Hálaadó istentiszteletet követően felavatták vasárnap a nyolc évtizeddel ezelőtt mártírhalált halt, a múlt század harmincas éveiben a távol-keleti Celebesz szigetén kórházat alapító Cseszkó Gyula (1902–1945) és felesége, Hadady Emma Róza emléktábláját a hódmezővásárhelyi ótemplom falán.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a hűség fontosságát hangsúlyozó igehirdetésben úgy fogalmazott, hogy a Cseszkó házaspár engedelmességével, áttetsző életével megbecsülést szerzett Krisztusnak és egyházának. – Bár egy időre megfakulhatott hűségük híre még talán szülővárosukban is, de Isten nem engedte teljesen elfeledni őket, hanem meg akarja tartani tanulságul, okolásul, biztatásul emléküket – mondta a püspök.
Désirée Bonis, Hollandia magyarországi nagykövete felidézte, hogy az emberszeretetből és humanizmusból példát adó Cseszkó Gyulát és Hadady Emma Rózát az ótemplomban keresztelték meg, és házasságukat is itt kötötték. 1930-ban Leidenbe, majd onnan az akkor Hollandiához tartozó indonéziai szigetvilágba költöztek. Egy korabeli holland orvosi folyóirat megemlékezett munkájukról, ahogy fáradhatatlanul gyógyították a falusiak ezreit, és alapítottak szinte a semmiből egy kórházat.
Holland református misszionáriusok Shangihe szigetén az 1930-as évek végén. Közöttük Cseszkó Gyula a hátsó, álló sorban jobbról az első, Cseszkó Gyuláné az ülő sorban balról a második (az álló kislány mellett), előtte az álló kisfiú ifj. Cseszkó Gyula, a gyermeksorban a két jobboldali: Cseszkó Éva és Emma (forrás: Kubassek János)
A második világháború idején Japán elfoglalta a szigetvilágot. Cseszkó Gyulát internálták, majd egy a tábort ért légitámadást követően az orvos belehalt sérüléseibe. Hadady Emma Rózát bebörtönözték, megkínozták, majd nyilvánosan lefejezték – közölte a nagykövet. – A házaspár négy gyermekét korábbi munkatársaik bujtatták a háború végéig, majd előbb Ausztráliába, később Hollandiába kerültek. A gyermekek Vilma holland királynő támogatásával Utrechtben végezték el tanulmányaikat – tudatta Désirée Bonis.
Lázár János, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a gyülekezet tagja úgy fogalmazott, a Cseszkó házaspár élete a hit, a hűség, a bátorság és az emberi méltóság példája. – Vértanúságuk emlékeztet bennünket arra, hogy az önfeláldozás és a felebaráti szeretet nem ismert, és a XXI. században sem ismerhet határokat – mondta.
A közadakozásból állított domborművet Kotormán László szobrászművész készítette. Az emlékművön két, Celebeszen őshonos, lombkoronájában összeérő fügefa látható, amelyeken az indonéz szigetvilág jellegzetes állatai is megjelennek. A fák gyökérzetén olvasható sírfeliratként a két név és egy bibliai idézet: „Légy hív mind halálig, és néked adom az életnek koronáját.”
Elfelejtett misszió
A Cseszkó házaspár élete gyümölcsözőnek bizonyult; házasságuk és munkájuk által a kórházban az emberek gyógyulást, nyugalmat és békességet tapasztalhattak: jelenlétük túlmutatott a gyógyításon, valódi misszióvá vált. Az orvos-misszionárius házaspár 1931 és 1945 között az indonéziai Celebesz szigetén élt, ahol gyógyítottak és mártírhalált szenvedtek .