Egyház és teológia

„A teológus feladata, hogy a szüntelen változó világban Isten Igéjére figyeljen, és az így nyert ismereteket továbbadja” – írja Vladár Gábor, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának elnöke a Reformátusok Lapjában.

egyhaz_es_teologia_szoszek_unspash

Fotó: unsplash

A Magyarországi Református Egyház (MRE) Doktorok Kollégiuma ez évi, augusztusi plenáris ülésén Rainer Fischer és Bogárdi Szabó István remek előadása, valamint egy Balog Zoltán püspök által vezetett kerekasztal-beszélgetés vizsgálta a címben párba fogott fogalmak belső összefüggését a harminc évvel ezelőtt elhunyt kiváló teológusra, Vályi Nagy Ervinre (1924–1993) emlékezve. A két fogalom belső összefüggéseinek titka azonban még nem tárul fel azzal, ha egymás mellé állítjuk őket, és esetleg megkérdezzük: mennyi teológiát képes az egyház elviselni. A jó teológia nem mennyiség, hanem minőség kérdése.

Közhelyszerű, de a jó teológiához elsősorban jó teológusra van szükség. Utóbbi jellegzetes vonása, hogy ezer szállal kapcsolódik az egyház és a világ valóságához. Ez a kapcsolódás lehet kritikus, de jó teológus csak az lehet, aki látja ezt a valóságot. Az említett előadásokból és a kerekasztal-beszélgetésből kitűnt, hogy Vályi Nagy Ervin ilyen volt. A szeizmográf érzékenységével rezonált a kor szellemi rezdüléseire, a földcsuszamlásszerű történelmi mozgásokra. A felelős teológus őrállói tisztére a „magányos madár a háztetőn” (Zsolt 102,8) kedvelt bibliai képével utalt, amely veszély idején vészjelzéseket ad, néha pedig megpróbál valamit elmondani a konkrét veszélytől függetlenül is. A keresztyén teológia az egyház életviszonylataiban születik, rá van utalva erre.

Minden igaz teológia elsősorban Istenről beszél, Vályi Nagy Ervinnek is ez volt az első számú témája. Az egyik előadó így fogalmazott: őt az érdekelte, amit Istenről mondunk és amit Istennek mondunk (tudniillik: az imádságban). Ehhez az inspirációt mindig a Szentírásból kapta, de ugyanúgy ismerte az egyház kétezer éves teológiai hagyományát és legfőképpen a református hitvallásokat. A teológus feladata, hogy a szüntelen változó világban Isten Igéjére figyeljen, és az így nyert ismereteket továbbadja.

Az ismeretek továbbadásának nem egyedüli helye a katedra, vele azonos értékű közvetítő hely a szószék. A szószék és a katedra egysége végigkísérte Vályi Nagy Ervin életét, miközben soha nem feledte, hogy a teológia tudomány is, ezért a tudomány egésze előtt számot kell adnia tevékenységéről.

A teológia második nagy témája az ember, pontosabban: a mindenkori ember kapcsolata Istennel. Vályi Nagy Ervin tudta, hogy az ember hite, istenkapcsolata nem közömbös, hatással van egész létére. Azt is tudta, végzetes rövidzárlat volna a korszellemhez való elvtelen alkalmazkodás, vagyis ha a mindenkori ember szája íze szerint teologizálnánk, ha pusztán azt ismételgetnénk, amiről közhelyszerűen beszélget az utca embere. Ismerte a nagy dán filozófus (S. Kierkegaard) ma gyakran idézett mondását: aki a korszellemmel házasodik, az hamar megözvegyül. Hitte, hogy az emberek az egyháztól lelki-teológiai mélységet, tartalmat és tisztaságot várnak, az egyéni életkérdéseikre pedig hiteles bibliai válaszokat. Vallotta: aki a reménységét Krisztusra alapozza, annak az Úr iránti hűsége Krisztus-követéssé formálódik.

Minden igazi teológus, bármennyire magányos is, tanítványokat vonz, és szellemi közösséget teremt maga körül. A teológia tudományosságának lényegi eleme ugyanis a teológiai tartalom értelmes és színvonalas közvetíthetősége a tanítványok, a leendő lelkipásztorok, a gyülekezetek, sőt az egész társadalom felé. Amely teológia nem képes erre (valamilyen pedagógiai dilettantizmus okán), az hamar elveszítheti jelentőségét az egyházban és a társadalomban egyaránt. Ez a közvetítés nem a szellemi színvonal leszállítását, hanem a körülöttünk levő világgal való felelős párbeszédet jelenti. Vályi Nagy Ervin példaadó személyiség volt ebben a tekintetben is. Számontartotta tanítványait, és tanulmányi közösséggé formálta őket. Aggódott értük a rendszerváltás idején, nehogy a hazugság újabb mestereinek (Jób 13,4) áldozatai legyenek – fogalmazott Bogárdi Szabó István.

Az MRE Doktorok Kollégiumának egyik fontos feladata lesz jövőre, hogy méltóképpen felkészüljön Vályi Nagy Ervin születésének 100. évfordulójára.

A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!