Szeretetvendégséggel, épületbejárással, biblia-, ima- és énekmaratonnal, valamint a Bibliamúzeum tárlatvezetésével nyílt meg a budapesti Ráday Ház október 1-jén.
Az ünnepélyes átadást követően szeretetvendégséget tartottak az újjáépített Ráday Felsőoktatási Diákotthon új bejárata előtt, a Markusovszky téren. A több száz fős ünneplő gyülekezetet a Dunamelléki Református Egyházkerülethez tartozó egyházmegyék látták vendégül. A saját tájegységükre jellemző, bográcsban főtt ételekből a járókelőket is szívesen kínálták.
A főzőversenyeiről is híres alsónémedi gyülekezet lelkésze és presbiterei igazi ínyencségeket, szürkemarha- és mangalicapörköltet készítettek a Délpesti Egyházmegye képviseletében. – Igazi férfitevékenység ez – osztotta meg Szappanos Zoltán alsónémedi lelkipásztor. Szerinte a vendéglátás mindig kiváló alkalom arra, hogy a gyülekezetek találkozzanak, ismerkedjenek egymással. – A mi gyülekezetünkből is járnak ide, a teológiára, rendszeresen fogadunk is teológusokat. Örülünk, hogy az egyházunk gyarapodik, szépül, gazdagodik – tette hozzá.
Babgulyást készített a sokácok tradicionális fazekaiban Vikár Csaba busónagykövet, aki Mohácsról érkezett a Baranyai Egyházmegye képviseletében. Erre a napra a sokácok díszes férfiviseletét öltötte magára bocskorral, bütykös harisnyával. – Nagyapám és nagybátyáim is református lelkész voltak, édesapám a mohácsi gyülekezet presbitere. Szeretek főzni, járom az országot. Ide is a gazdálkodó mohácsi sokácok jellegzetes főzési módját hoztam, akik a tűz mellett hagyhatták a különleges eljárással készült fazekakat, amíg a munkájukat elvégezték, így délre kész lett az ebéd. Ma is kiválóan alkalmasak ezek az edények egytálételek készítésére – magyarázta.
Bagdy Emőke klinikai szakpszichológussal, a Károli-egyetem professor emeritájával a Vértesaljai Egyházmegye dámszarvaspörköltjét kóstoltuk meg.
– Nemcsak testi táplálékkal, hanem Igével is él az ember, és a mai szent napon összekapcsolódik a kettő: a táplálék lélekben és testben, szeretetben. A Ráday Ház ünnepi átadása szintemelkedés számunkra, gyakorló református hívő emberek számára. Olyan destruktív világ vesz körül minket! Legutóbb azt olvastam, háromszázhatvanmillió keresztyént üldöznek világszerte, és mi, akik szabadon művelhetjük a hitünket, sőt, megéljük a hitben és a valóságos lehetőségekben való gyarapodásnak az örömét, emelkedett szívvel adunk ma hálát az Úristennek – osztotta meg gondolatait a megnyitó kapcsán a professzor asszony.
A süteményes asztalnál Novák Katalin köztársasági elnök a nagymamája receptje szerint készült stanglival kínálta az ünneplő gyülekezetet. A szeretetvendégséget követően az érdeklődők megtekinthették a Ráday Gyűjteményt és bejárhatták a dunamelléki püspöki székházat, a Hittudományi Kart és a Ráday Felsőoktatási Diákotthont is magában foglaló, immár Ráday Háznak elnevezett épületegyüttest. – Kíváncsiak voltunk az újjáépült kollégiumra és a templomi istentisztelet is fontos volt nekünk – mondta Bertók Jánosné, a Rákospalota-Óvárosi Református Egyházközség tagja, hozzátéve: miután leégett a diákotthon korábbi épülete, figyelték a híreket és adományokat gyűjtöttek a teológusoknak, amibe a nyugdíjasok is beletették a maguk hozzájárulását, amiként máskor is odaállnak az egyház egész közössége számára fontos ügyek mellé.
– Előtörtek a régi emlékek és érzelmek, amikor a Kálvin téri istentisztelet után az ünneplő gyülekezettel énekelve átvonultunk a Ráday Házba – osztotta meg velünk Oláh Pál Olivér. – Eszembe jutott, hányszor jártam én is erre, mikor még itt tanultam. A teológia felújított épületében a régi és az új letisztult, világos formában találkozik, a kollégiumi épületbe lépve viszont teljesen más világba csöppentem. Belül meg is sirattam, hogy már nincsenek azok a szobák, ahol mi laktunk, ahol összegyűltünk, amihez az életünknek ez a pár éve hozzákapcsolódik. De a mostani teológusok számára ez az újrakezdés biztonságot jelent. Újra van otthonuk – mint amikor a pusztai vándorlás után végre hazatért a választott nép. Nagy felelősség is egy ilyen épület: vigyáznunk kell rá, meg kell töltenünk tartalommal, lélekkel, és méltónak kell lennünk arra, hogy ajándékba kaptuk – magyarázta az üllői lelkész.
Ez történt már a Ráday Ház megnyitásakor is: az újonnan kialakított kápolnában biblia-, ige- és énekmaratont tartottak, és a látogatók épületbejáráson is részt vehettek Veres Sándor dunamelléki főgondnok és Somogyi Péter egyházkerületi lelkészi főjegyző vezetésével. A Bibliamúzeum kiállítótermében az érdeklődők megtekinthették a 20. századi festők képeit bemutató Kapcsok és kötelékek című kiállítást, és jelen lehettek Bácskay András asszirológus tárlatvezetésén is.
Ifjúsági csoportját hozta el ide Vecsey Katalin, a zirci gyülekezet lelkipásztora. – Az ifiközösséggel minden évben szoktunk kirándulást szervezni, amit most a Ráday-napokra időzítettünk. A teremtés hete és a reformáció hónapja jegyében jöttünk el Budapestre, sétáltunk a Városligetben, megnéztük a fasori reformációs emlékművet, ezután látogattunk el a Ráday Házba. Rácsodálkoztunk az épületre – én magam is, hiszen itt tanultam. A Bibliamúzeumban kiraktuk Noé bárkáját, és az épület többi részét is bejártuk – számolt be.
– Egy Ninivéhez közeli kis faluból származom, Telskufból, ahol nemrégiben magyar testvéreink iskolát építettek. Ott születtem, Jézus nyelve, az arámi az anyanyelvem – mondta érdeklődésünkre Polls Mouner, aki szintén a tárlatvezetésre jött. – Saját múltunkról hallhattam, bizonyos részletek nekem is újak voltak. Örülök, hogy érdekli a magyarokat a történelmünk, kultúránk. A Bibliamúzeum emlékeztet közel-keleti keresztyén gyökereimre, amelyekhez – látva ezeket a kincseket –, még jobban ragaszkodom – jelentette ki a múzeumlátogató.
A régi helyen, de megújult formában a Ráday Ház ezentúl nyitva áll nemcsak az egyházkerület, de az egész egyház közössége, valamint a keresztyén üzenet iránt érdeklődő látogatók előtt is a budapesti Ráday utca 28. szám alatt.
A cikk eredetileg a parokia.hu portálon jelent meg.