyös: könnyebben kezelhető, elfér egy kézben, vagy akár a zsebben is, a könyv hosszúsága pedig megengedi, hogy több tartalom kerüljön egy-egy oldalra. Az új énekeskönyv formáját, kinézetét, méretét, sőt az árát is az utóbbi években kiadott, legújabb fordításban megjelent Szentíráshoz arányítottuk.
Az egyházzenei iroda feladatai közé tartozik az is, hogy megismertesse majd a gyülekezetekkel az új énekeskönyvet. Hogyan kivitelezik ezt?
Az előkészítő füzetek segítségével már a korábbi években is igyekeztünk felkelteni az érdeklődést. A presbiteri és a lelkészi körök segítenek abban, hogy az új énekeskönyv anyaga ismertté váljon. Már a kántorképző tanfolyamokon is előkerült. Számítunk arra, hogy a megjelenés után nagyobb igény lesz az anyag megismerésére. Szerencsére ma már nemcsak személyesen, hanem elektronikus formában is el lehet érni a tartalmakat. Ezért lesz hasznos a világhálón elhelyezett segédanyag, amely az énekeket kommentálja majd néhány sorban, de felkerülnek hanganyagok, főleg az új dallamokhoz, így azok könnyebben
eljutnak a gyülekezetekhez. Számos éneknek van kórusfeldolgozása, amely ebben a formában is szerepelhet az istentiszteleteken. Azon dolgozunk, hogy ezek mindenki számára elérhetők legyenek. Úgy tervezzük, hogy a református iskolákban dolgozó énektanárokat továbbképzés keretében ismertetjük meg az új énekeskönyvvel, ehhez készül most az oktatási terv. Az egyházi ének a református közoktatási intézményekben a tananyag része.
Számos konferenciát és zenei programot szervez az iroda, melyeket emelné ki ezek közül?
Az egyházzenei iroda ebben a ciklusban igyekezett az évenként megrendezett fesztiválok, ünnepi hangversenyek és zenei hetek programjaiba is bevinni az új dalokat, amelyek a Református Zenei Fesztiválon, vagy a MÜPA hangversenysorozatában már tavaly, tavalyelőtt is megszólaltak. Kiemelném a Tahi Egyházzenei Hetet. Bár a rendezvény idén inkább a kóruséneklésről szólt, tavaly az új énekeskönyv előkészítő füzetei kerültek a középpontba, jövőre pedig már az új énekeskönyvvel lehet behatóbban foglalkozni. Tahit azért is emelném ki, mert 1957 óta szolgálja a gyülekezeti éneklés ügyét. Szerintünk fontos lenne, hogy ne csak egyetlen megmozdulás legyen, hanem három vagy négy, esetleg egyházkerületenként rendezzenek ehhez hasonló nyári zenei hetet, ahol a gyülekezeti énekeké és a kóruséneklésé a főszerep.
A gyülekezeti éneklés jellemzően orgonakíséret mellett zajlik az istentiszteleteken. Mit tehet a Zsinati Hivatal Egyházzenei Irodája ezekért a hangszerekért?
Nagyjából kilencszáz orgona található a magyarországi református templomokban, amelyek egy részét a fejlesztési forrásoknak köszönhetően sikerült felújítani, és számos helyen új orgona is épült. Szeretnénk, ha elvárás lenne, hogy egy-egy gyülekezet orgonájának olyan orgonista vagy kántor legyen a szakmai felelőse, aki megfelelően tudja használni a hangszert, és aki képes a legtöbbet ki is hozni belőle. Azt is szeretnénk elérni, hogy egyházmegyei szinten legyen egy-egy szakértő – egyházmegyei kántor –, aki körzetének kántorait segítve, a hangszerekre, a kórusokra is odafigyelve gondozná az egyházzenei munkát. Ők adhatnának tanácsot, ők nyújthatnának segítséget, mielőtt egy-egy orgonát felújítanak vagy megépítenek. Ha működne az egyházmegyei kántorok rendszere, az sokat segítene a gyülekezetek saját zenei problémáinak – kántor, hangszer, kórus – kezelésében. Nem mellesleg ez segítené az új énekeskönyv sikeres bevezetését, használatát.
Már 2016-ban szóba került, hogy jó lenne létrehozni egy Református Video- és Audiogyűjteményt. Hol tart ez a folyamat?
Még mindig csak javaslati szinten van, ezért ezt a kérdést is elő kell majd vennünk a következő ciklusban. Úgy véljük, hogy kötelességünk összegyűjteni és megőrizni a református egyházzenei hanganyagokat. Az elmúlt évtizedekben számos gyülekezeti kórus adott ki CD-t, vagy korábban kazettát, a Tahi Egyházzenei Héten is mindig készült felvétel, ezeket kellene digitalizálni, rendszerezni, és szélesebb körben is hozzáférhetővé tenni.
Mi a legnehezebb az egyházzenei iroda feladatai közül?
A legfőbb feladatunk, hogy egyházunkban az éneklés és a zene jelentőségéhez mért hangsúlyt kapjon. Ezt szolgálja az új énekeskönyv is, amelynek szerkesztésénél a legnehezebb feladat talán az volt, hogy összefogjuk és egységesítsük a különböző irányokból érkező gondolatokat. Nemcsak kívülről érkeztek vélemények és javaslatok, de a munkatársak is megfogalmazták az egymástól sokszor akár eltérő álláspontjaikat. Nem volt könnyű ezeket úgy integrálni, hogy végül az egyházunknak minden tekintetben megfelelő énekeskönyv szülessen meg, ne pedig olyan, amilyenre csupán néhány ember vágyik. Úgy látom, végül sikerült megőrizni az értékes hagyományokat, de az énekeskönyv új anyaga lehetőséget ad továbblépni.
Mi volt a leghálásabb és a legszebb feladat?
Mindig nagy élmény volt, amikor elkészült egy-egy ének új fordítása, és az új szöveg először szólalt meg egy közösségben magyarul. Talán ha már kézben lesz az új könyv, egyre több ilyen élményt élhetünk meg közösen.
Milyen tervekkel állt elő az egyházzenei iroda a következő zsinati ciklusra?
Természetesen meg kell ismertetni az új énekeskönyvet, foglalkozni kell a gyülekezeti zenei szolgálat kereteinek meghatározásával; a kántorok képzésének, képesítésének és alkalmazásának rendjével, a szakmai felügyelet és a körzetgondozás rendszerének létrehozásával, az iskolai egyházi ének tantárgy jövőjével. E korábban háttérbe szorult feladatokat azért is fontos újból előhozni, mert az énekeskönyv csupán eszköz, amit most kézbe adunk, de ennek az eszköznek a használatát a gyülekezetekben, istentiszteleteken meg is kell tanítani.
Hat év szolgálat
A közegyházi szolgálat elmúlt hat évét bemutató interjúkötet jelent meg a tavaly novemberi cikluszáró zsinati ülésre. Az egyes területekről ide kattintva olvashatnak a következő napokban.