Egy lépéssel közelebb Krisztushoz

Gyorsan növekedő fiatal gyülekezet a kertvárosi. 2008. január elsején azzal a céllal vált ketté a térség akkor legnagyobb gyülekezete, a Mátészalkai Református Egyházközség, hogy hatékonyabban folytathassák a lelki építkezést. Megalakult a belvárosi, a Kossuth téri és a kertvárosi gyülekezet.

– Környezetünkben három lakótelepen csaknem hétezer ember él, többségében reformátusok. Ezzel álmaink megvalósításához kaptunk lehetőséget Istentől. Elsőként az Északi lakótelepen nyitottuk meg Kincses közösségi házunkat pályázatok révén. A multifunkciós térben gyülekezetünk sokféle igényt tud kiszolgálni, kiállításoknak, konferenciáknak is helyet ad. Az újtelepi lakótelepen két évvel később avattuk fel az Égig érő közösségi házat, amely nemcsak nekünk, hanem a lakótelepen élőknek is hasznos épület – idézi föl Nagy György lelkipásztor, aki belső építkezéshez látott, így vasárnaponként ma már három lakótelepen tart istentiszteletet a gyülekezet tagjainak.

– Nyolc munkacsoportban kezdődött el a munka. Ez a közösségünk meghatározó szolgálatait öleli fel: pályázatírás, -figyelés, gyermek-, ifjúsági, média-, gazdasági, műszaki és számvizsgáló munkacsoport, diakóniai szolgálat. A mintegy ezerszázötven tagú gyülekezetben negyven szolgálattevő tevékenykedik, mindegyikük önkéntesen. Rétegalkalmakat indítottunk: baba-mama kör, templomovi, gyermek-istentisztelet, kis és nagy ifi, 20-asok, 30-asok köre, női kör és nyugdíjaskörünk is van. Ők majdnem ötven fővel működtek a Covid-járvány idejéig. Házi csoportjainkban a hívők megtanulnak hangosan imádkozni, rendszeresen Igét olvasni. Valódi közösséget élnek meg – összegzi a lelkipásztor.

– Tudatosan törekszünk arra, hogy mindenkit egy lépéssel közelebb vezessünk Krisztushoz. Többféle református létezik. Akad, akit reformátusnak kereszteltek, de nem látogatja az istentiszteleteket. Ha valaki hitre jut, segítjük abban, hogy személyesen is megismerje Jézust, olvasson Bibliát, legyen tanítvánnyá. Csatlakozzon gyülekezeti csoporthoz, házi bibliaórákhoz, anyagilag is támogassa a gyülekezetet, Isten munkáját. Ezek után igyekszünk szolgálatba állítani, szeretnénk, hogy bizonyságot tegyen hitéről. Magunkat ajándékorientált gyülekezetnek is szoktam nevezni, mivel figyelembe vesszük a tanítványok Istentől kapott ajándékait, kvalitásait, és ennek megfelelő szolgálattal bízzuk meg őket – fejtegeti Nagy György. Arra a kérdésre, miképp tudja megtartani úgy a szolgálattevőket, hogy ne égjenek ki a feladatokban, azt válaszolja: – Ha azt a munkát végezzük, amelyre Isten indít bennünket, akkor ad hozzá fegyvert, paripát, erőt, türelmet. Ha ebbe saját ambícióinkat, terveinket és elgondolásainkat is beleépítjük, és emiatt túlvállaljuk magunkat, annak meglesz a következménye. A közösség védőhálóként működik. Imahálónkban naponta fohászkodunk három szolgálati területért. Ezt nevezzük imahátországnak – magyarázza.

Gyakran merülnek el zenei kísérletezésben a kertvárosiak. Az új énekeskönyv mellett négy saját szerkesztésű énekfüzetet is használnak. Istentiszteleti alkalmaikon nemcsak az orgona, hanem a zongora, a fuvola és a gitár hangjait is hallani. A kortárs keresztyén zenék minden árnyalatát igyekeznek megjeleníteni. – Zenei felfogásban is követjük reformátor őseinket. Ők átdolgozták a régi énekeket, hazahozták a külföldi új dallamokat, mi is hasonlóképpen teszünk. Magyar dallamokat is megszólaltatunk, népdalalapú zsoltárfeldolgozásokat, parafrázisokat hangszerelünk újra. Fontos élnünk mindazzal, amit Isten ennek a népnek ajándékozott, hogy a magyar keresztyénség is megtalálja egyedi zenei hangját – hangsúlyozza Vadász Sándor ifi- és dicsőítésvezető. Igyekeznek gyülekezetükben együtt éltetni a komolyzenét a könnyűzenével. – Jelentős szerepe volt az ókorban a mély húrú lantoknak, ezek hangzását az elektromos gitár jól helyettesítheti, mélyebb impulzusokat keltve a lélekben. Énekeinkben manapság az örömre tevődik a hangsúly, kevés helyet kap a gyász, a fájdalom, a bűnbánat. Ez korábban nem hiányzott a reformációból – vallja a gyülekezet Peregrinus Projekt nevű zenekarának vezetője. Nevük azokra a vándordiákokra utal, akik külföldről sok hasznos tudással tértek haza. Az együttes azért kapta ezt a nevet, mert szokványosnak nem mondható hangszerek megszólaltatásával is kísérleteznek.

