Életének 97. évében, 2026. március 13-án elhunyt Ritoók Zsigmond ókortudós és klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Református Presbiteri Szövetség egykori elnöke. Ritoók Zsigmond ötvenöt évig a budapesti Kálvin téri egyházközség presbitere, majd tiszteletbeli főgondnoka volt.
Ritoók Zsigmond az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott tanszékvezetője, professor emeritus, akadémikus 1929-ben született Budapesten. Kamaszként Cicero egyik munkájának hatására kezdett el érdeklődni az ókor iránt. Latin–görög szakos tanári oklevelet szerzett az ELTE-n, majd 1952 és 1958 között tanársegédként dolgozott az egyetemen.
Ritoók Zsigmond egyetemi diplomája óta, tehát az elmúlt hét évtizedben a magyar ókortudomány és klasszika-filológia kivételesen nagy formátumú életművét hozta létre. Munkásságában természetes egységbe illeszkedik a klasszikus antik szövegek értelmezése, magyarra fordítása, magas szintű kiadása, az ókori zeneesztétika forrásainak bemutatása, valamint irodalmi jelenségek és egész művelődéstörténeti korszakok mélyreható átvilágítása. Évtizedeken át szerepet vállalt hazai és külföldi tudományos szervezetek fontos posztjain. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-tól rendes tagja volt – írja megemlékezésében a Magyar Tudományos Akadémia.
A református egyház ifjúsági tevékenységében már az 1950-es évek elején tevékeny szerepet játszott. 1956 után ötvenöt évig volt a budapesti Kálvin téri egyházközség presbitere, majd tiszteletbeli főgondnoka. A Magyar Református Presbiteri Szövetség elnöke is volt, és komoly munkát vállalt az új budapesti református középiskola megindításában.
„Ha a tanári és tudósi munkámat elfogadhatóan végeztem, az nem válik el az egyháztagságomtól. Mindenki munkája mögött valamilyen emberi magatartás áll. (…) Azt hiszem, keresztyén ember esetében ez a tényező végső soron az, hogy Isten ránk bízott valamilyen feladatot, melyet nekünk, mint sáfároknak, hűségesen kell elvégeznünk. Ennyiben az én egyháztagságom és a tanári hivatásom az erkölcsi kötelezettség szempontjából nem választható el egymástól. Ahogyan én megpróbálom az egyházban is végezni a munkámat, ugyanúgy szükségesnek tartom teljesíteni a tanári hivatásomat” – nyilatkozta korábban a Reformátusok Lapjának.
Ritoók Zsigmond 1992-ben vehette át a Szent-Györgyi Albert-díjat, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. 2001-ben Széchenyi-díjat kapott. 2008-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozatát. 2009-ben a legnagyobb presztízsű magán alapítású tudományos elismeréssel, a Bolyai-díjjal tüntették ki, 2012-ben Prima-díjat, 2016-ban Magyar Örökség Díjat kapott. Díszdoktora volt az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a Károli Gáspár Református Egyetemnek és a Debreceni Református Hittudományi Egyetemnek. 2018-ban megkapta a Corvin-lánc kitüntetést.
Temetéséről később adunk tájékoztatást.
Aki a büntetést is jutalomként élte meg
Hetven éve kezdte tanári pályáját, nemzedékeket tanította a kultúra szeretetére. Családjából életre szóló útravalóként hozta magával a kötelességteljesítés fontosságának gondolatát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárával, Széchenyi-díjas klasszika-filológussal hitről, angyalokról, az ókori kultúra értelméről beszélgettünk.