A zenei labor húsz éve alakult, tagjai folyamatosan cserélődnek. Az elköltöző zenészek sok esetben más gyülekezetekben szolgálnak. – A négy-öt állandó tagunk igyekszik új tehetségeket felfedezni és gondozni. Erre az ifjúsági alkalmak nyújtanak lehetőséget. Jelenleg négyen tanulnak gitározni. A világmisszióra jellemző 3/3-as csoportformát használjuk. Dicsőítéssel kezdjük az alkalmat, igei gondolatokkal fűzzük át, s ezt követi a csoportos, három-négy fős bibliatanulmányozás. Nincs csoportvezető, facilitátor irányítja a beszélgetést az adott Ige alapján. Nagyobb teret kap az együtt gondolkodás, és kis csoportban könnyebben nyílnak meg a fiatalok egymás előtt. Ennek előnye, hogy kollégiumba kerülve, társaságban fesztelenebbül beszél hitéről a fiatal. Az alkalmat közösségi együttléttel zárjuk, a tinédzserek csak social time-nak hívják. Némelyek társasjátékoznak, teáznak, beszélgetnek, mások hangszerekkel ismerkednek: a darbuka, a bongó, a konga vagy a daf csörgődob, a baglama vagy az arab lant pengetős hangszer – magyarázza Vadász Sándor, aki harmincévnyi ifimunka után úgy látja, a fiatalok csaknem negyede tagolódik be a gyülekezeti életbe, marad a hit útján.

Sáfárgondnoknak nevezi a lelkipásztor Alexa Imrét. A gazdasági gondnok szerint nem tipikus lelkészközpontú gyülekezet az övék. Általában a lelkipásztor elindít egy szolgálatot, majd továbbadja egy megfelelő személynek. Így volt ez a férfisátorral is, amelyet adaptáltak, majd megreformáltak. – Általában kevés férfi jár a gyülekezeteinkbe. A szolgálatok elnőiesedtek: általános a csigakészítés, templomtakarítás, szeretetvendégség, horgolás. A férfiak sok esetben nem találják a helyüket, pedig szívesen végeznének hozzájuk illő feladatot. A férfiaknak igyekszünk nemcsak szolgálati területet, hanem közösséget is adni – fejtegeti Alexa Imre, a férfisátor vezetője. – Lelki és gyakorlati programokat szervezünk. Kéthetente igemagyarázatra gyűlünk össze. Nyaranta vannak nomád táboraink is. Fiainkkal, keresztfiainkkal visszatérünk a nomád létformához. Túlélési technikákat gyakorlunk, „legénykedünk”. Előkerül a bicska, tücsköt, bogarat eszünk, ezeket kolbásszal és szalonnával csúsztatjuk le. Portyázunk is a férfitársaimmal. Nem fosztogatni, hanem töltekezni megyünk el egy-másfél napra félévente. Virtusokat tartunk. Legutóbb lőteret béreltünk, és agyaggalambokat lőttünk versenyszerűen. Az összejövetelen a céljainkról beszélgettünk – osztja meg a gazdasági gondnok.

– Tavasszal és ősszel elvonulunk hitmélyítő hétvégére. Mi, férfiak magunkban tartjuk a problémáinkat. Ilyenkor hátrahagyjuk az otthont, hogy meglássuk „a fától az erdőt”, megfogalmazzuk küzdelmeinket. Ezek tematikus lelki hétvégék. A férfiak pontos cselekvési tervvel térnek haza, tudják, milyen problémákat és hogyan szándékoznak megoldani az életükben. Év végi záróalkalmunkon a hölgyek kedvében járunk, közös kulturális programokat szervezünk velük. A férfisátorban mintegy harmincöt aktív tagra számítunk idén – teszi hozzá Alexa Imre.

Kovács Évát, a kertvárosi gyülekezet katekétáját húsz évvel ezelőtt hívta el gyermekmunkára az Úr. Komoly küzdelemnek tartja a gyermekek érdeklődésének fenntartását. – A tinédzser korosztálynak sok kérdése van. Ők leginkább beszélgetnének. Őszinte válaszokat várnak, előfordul, hogy tanácsot kérnek tőlem. Istentől kérek bölcsességet ehhez. Vasárnaponként az Északi lakótelepen olykor ötven gyermeknek tartunk vasárnapi iskolát, az Újtelepen huszonötnek tanév idején – magyarázza Kovács Éva hittanoktató. Nehéz szigorúnak lennie, bár a tudást osztályozza, de legfontosabbnak azt tartja, hogy a gyermek teljes szívéből szeresse az Úr Jézust.

Személyes kapcsolatra épül a nemrég indult cigánymisszió is. Turgyán Sándor roma származású gyülekezeti tag Kovács Katalin presbiterrel, a gyermekcsoport vezetőjével cigány családokat látogat. – A szeptembertől induló tanodába hívogatunk tinédzsereket. A szülők szívélyesen fogadnak bennünket. Többször előfordult, hogy több família is összegyűlt látogatásunk hírére – idézi fel Sándor. A tanodában hetente háromszor iskolafelzárkóztató órákon segítik a hátrányos magyar és cigány családok gyermekeit a tanév kezdetével. Hétvégente alternatív igei alkalmat szerveznek majd számukra. – Bár a tanoda szeptembertől indul, nyáron többször is találkoztunk. Részt vettünk az Aranyhíd cigány vers- és prózamondó versenyen, szerveztünk számukra alkotótábort, amelyet a cigány származású Balogh Tibor grafikus-festőművész vezetett, életével mutatva jó példát nekik – hangsúlyozza Kovács Katalin, a tanoda vezetője. Közeli céljuk, hogy házi biliaórát indítsanak a romák között. – Huszonegy tanodás gyermek családjával tartjuk a kapcsolatot. Gyakran spontán felolvasunk egy Igét, és imádkozunk velük. Erős istentudatuk van. A templomkerítés azonban valódi gát köztük és a gyülekezet között. Igyekszünk hidat építeni a gyülekezet és a romaság között – teszi hozzá Katalin. – A cigánymisszió hálás szolgálat. Az emberek többet szeretnének megismerni az Úrból. Érzik, hogy szükségük van rá – hangsúlyozza Turgyán Sándor, a cigánymisszió társvezetője.

Bene Sándor presbiterrel, a gyülekezet építkezéseinek koordinátorával nemcsak a fizikai, de a lelki építkezésről is beszélgetünk.

– Nagy álmunk volt a saját óvoda. Igyekeztünk felkészülni rá. Jól működő református óvodákat tanulmányoztunk, tapasztalatokat gyűjtöttünk. Pályáztunk, elkészültek a tervek, a megfelelő építési terület keresése közben azonban jelzést kaptunk: eladóvá vált egy szép zöldövezeti épület a Ráczkerti lakótelepen. A környezeti adottságok miatt megvásároltuk, de az átépítésre nem maradt pénzünk. Az Úr, jobban tudva, mire van szükségünk, lehetőséget adott, hogy átvegyünk az önkormányzattól az Északi lakótelepen egy óvodát. Tavaly szeptemberben négy csoporttal indítottuk el. Ennek átépítési munkálatai ma is zajlanak. Szeptembertől öt csoporttal kezdődik a tanév. Most templomunk külső renoválása van folyamatban, pályázati forrásból nemes vakolatot kap kívülről, és újraburkoljuk a torony faszerkezetét. A Ráczkerti lakótelep „kiskastélyát” a gyülekezet parókiaként és harmadik székhelyként használja. A Bétel nevet kapta, ahol újabb hetvenszemélyes közösségi tér kialakításán fáradozunk. Márciustól ott is tartanak istentiszteleteket. Legfontosabb építkezéseink mégis lelkiekben zajlanak, hogy minél többeket vezessünk a hit útjára.

A Mátészalkai Csemetekert Református Óvoda tavaly szeptembertől nem csak nevet változtatott, lelkiekben is megújult. – Szellemiségében is megváltozott az intézmény, mások a szabályok, az igények. Jó híre van az óvodának. Sok református szülőben fogalmazódik meg a vágy, hogy keresztyén neveltetésben részesítse gyermekét. Reggelente csendesperceket tartunk a kicsiknek: Istenről teszünk bizonyságot – osztja meg velünk Mándiné Báki Enikő, a város első református óvodájának intézményvezetője. A nagycsoportokban többször előfordul, hogy imádkoznak a gyerekek egymásért, beteg barátaikért, szüleikért, testvéreikért. Szeptembertől 125 gyermekkel kezdődik el a tanítás. – Hét éve imádkozunk azért, hogy sikerüljön református óvodát indítanunk. Élő hitű pedagógusokat kértünk fel. Azok a munkatársak, akik vállalták, hogy nálunk maradnak, részt vesznek az imaközösségeken és a gyülekezeti alkalmakon.

Rendhagyó énekes bibliaórákat is tartanak a kertvárosiak, ezek fókuszában az új Református énekeskönyv dicséreteinek megtanulása áll – erről már Makrai Tibor főgondnok beszél nekünk. – Nem emberi szerveződés vagyunk csupán, hanem Krisztus által elhívott gyülekezet, élő organizmus. Amikor vasárnaponként Igét hallgatunk a templomban, bár csak a lelkész beszél, magunkat mégsem közönségnek, inkább közösségnek látom, ahogy a házaspáros kört is, amelynek vezetője vagyok – fejtegeti. Számára a legfontosabb a Krisztussal és egymással való közösség megélése, amelyet az istentisztelet mellett a kiscsoportos gyülekezeti alkalmakon tapasztal. A gyülekezet erősségének a Krisztus-központú igehirdetést tartja, próbatételei között az emelkedő energiaárakon kívül az Igéhez hű óvodai oktatás megvalósítását látja. Továbbá azt, hogy az emberekben – az infláció, a háborús bizonytalanság miatt – felmerülő kérdésekre őszinte válaszokat fogalmazzanak meg a Lélek által.